Budapest utcáit járva gyakran elönthet bennünket az érzés, hogy a történelem velünk él. Golyótól lyukas házfalak, hajdani paloták és a Moszkva téri óra. Ahogyan a főváros folyamatosan megújul újabb és újabb történetek kapcsolódnak minden kőhöz. De nem csak az épületek és a görbe utcák mesélhetnek nekünk. Május – az utóbbi hetek esős fellegeinek ellenére is – a nyár hírnöke és mikor a nap egy kis teret kap, hívogatóan csábít bennünket a természetbe. Habár néha nehéz kiszabadulni a város fogatából, érdemes ellátogatni oda, ahol kivételesen a fák harsogják történeteiket.
Füvészkert
Bár, magát a botanikus kertet először Nagyszombaton hozták létre és már megtalálható volt a Krisztina tér közelében is, a költözések 1847-ben lezárultak Józsefvárosban, a Festetics család hajdani birtokán. Sajnos a szabadságharc nem kedvezett a sokat költözött kert újjáélesztésének és a rengeteg igazgatócsere is megnehezítette virágba borulását. Gönczy Pál híres pedagógusunk pár hónapos vezetése alatt megindulnak a tényleges felélesztési folyamatok, de az igazi áttörést Linzbauer Ferenc hozta. Munkássága alatt felépül többek között a méltán híres Pálmaház (1865). Újabb szépítések és bővítsek fűzhetőek Jurányi Lajos nevéhez, így például a Victoria ház hatalmas tavirózsáival. Bár a csodálatos botanikus kert mindig is kedvelt volt valódi jelentőségét és közéletbe ivódását Molnár Ferenc regényének, A Pál utcai fiúknak köszönheti. Ezzel a történettel megfűszerezve, napjainkban is egy epikus színhelyévé vált Pest belvárosának, ami nem csak fiktív jelentőséget, vagy növénytani büszkeséget hordoz magában, de bizony a szemet és az orrot is gyönyörködteti az angol stílusú park már lassan két évszázada.
1900
Foto: Fortepan / Adományozó: ELTE fuveszkert
1905
Foto: Fortepan / Adományozó: ELTE fuveszkert
1940
Foto: Fortepan
1942
Foto: Fortepan
1968
Foto: Fortepan
Városmajor
Budai története egészen 1729-ig nyúlik vissza, de mint közpark 1785-től tartjuk számon. II. József rendeletére kezdték meg a terület átalakítását, francia kert stílusban, de sajnos az 1787-ben ültetett fákat nem is olyan régen, 1989-ben kivágták. A tizenkilencedik század nem volt kegyes a parkhoz és csak 1920-ban került sor parkrekonstrukcióra. A felújítások és az épületek újra felélesztették a parkot, a legnagyobb népszerűségét pedig ’22-ben nyitott szabadtéri mozinak köszönheti. Bár majdnem egy évszázados mély pontja volt, bátran kijelenthetjük, hogy hogy a múlt századra központi színhellyé avanzsált.
1934
Fotó: Fortepan / Adományozó: Lissák Tivadar
1935
Fotó: Fortepan / Adományozó: Lissák Tivadar
1937
Fotó: Fortepan / Adományozó: Magyar Bálint
1939
Fotó: Fortepan / Adományozó: Magyar Bálint
1941
Fotó: Fortepan / Adományozó: Konok Dávid
Vérmező
A horrorisztikus név valljuk be nem a legcsalogatóbb, és története sem éppen a legkedvezőbb. Nevét 1795 május 20-ai események miatt kapta, mikor is Martinovics Ignácot, a magyar jakobinus mozgalom fejét és társait felségárulás vádjával lefejezték. Azóta volt már közpark, gyakorlótér és lovas pálya, de Horthy Miklós 15 éves bevonulásának népünnepélyi színhelye is. Rendes parkosításának ellenben csak 1948-ban fogtak neki, mára viszont Buda egyik legszebb zöld területévé vált.
1900
Fotó: Fortepan / Adományozó: Budapest Város Levéltára
1933
Foto: Fortepan / Adományozó: Nagy Gyula
1935
Foto: Fortepan / Adományozó: Romák Éva
1952
Foto: Fortepan / Adományozó: Uvaterv
Egyed Mátyás