Rendhagyó koncerttel és ritkán hallott kompozíciókkal várja a Pannon Filharmonikusok budapesti közönségét fővárosi koncertsorozatának következő állomásán, január 22-én este a Müpában.
A spanyol fieszta hangulatát, a napsütést és a hosszú nyárestéket megidéző hangverseny minden műsorra tűzött darabja Spanyolország egy-egy arcát idézi fel. A Gilbert Varga karmester által dirigált program a régi századforduló francia-spanyol zenei kapcsolatain alapul, ugyanis a hangverseny zeneszerzői között ott van a francia földön született, baszk-svájci származású Maurice Ravel, a spanyol gyökerekkel bíró, de francia Édouard Lalót, a baszk Jesús Guridit és a hamisíthatatlanul spanyol Joaquín Turinát. Maurice Ravel bár francia földön született, származása miatt már otthon megismerkedett a baszk hagyományokkal – az ő csodálatos zeneművei foglalják keretbe a koncert műsorát. A nyitókompozíció, az Alborada del gracioso (vagyis az udvari bolond szerenádja), a spanyol irodalom egyik alapműfaját, a groteszk szerelmes dalt eleveníti fel, miközben egyfajta szerenádparódiának is tekinthető. Édouard Laló nem parodizálja a nagy elődöket, sokkal inkább inspirációt merített Beethoven, Schubert és Schumann munkásságából. A műsorban szereplő d-moll gordonkaversenye a példaképek szimfóniáinak motívumait viseli magán.
Joaquín Turina, Lalóhoz hasonlóan a francia zenei iskolán nevelkedett, A torreádor imája című műve mégsem a párizsi Conservatorire hatását, hanem egy madridi bikaviadal emlékét jeleníti meg. A La oración del torero egyik legékesebb példája a spanyol népzene Turina művészetére gyakorolt hatásának. Jesús Guridi Bidaola a 20. századi spanyol és baszk zene egyik kulcsfigurája volt azzal együtt is, hogy neve a hazáján kívül nem cseng túl ismerősen a zenekedvelők körében. Stílusát a wagneri későromantika és a baszk népi kultúra egyszerre alakította. Ennek iskolapéldája A tíz baszk dallam, mely szerzői pályájának csúcspontján keletkezett, s kortársai elsősorban művének hangszereléséért dicsérték, a kritikák pedig Rimszkij-Korszakov, Ravel és Sztravinszkij műveihez mérték Guridi kompozícióját. A hangversenyt záró Ravel-mű, a Bolero egy mérsékelt tempójú spanyol táncműfajt idéz meg. A művet azonosító, sokak számára jól ismert dallam Ravel leleményességének kiteljesedése. A szerző azzal fokozza végtelenségig a mű előadásakor szinte tapintható feszültséget, hogy bár a 16 perces kompozícióban a dallam mindvégig változatlan marad, mindig újabb és újabb hangszínen, illetve más és más hangszer által szólal meg, így a kíséret is egyre fokozódik, mígnem a tarthatatlanság határán a darab véget ér.
A Fiesta y siesta névre hallgató koncert január 22-én este kerül megrendezésre a Müpa koncerttermében. További információk ITT.
