Alig egy hónappal a Legenda Records első megjelenése után Juhász Pisti (alias Dj Focus) és Benedek Marci (Johnny Drama) ismét új kiadvánnyal jelentkezik. Az új kislemezből 200 darab készül, egyedi, kézzel gyártott borítóval, rajta a Zombie Girlfriend 2 száma, és persze extrák. Egy hazai vállalkozás születéséről faggattuk az egyik ötletgazdát, Benedek Marcit.
Idén márciusban indultatok, mik a rövid- és hosszú távú célok?
Ozon lemezét közel egy év alatt hoztuk össze, szóval már régebb óta dolgozunk az ügyön. Míg Ozon az elejétől biztos volt, a mostani megjelenésünk, a Zombie Girlfriend 7″ kislemeze a magunk számára is meglepetés volt. Célunk, hogy bakeliten adjuk ki azokat a zenéket, amiket mi szeretünk, olyan emberektől, akikről úgy gondoljuk, érdemes velük dolgozni. Több megjelenést is tervezünk erre az évre, de még nekünk is látni kell, működik-e a dolog.
Ez szerelem vagy üzlet számotokra elsősorban?
Egyelőre nem tudjuk, mennyire rentábilis, mert még nagyon az elején járunk, de hogy kockázatos vállalkozás, az biztos. Hiszünk az általunk kiadott zenénkben és abban, hogy pár száz különleges bakelitet csak el lehet adni. Reméljük, nem cáfol ránk a közönség. Szerelem nélkül pedig képtelenség lenne ilyesmit csinálni.
Hogyan találtatok gyártót?
Ez volt a legegyszerűbb része. Böngészni kellett hozzá és számolni, hiszen ezerféle megoldás létezik. Az első lemezt Hollandiában, a másodikat Németországban gyártottuk.
A lemezhez letöltő kód is jár, ez a kötelező extra, vagy a jövőben erre épül majd az üzleti modell? Vagyis; bakelit és digitális karöltve?
Igen, kötelező extra, illetve ez ma már egyáltalán nem is olyan különös. (Sok album például úgy jelenik meg, hogy megkapod a bakelitet, a cédét és a letöltő kódot is.) Ezzel a módszerrel több zenét is meg lehet mutatni, ma már kihagyhatatlan, illetve, ha valakinek csak az egyik vagy másik szám tetszik és még pénzt is áldozna rá, így megteheti.
Első előadótok Ozon, akinek Timeframe című EP-je valahol a hiphop mezsgyéjén barangol. Miért éppen vele kezdtétek? Ez iránymutatás is egyben?
Az elejétől fogva biztos volt, hogy Ozon csinálja az első megjelenést. Nagyon régi barátok vagyunk, azt láttuk, hogy ontja magából az új zenéket, és ő is szeretne valami különlegeset összehozni. Ozonról legtöbbeknek a hiphop jut eszébe, de akár dj-ként, akár producerként foglalkozik rengeteg más stílussal is. Sok közös zenehallgatás után ezekre a zenékre esett a választás, de lehet, hogy egyszer kiadunk egy elektro-lemezt is tőle.
A második bakelitetek előadója a Zombie Girlfriend. Lo-fi szólóprojectként indult, de mára már amerikai zenei oldalak is felfigyeltek rá. Szerinted hogyan lehet kilépni abból a viszonylagos elszigeteltségből, ami a magyar pop/rock zenét jellemzi? Ebben ti próbáltok szerepet vállalni?
Hülye válasz, de azt hiszem, tényleg csak arról szól a dolog, hogy jó zenét kell csinálni és jól kell eladni. Ahogy Ozon, úgy a ZG esetében is próbálkozunk külföldön, hiszen ha kaliforniai, japán, orosz, belga stb. bakelitre van igény Budapesten, akkor miért ne lehetne fordítva, még ha csak pár tíz darab erejéig is?
De a kérdésre válaszolva, a Zombie Girfrienddel mi nem valami kultúrmissziót akartunk végezni, csak összehozott minket a sors, és úgy gondoltuk, érdemes belevágni. Az már más kérdés, hogy arra is számítunk, hogy egy limitált, stencilezett ZG 7″-re külföldön is lesz némi kereslet, pláne, hogy mennek majd Európába koncertezni is.
Milyen műfaji kritériumok alapján választjátok ki a zenekarokat, akikkel dolgoztok, és kik vannak tervben még erre az évre?
