Duplán lehetünk majd büszkék 2016-ban, hiszen két magyar település megosztva nyerte meg a Finnugor Kulturális Főváros címet. Veszprémben és Iszkaszentgyörgy jövőre rengeteg kulturális programmal ünnepli majd meg finnugor nyelvi és kulturális gyökereinket. Veszprém hatvanezres nagyvárosként nem meglepő választás, ám megnézve a 2014-es és 2015-ös nyerteseket, az olyan kisebb település, mint Iszkaszentgyörgy győzelme sem furcsa.
A 2014-es nyertes, az udmurti Sztarie Bigi 1100, míg a 2015-ös nyertes, Obinitsa 138 lakost tud felmutatni. Az idei egyik magyar nyertes, Iszkaszentgyörgy ehhez képest már-már metropolisz, hiszen 2041 lakossal bír. Ez viszont nem is mindenképpen véletlen: a szervezők már a kezdetekkor kijelentették, hogy a pályázatnak abszolút nem célja, hogy valódi fővárosok vagy nagyvárosok kapják meg a megtisztelő szerepet.
A tavalyi nyertes falu lakóiról, a szektukról az iszkaszentgyörgyi delegáció egyik tagja, Waliduda Dániel mesélt:
„Ők mára már csak az észt-orosz határ két oldalán, pár tucat faluban maradtak fent. Saját nyelvük, kultúrájuk, himnuszuk van és minden évben megrendezik a Szetu Királyság Napot, amikor uralkodót választanak maguk közül. Idén erre augusztus elsején került sor, ahol szintén be lettek mutatva a jövő évi nyertesek, az iszkaszentgyörgyi delegáció mind a hét tagja részt is vett az egész napos programokon.”
Szetu népviselet
Ám bár Iszkaszentgyörgy távol van a nagyvárosi címtől, ettől függetlenül igencsak perzsgő kulturális élettel és gazdag történellem rendelkezik:
„Iszkaszentgyörgy a szintén finnugor Észtországban (Köpu) és Finnországban (Savukoski – az Északi-sarkkörön túl) is rendelkezik testvértelepüléssel, Erdélyben pedig a tizedrészt magyarok lakta Gyaluval van nagyon élénk kulturális együttműködés már lassan két évtizede. Kevesen tudják, de a második világháború során falunk kastélyában volt elszállásolva a finn nagykövetség. Azóta már többek között a finn elnök, a Parlament elnöke, de maga a finn mikukás, Joulupukki is ellátogatott már Iszkaszentgyörgyre, az Európai Uniónak az Európa Tanácsba akkreditált nagykövete, Jari Vilén pedig díszpolgára településünknek. A szintén díszpolgár, finn műgyűjtő Ari S. Kupsus pedig minden év nyarán közel négy hónapra a falu kastélyában nyitja meg művészeti galériáját.”
2014-ben, az első alkalomkor, mikor eldöntötték, hogy itt az ideje, hogy a 25 milliónyi főből álló finnugor család minden évben kapjon egy-egy fővárost, még nem volt magyar induló, a 2015-ös pályázaton viszont már indult Veszprém is, ám akkor alulmaradt a pályázaton.
Kastély, Iszkaszentgyörgy
A jövő évi fővárosi címért idén végül csak magyar települések maradtak versenyben, a döntőbe Veszprém város, valamint a fejér megyei 2041 fős Iszkaszentgyörgy került. A személyes bemutatkozásra július 31-én, az észtországi Tartuban került sor, a Finnugor Népek Ifjúsági Egyesülete (MAFUN) kongresszusán. Mivel mindkét település rendkívül színvonalas pályázatot nyújtott be, így a zsűri egyhangúlag úgy döntött, megosztva ítéli oda a díjat.
A két delegáció viszont cseppet sem szomorkodik, hogy osztozniuk kell a díjon: „Veszprém és Iszkaszentgyörgy egymástól alig negyven kilométerre fekszik és a megosztott díj lehetőséget ad majd arra, hogy közösen kihasználjuk az ebből fakadó előnyöket. Még több, még színesebb programokat lehet majd szervezni és mindkét település hozzáadhatja a saját értékeit.”
Kastély, Iszkaszentgyörgy
A nyertes pályázóknak minden évben gazdag programkínálattal kell gondoskodni arról, hogy a finnugor örökségről a lehető leghűbben emlékezzenek meg a lakosok és a városok látogatói. Dániel Iszkaszentgyörgy programjairól is mesélt, melyeket a tervek szerint ráadásul nem finnugor településekre is kiterjesztenek, igazi nagy lökést adva a még fiatal hagyománynak:
„Iszkaszentgyörgy olyan programsorozatot igyekezett összeállítani, amely a falu életében már létező eseményeken nyugszik: finnugor kiállítások és koncertek a barokk Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastélyban, néptánc-fesztivál, szüreti fesztivál, nyárbúcsúztató mulatságok, Szent György Napok, finnugor főzőverseny, sportversenyek, amelyeken a különböző finnugor népeknek lehetőségük lesz képletesen szólva egymás bőrébe bújni. Emellett lesznek konferenciák és kerekasztal-beszélgetések: Hova is tartozik a magyar nép nyelvileg és genetikailag? Továbbá hogyan óvhatóak a veszélyeztetett finnugor nyelvek? Jövőre a finnugor programokat szeretnénk kiterjeszteni a finnugor világon túlra is, szervezünk rendezvényeket a francia (Craon), német (Pappenheim) és lengyel (Łabunie) testvértelepüléseinken”
Iszkaszentgyörgy vezérmotívuma a pályázatra
A rendezvénysorozat lényege az, hogy emlékeztessük egymást más finnugor népekkel, hogy összetartozunk. Ez megjelenik a vezérmotívumban is:
„A kulturális évnek lesznek vezérmotívumai is: az ifjúság, a béke és a remény (logónk, a virágot csőrében tartó madár is ezt szimbolizálja), valamint az őselemek: víz, tűz, levegő és föld. Olyan témákat kerestünk, amelyek nem elválasztanak, hanem összekötnek mindannyiunkat.”
Kanicsár Ádám András
