Ma majd’ minden országban a március 8 a nők és az általuk képviselt értékek ünnepléséről szól, míg korábban a Nőnap az emancipációs mozgalmak színtere volt.
A legelső esemény, ami a március 8-hoz kapcsolódott, az 1857-es New York-i felkelés volt, mely során a textilgyárakban dolgozó nők vonultak utcára, hogy az embertelen munkakörülmények, a 10 órás munkaidő ellen, valamint az egyenlő bánásmód és bérezés mellett felszólaljanak. A legelső hivatalos Nemzetközi Nőnap ünneplésre 1911 március 19-én került sor, egy millió nő részvételével, akik szintén az esélyegyenlőség kivívásáért harcoltak. Nem egészen egy hét múlva, a Triangle Shirtwaist Factory tűzvészben 146, többségben fiatal bevándorló nő vesztette életét New York városában. A szörnyű baleset változásokat indított el az ipari szektor munkakörülményeinek javítása érdekében. A Nemzetközi Nőnap azóta nemcsak a nők helyzetére hívta fel a figyelmet, de emléket állít a tűz áldozatává vált nőknek is.
A Nőnap sokáig összekapcsolódott a munkásmozgalmakkal Magyarországon, Dániában, Oroszországban és Németországban. Az ünnep eredetét jól mutatja az eredeti elnevezés: Nemzetközi Munkásnők Napja.
Az évek múlásával – és a nők társadalmi helyzetének javulásával – az ünnep politikai háttere vesztett jelentőségéből, így ma már a Nőnap hasonló az Anyák napjához vagy a Valentin naphoz. Magyarországon – ahogy sok más országban is – a fiúk és férfiak virágot ajándékoznak a női ismerőseiknek és rokonaiknak. Olaszországban mimózát szokás adni, gyöngyvirágot és ibolyát Franciaországban, Magyarországon pedig legtöbbször hóvirággal kedveskednek a férfiak a nőknek. Országonként eltérő szokások övezik az ünnepet, Kínában például a nőnap mellett március 7-én „lánynapot” is tartanak, a hajadon nők ünneplésére, smink- és táncversenyekkel. Egyes országokban hivatalos ünnepnapként tartják számon a március nyolcadikát, míg más helyeken csak a nők kapnak szabad napot.
