Szemet vakító porfelhő, már-már szőnyeget alkotó műanyag poharak a földön, toporgó tömeg a toitoi-ok előtt, sikongó bronzbarna tini lányok falatnyi bikinikben, beolajozott testű, izompólós selyemfiúk hátrafésült egyen Beckham séróval, hömpölygő tömeg a nagyszínpad felől egy-egy nagyobb név gigje után…és persze a balatoni naplemente – ilyen képpel a fejemben indultam útnak az első Balaton Sound-om felé szombat reggel. Az elképzelt szín valóban elém tárult a zamárdi parton, de miután magával ragadott a fesztivál és elvegyültünk a szaundolokkal szinte már fel sem tűnt, hogy mennyire messze kerültünk a való élettől erre a két napra. De végül is ezért megy az ember fesztiválozni, nem?
A hajnali hat órai ébredést kompenzálni kellett valamivel, ezért érkezésünk után röviddel a balcsi partja felé vettük az irányt – a legnagyobb déli melegben, persze – a kötelező napszemüveg-naptej-törülköző szettel. Háromórányi napozás és velőtrázó traccsparti után úgy döntöttünk, hogy kezdetét veheti az, amiért tulajdonképpen idejöttünk: a fesztiválozás. A főbejárat felé haladva máris találkozhattunk őrjöngő parti arcokkal, üvöltőző félmeztelen alakokkal, akik a ’tinitampát’ akarták látni, de nem volt már ebben semmi meglepő este hét felé. Miután bejutottunk egy gyors terepszemlét követően a nagyszínpad elé siettünk, ahol a brit rapper, Tinie Tempah repített minket néhány jóféle belemelegítő muzsika után Miamiból Ibizára. De tényleg, amikor már azt hinné az ember, hogy a Pass Out után nem jöhet ütősebb, a rövidnacis „csodaember” előhúz egy olyan klasszikust, mint a Swedish House Maffia-val közösen alkotott Miami 2 Ibiza. Óriási hangulatot rittyentett a nagyszínpad elé, így talán még az is megbocsátható Tempah úrnak, hogy igen angolosan, mindenféle nagyobb hacacáré nélkül távozott a Written in the Stars után.
A hajnali több órás szakadó eső azért rendesen bezavart a napsütéses-balatoni auránkba és így újra fesztivál módba kellett kapcsolnunk vasárnap délután, egy újabb viharral a hátunk mögött. A hardcore partizók persze fittyet hányva nyomták a darálós zenére megállás nélkül, de nekünk azért kellett az energia bevitel és egy selymes latte, mielőtt újra beléptünk a konstans bulizás szentélyébe. A szintén angol rapper, Example nevét még az északi parton nyaralók is egész biztosan látták, hisz’ akkora molinón díszelgett Elliot John Gleave közismert neve, hogy talán még egy nagyszínpadot kellett felhúzni miatta. Tény, hogy ő aztán igazán tudja, hogyan kell mozgatni a tömeget, de talán egy kicsit sok volt a ’put your hands up, Hungary!’ és a drum’n’bass effektek. Az óriási Kickstarts azért rendesen beindította a motorjaimat és a kedvenc Example albumon újra felkerült az iPodomra a koncert után. Így visszanézve a Sound-os hétvégére, piruló arccal merem csak bevallani, hogy hatalmas érzés a Balaton parti fesztiválozók közé tartozni, és jövőre biztos, hogy gumicsizmával, esőkabáttal és egy jóféle fullcap-pel felszerelve indulok neki a következő Balaton Sound-nak.
Képek a Heineken Balaton Sound hivatalos Facebook oldaláról.
