A nyári napszemüveget már régen sapkára és sálra, a görkorcsolyákat pedig sítalpra cseréltük. A síszezon beköszöntével összeszedtünk néhány érdekes infót a sportról, és egy hazai és külföldi ski guide-dal is ellátunk téged, hogy ne csak a féléveiddel csússz, hanem te, a hófödte lejtőkön.
Ezt még te sem gondoltad volna! Talán nem fogod elhinni, de a legelső sítalp korát körülbelül 4-5 ezer évesre becsülik. Sőt, egyes tudósok még ennél is régebbi nyomokat találtak a korai kőkorból származó barlangrajzokon, amelyek „síelő” embereket ábrázolnak. A ma ismert legidősebb lécpárt a svédországi Hoting melletti mocsárban találták meg, korát nagyjából 4500 évre saccolják. Ez a darab még fából készült és 110 centi hosszú. Ugorva egy nagyot az időben, 1843-ban rendezték meg az első síversenyt Norvégiában (egész pontosan Tromsø-ben), rá húsz évvel pedig megjelent az első könyv a sportról. Nem csoda, hogy lavinamódra nőtt a síelés népszerűsége, és a téli idegenforgalom egyik mozgatórugója mind a mai napig. Az alpesi országokban ráadásul nem egyszerű hobbi, hanem tananyag is.
Hol csúszhatsz Magyarországon?
Leghosszabb pályánkat Sopronban találod. A Vasfüggöny Sífutópálya neve talán nem a legbizalomgerjesztőbb, de a tény, hogy a Turista Magazin tavaly decemberben beválogatta a tíz legjobb téli sporthelyszín közé, már sokkal inkább az. A hat szakaszra tagolódó, összesen húsz kilométeres pályát ingyen használhatod, azt azonban vedd figyelembe, hogy itt nincs hegyimentő-szolgálat, ergo csak saját felelősségre menj oda. A kevésbé bevállalósoknak jóval kisebb, 2-7 kilométeres pályák is rendelkezésre állnak: A Börzsönyben a Nagy Hideg-hegy, a Bakonyban az eplényi Intersport Síaréna a jó választás, a Mátra a Mátraszentistváni Síparkkal és a Kékestetőn várja az adrenalinhajhászokat, a Bükkben egy bánkúti pályán szánkázhatsz végig, ezenfelül a Dobogókő büszkélkedhet a trianoni Magyarország első sípályájával.
Aki még csak most ismerkedik a frissen vásárolt síléceivel, Sátoraljaújhelyen, Visegrádon, Pécsett, Tokajban, Dunakömlődön és Szilvásváradon talál olyan szakaszokat, amelyek az egykét kilométernyi hosszt sem érik el. És ha inkább külföldre mennék? Szerencséd van: ha az utad határon túlra vinne, egészen közel is célba érhetsz egy-egy síterepen.
Ausztriában Semmeringben hat éjszakai pályán élvezheted az éjjeli kivilágítást, az igazi hóbiztos terepet keresőknek pedig ott a Hochkar tizennyolc kilométernyi pályája – ez ugyan nem egy nagy sícentrum, de talán pont ez teszi meghittebbé és könnyen bejárhatóvá. Persze nem csak ennyiben merül ki az osztrákok kínálata: ott van még a Lackenhof családias hangulatú hegyi falva, az Annaberg buckalejtői bevállalós hódeszkásoknak és a St. Corona am Wechsel. Szlovákia keleti oldala is bővelkedik könnyen elérhető síterepekben.
Kavecany és Jahodná hiába fekszenek viszonylag alacsonyan, hóágyúkkal behozzák hátrányukat, így mindkét pálya megadja a várt élményt – előbbi kezdőknek és középhaladóknak, utóbbi inkább haladóknak való. Tovább haladva megtaláljuk az Aranyidát – ahonnan állítólag szép időben Budapestig is el lehet látni -, Plejsi egykori bányavárosát, Imrikfalvát és Hollópatakot. Síelés szempontjából a legszerencsésebb szomszédos ország Románia. Aranyos, Brassó, Predeal, Bran, Sinaia, Azuga – csak néhány a sok jóból, ahol érdemes legalább egyszer-kétszer lecsúszni.
Tudtad?
- Áldatlan állapot a csúszás közben párásodó síszemüvegtől „megvakulni”, ám állítólag a nanotechnológia megoldhatja ezt a problémát: egy műanyag és szilícium-dioxid rétegekből álló átlátszó fólia olyan apró elemekre bontja a vizet, ami emberi szemnek már láthatatlan. Volt pára, nincs pára.
- Tudtad, hogy az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin megszállottja a síelésnek? Még az osztrák kancellárral való tárgyalásait is egy síterepen tartotta. Sőt, évekkel ezelőtt egy új alagutat is átadott, amely összeköti Szocsit öt hegyi településsel – köztük Putyin kedvenc síterepével, Krasznaja Poljanaval.