Holnap rendezik meg először az antikváriusok a nemzetközi könyvvásárát Budapesten. De vajon mióta menő az olvasás a városban?
A könyvszeretet hosszú hagyományra épül, már Mátyás király szenvedélyes könyvgyűjtő volt. Könyvtára, a Bibliotheca Corviniana kivívta korának nemzetközi elismerését. A könyvtár fejlesztését, a megrendeléseket a király személyesen vitatta meg tudósaival. Egyes kötetekért hajlandó volt évekig tartó diplomáciai tárgyalásokat folytatni. Budán műhelyt alapított, ahol a király és az egyház számára könyveket másoltak és kötöttek.
Jelentős egyházi és tudományos könyvtárak is létesültek, mint például a Sárospataki Református Kollégium, a Pannonhalmi Főapátság vagy a Zirci Apátság könyvtárai. A könyvnyomtatás és könyvkultúra elterjedésében jelentős változást hozott a reformáció. A reformált kereszténység hívői ugyanis lefordították anyanyelvükre a bibliát, hogy saját maguk is olvasni és értelmezni tudják a vallás tanait.
Számos lajstrom készült a 16-18. század nemeseinek könyvgyűjteményéről, akik külföldi útjaik során igyekeztek minél több olvasnivalóra szert tenni. Legendás volt Széchenyi István vagy Batthiányi Ádám könyvtára is.
A második világháború előtt a kiadók és könyvkereskedések jellemzően magánkézben voltak. Sok közülük kölcsönzési rendszert vezetett be, hogy azok is olvashassanak, akik nem engedhetik meg maguknak a könyvek megvásárlását.
A szocialista érában a cenzúra jelentette a legnagyobb akadályt a könyvkiadásban és terjesztésben. A hétvégi vásáron szinte az összes itt felsorolt korszakból találhatunk könyveket. Érdemes lesz tehát alaposan szétnézni a könyvek között, lehet könnyen igazi kincsekre bukkanhatunk!
