Hosszú ideig voltak zárva a Belvárosi Templom kapui, de holnap végre megnyílnak. A felújított, funkcióiban kibővült templomról Dr. Osztie Zoltánnal beszéltünk.
Osztie Zoltán 2000 óta a Belvárosi Plébánia vezetője. Az itt töltött 16 éve alatt sok változást élt meg a templom, például 2002-ben, amikor új szentélytért alakítottak ki. Ekkor kerültek ide Muranóból Szent Gellért ereklyéi, egy sarokcsontja és csigolyacsontja. Az épület legnagyobb felújítását azonban kétségtelenül 2014-ben kezdték el. A két éves munka végeredményeként egy új altemplomot és kiállítótereket nyert a templom.
Milyen koncepció szerint kezdtek neki a munkálatoknak?
A plébánia és a főváros és a EMMI Minisztérium összefogásából valósult meg a fejújítás. Miután az épület külső tatarozásából maradt pénz, elkezdtünk azon gondolkodni, mire is költhetnénk hasznosan. Azt hiszem, nagyon jó dologra szántuk ezt az összeget, mivel az altemplomot nagyon jól ki fogja tudni használni a közösség.
Mi történt az egyházközösséggel a két év alatt? Elégedetlenek voltak, amiért nélkülönözniük kellett a templomot?
Nem nevezném elégedetlenségnek a viselkedésüket, de sokan nevezték magukat hontalannak, mert szellemi-lelki központnak érezték a templomot, amit 2 évig nélkülözniük kellett. A hívők 40 km-es körzetből járnak ide.
Hogyan kezdtek neki a templom felújításának?
Az egész a régészeti föltárásokkal kezdődött, melyet a Budapesti Történeti Múzeum végzett, utána kezdődött el az épület rekonstrukciója. A főhajó alatt 4 méter mély ásatási gödör húzódott több mint 1 évig. Tavaly karácsonyra készült el a födém, de azóta is folynak a további munkálatok.
Hogyan fog kinézni a templom a felújítás után?
Megújul a fölső templom és két szintessé válik az épület. Az altemplomba két lejárat is lesz, az egyik a már meglévő, külső és egy új, amit az épületen belül alakítottak ki. Az altemplomban három nagyon fontos funkció talál teret. Lesz imádságos tér, kiállító- és közösségi helyiség is.
A templomnak 2000 éves története van. Bukkantak valamilyen „kincsekre” a felújítások során?
A régészek 14 építéstörténeti réteget különítettek el. Itt tényleg a teljes magyar történelem bemutatható egyetlen épületben. Mindegyik korból látható volt valami. Említésre méltóak a római kori leletek, melyekre az 1200-as években épített háromhajós román bazilika alapzata között találtunk rá. Megtalálták a parancsnoki épület alapjait is, teljes fűtéshálózatával. Ez a felújítás után is látható lesz, egy üvegfalon keresztül.
Gondolom, a török megszállásnak is maradtak emlékei.
A templomban jelenleg is látható a keleti oldalfalon a mihrab, vagyis a török imafülke. Az ásatások folyamán feltártak egy keresztfalat, ami azt mutatja, hol volt a dzsámi hátsó, befejező fala. A törökök nem használták sokáig a templomot dzsámiként, mivel túlságosan keresztényi volt ez a hely ahhoz, hogy más vallás számára használják.
Hogyan fog kinézni az altemplom?
Az imádságos térben lesz oltár, Oltáriszentséggel. A párkányokon különböző alkotások, például apostolszobrok lesznek kiállítva. Itt található pest egykori polgármesterének és több 18. századi arisztokratának is a kriptája. Ide fogjuk eltemetni azokat a csontokat is, melyekre az építkezés alatt bukkantunk.
Mennyi emberi maradványra bukkantak?
Több mint 200 zsáknyi csontra bukkantak a munkások az elmúlt két évben a főhajó alatt. Ezen a területen mindig is keresztény templom állt. Hagyományosan minden korban ennek a közelében temették el az embereket. A csontokat megszenteltem, imádságot mondtam felettük, és eltemettük őket.
Második világháborús maradványokat is találtak?
Nem, a második világháborúban nem szenvedett a templom jelentős káresetet, csak az egyik pillért érte belövés.
Milyen más látványos változás történt még a templomban?
Nagy attrakció lesz az orgona szétszedése, mely Budapest egyik legnagyobb orgonája, és még Liszt Ferenc is játszott rajta. A hangszernek több mint 10.000 sípja van, amit most kipakolnak, ládába rakják, elviszik a műhelybe, vegyszeres tisztítással átmossák, visszahozzák, visszaépítik és újrahangolják. Ez egy legalább három hónapos munkafolyamat. A karácsonyi misén már ez fog szólni.
Egy dolgon azonban egész biztosan semmi sem fog változtatni, méghozzá Osztie Zoltán plébános hozzáállásán.
„Odaállni az oltárhoz mindennap örömet okozott, és ez ezután sem lesz másképp” – zárta a beszélgetésünket az atya.
Pesti egyik legemblematikusabb és legérdekesebb épületének holnapi megáldása 18:00-kor kezdődik. A szentmisét Dr. Erdő Péter bíboros főpásztor celebrálja.