Nincs különösebb kritérium, szerintünk az a jó, ha egy kiadó sokféle zenét ad ki. Ha minden jól megy, Ozonnak és Takeshinek még a közeljövőben lesz egy lemeze, hosszabb távon pedig rengetegen vannak, de Shurikennek mindenképpen szeretnénk egy őt illető bakelitet összehozni. Óvatosan kell bánni a tervekkel, mert nem szeretnénk abba a hiába esni, hogy ezer évig lebegtetünk valamit, aztán nem lesz belőle semmi. És persze nem szabad elfelejteni, hogy üzletről van szó, még ezt a pár száz darab bakelitet is kőkemény meló eladni.
Lehet nálatok jelentkezni, ha egy előadó szeretné magát „bakeliten megörökíteni”? Vállaltok bérmunkát?
Az az érdekes, hogy amióta csináljuk ezt az egészet, olyan, mintha fél Budapest bakelitet akarna kiadni vagy azon megjelenni. Nyilván mindenféle zenét szívesen látunk, nincs szigorúan meghatározott stílusvilága a kiadónak. Minden ötletre nyitottak vagyunk, de az az igazság, hogy már most sorba kell állni, és azért a mi lehetőségeink is végesek. Az a jó amúgy, hogy nemrég a Bounce is kiadott egy bakelitet és a Budabeats is készülődik egy megjelenéssel, szóval mindenkinek ugyanolyan lelkes közönséget kívánunk, mint amilyenek mi vagyunk, és akkor mindenkit kiadunk. És én nagyon szeretnék egy S*10 bakelitet is!
Nem dobta ki anno mindenki a lemezjátszóját, amikor beindult a CD gyártás? Luxuscikk ma a bakelit, vagy reneszánszát éli?
Egy idő után megszokja az ember, ha furcsán néznek rá, amikor arról mesél, hogy bakeliten vásárolja a zenét. Nekünk nem furcsa, hiszen régen is ezt csináltuk. Egyébként általános trend, hogy a bakeliteladások Európában is és Amerikában is emelkednek, nyilván ezt a letöltésekkel megelőzte egy óriási visszazuhanás, de tény, a bakelit (ami persze igazából vinyl) egy olyan fizikai hanghordozó, amelynek az eladási számai növekednek (más játszótér, de például Angliában nagy siker volt Adele nagylemezének bakelitváltozata).
És akkor vannak a közhelyek, de hát tényleg ezek adják a bakelit értékét: meg tudod fogni, látod, van borítója, esetleg jár hozzá valami extra, és mindegyiknek van története. A harmincnyolcezredik letöltött fájlról mi jut az eszedbe?
Amúgy itthon a rendszerváltást követően gyakorlatilag megszűnt a hanglemezgyártás, már a gépek sincsenek meg, ezért is muszáj külföldön gyártatni. A hiphopnak vagy az elektronikus zenének viszont természetes közege volt ez a hordozó, és itthon is bakeliten ismertük meg ezeket a zenéket. Szóval vannak, akiknek egyáltalán nem idegen terep, de ők vannak kevesebben.
Nemrég jelképesen eltemették itthon a CD-t, ott voltatok az eseményen? Tényleg véget ért egy korszak?
A CD valóban mélyrepülésben van, de azért még abban is van fantázia. Sokan afféle promócióként fogják fel, meg hát pár száz vagy ezer darab egy adott zenekartól vagy producertől sokat jelenthet a közönségnek. Itthon az S*10 például nagyon ötletes CD-ket szokott kiadni, de mi már az elejétől bakelitben gondolkodtunk, mert ezt szeretjük a legjobban.
Mióta ünnepeljük a Record Store Day-t itthon és ti mivel készültetek idén?
Ez már a második alkalom, hogy itthon is megtartják az eseményt. Ilyenkor világszerte összetartanak a független lemezboltok, vannak speciális megjelenések és koncertek. a Zombie Girlfriend koncertezett a Wave Lemezboltban és a Musiclandban, Ozon pedig a Deepben nyomott egy kis műsort. Mi a Record Store Dayre a Zombie Girlfriend bakelittel készültünk és úgy alakult, hogy ez az első hazai bakelit, amely megjelenik erre a nemes alkalomra.
Egyedi borítók készülnek az EP-khez. Kik az elkövetők?
Mindkét kiadványon pesti barátaink dolgoztak. Az elsőt Sirály Dóri tervezte és a másodikat is az ő segítségével csináltuk meg. Ezúttal stencil-tehnikával készültek a borítók, Dórin kívül Rastatter Lindának, Gabay Gergőnek, Marton Zsoltnak és Stark Attilának tartozunk köszönettel. Ez a vonal is csupa olyan élményt ad, amiért megéri csinálni a kiadót. A következő kiadványokra is megvannak a kiszemelt tervezők, de mindent azért nem árulhatunk el!
Legendás infók:
info@legendarecords.com
https://www.facebook.com/legendarecords
http://soundcloud.com/legenda-records