A kortárs táncnak sokféle arca van. Néha durva és látványos, máskor csendes és bensőséges. Ha az utóbbit kedveled, jó hírünk van: az 5. Monotánc Fesztivál május 16. és 18. között éppen neked való. Szögi Csabával, a fesztivál egyik fő szervezőjével beszélgettünk.
Hogyan kezdődött a Monotánc Fesztivál története?
Sok csodás szólótáncos produkció létezik, és létezett a kezdeteknél is. A gond csak annyi, hogy ezeket nagyon ritkán mutatják be. Elhatároztuk, hogy összehozzuk ezeket az előadásokat és azokat a kivételes embereket, akik elég bátrak ahhoz, hogy egyedül kiálljanak a nagyközönség elé. A legelső fesztivált 2005-ben, Dunaújvárosban tartottuk, ahol akkor én voltam a kreatív igazgató. Ebben az évben alapítottam a Közép-Európa Táncszínházat, sok-sok szakmabeli segítségével.
Valójában mit takar a monotánc kifejezés?
Mi alkottuk ezt a szót, hiszen ezeket a produkciókat sokszor a monodráma inspirálja: egyetlen ember áll a színpadon és létrehoz valami egyedit. A monotánc nem feltétlenül egyenlő a szólótánccal – az idei produkcióknak több mint a felénél a táncos-koreográfus mellett egy zenész vagy más karakter is látható a színpadon. Ebben az esetben a kapcsolat a másik művésszel erősíti a szólistát.
Hogyan válogatták az előadásokat a fesztiválra?
Az elmúlt egy, majdnem két évben válogattunk a menet közben bemutatott szóló előadásokból, és olyanokat hívtunk meg, amelyeket mi, a fesztivál szervezői a legizgalmasabbnak gondolunk. Persze a válogatás mindig szubjektív, ez ellen nem tudunk tenni semmit.
Milyen produkciókat, előadókat láthat a közönség a fesztivál során?
A hazai kortárstánc kiválóságait: Réti Annát, Kántor Katát, Fehér Ferencet, Gergye Krisztiánt, Újvári Milánt, Zambrzycki Ádámot, Góbi Ritát, Virág Melindát és Gera Anitát. Az idei újdonság pedig a FutureDance kezdeményezés jelenléte. Két előadás között a színházi büfében improvizációs előadásokat láthatunk, amelyeket mindig két művész – Lőrinc Katalin és Pusztai Gábor, Katona Gábor és Bede Péter, Bora Gábor és Benkő Róbert – ad elő.
Hogyan jönnek létre ezek az improvizáción alapuló előadások?
A FutureDance-nak több éves hagyománya van. Kovács Gerzson Péter ötlete volt, hogy két művészt – egy táncost és egy jazz zenészt – „összeeresszünk” egy közös imprózásra valahol a térben, mondjuk egy színházi büfében. Az előadók mindig jól ismerik egymást, de a produkció mindig az adott pillanat terméke, hat rá az adott helyszín és a közönség, mindig egyedi és megismételhetetlen. Nincsenek fények, nincs jelmez, a színpad és a nézőtér határa elmosódik. A kezdeményezés teret ad annak, hogy újra felfedezzük az élő zene hatását egy produkció megszületésére.
A fesztivál részeként Aleszja Popova fotóiból nyílik kiállítás. Mesélne erről egy kicsit?
Aleszja Popova nevét nagyon sokan ismerik, hiszen egy csodálatos, Kossuth-díjas táncostól van szó, viszont kevesen tudják, hogy egyben nagyszerű fotós is. A Bethlen Galériában az ő táncos képeiből rendezünk tárlatot.
Monotánc Fesztivál
Május 16-18.
Bethlen téri Színház