A Nobel díjról mindenki hallott már. Az Alfred Nobel által alapított nemzetközi díjkiosztón azokat tüntetik ki a díjjal (és vele járó nyolcmillió svéd koronával), akik a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom területén teljesítményükkel, vagy aki a békéért tett erőfeszítéseivel azt kiérdemelte. A legendát, miszerint Nobelt felesége egy matematikussal megcsalta, és aki emiatt direkt nem is vette bele a Nobel-díjjal kitüntethető tudományok sorába a matematikát, mindenki ismeri. Épp ezért született meg a Fields-érem és a Wolf-díj, a két legismertebb „alternatív Nobel-díj”. De van egy harmadik is: cikkünk erről a zseniálisan értelmetlen díjról, és néhány kirívóan bugyuta díjazottról fog szólni.
Az IgNobel-díj már nevében is viccet űz egyrészt az eredeti díjból, másrészt a díj által kitüntetettekből, hiszen jelentése egy frappáns szóviccre (Noble – nemes, Ignoble – nemtelen, gyalázatos, alantas) építve reflektál a svéd feltaláló alapította díjra.
Az IgNoble-t 1991 óta ítélik oda a díjazottaknak minden év szeptemberében. A ceremóniára Harvard Egyetem színháztermében kerül sor, a döntnökök pedig nem kisebb alakok, mint a valódi Nobel-díjjal korábban már kitüntetett személyek. Az esemény és díjkiosztó ötlete egyébként Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research nevű amerikai tudományos humormagazin alapítójának a fejéből pattant ki: kapjanak díjat a tudományos életnek azon résztvevői is, akiknek tevékenysége értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vagy egyszerűen csak mulatságos javaslatokhoz vezetett. Emellett néha a szatíra oltárán is feláldoznak néhány díjat, mint például a Kansas és Colorado állam tantestületeknek kiosztott „tudományos oktatásért” járó díj esetében, amit az evolúció tagadásáért kaptak.
A következő néhány bekezdésben összeszedtünk nektek néhányat a kedvenceink közül, a továbbolvasást csakis azon olvasóinknak ajánljuk, akik korábban már megbizonyosodtak róla, hogy van humorérzékük!
1991 – Béke-díj
Az IgNobel első éve rögtön magyar vonatkozással indult. Az 1991-es évben kiosztott Béke-díjat ugyanis a magyar zsidó családba született, majd az országból 1926-ban Németországba, később Amerikába emigrált Teller Ede kapta meg. Teller része volt az atombomba kifejlesztéséért felelős Manhattan-tervnek, őt nevezik a Hidrogénbomba atyjának, de az első atomreaktor megépítésén is dolgozott, az olasz Enrico Fermivel együtt, és Kubrick Dr. Stangelove karakterének is ő volt az egyik alapja.
Az atomtudós a díjat a „béke szó jelentésének megváltoztatásáért folytatott élethosszig tartó küzdelmével” érdemelte ki.
2003 – Biológia
2003 legelborultabb díját a biológia kategóriában osztották ki a holland C.W. Moelikernek, a Rotterdami Természettudományi Múzeum kurátorának, egy egészen elképesztő felfedezéséért cserébe. 1995 június ötödikén Moeliker arra lett figyelmes, hogy egy vadkacsa nekirepült irodája ablakának, majd holtan a földre zuhant. Pár pillanattal később megjelent a döglött kacsa mellett egy élő és viruló társa, kurátorunk pedig elindult, hogy közelebbről vegye szemügyre a később történelmi jelentőségűnek bizonyuló eseményt. Amikor a földszintre érkezett, nem akart hinni a szemének: a kacsa addigra ugyanis halott fajtársával szexuális kapcsolatot létesített. Moelikernek 75 percbe tellett feldolgozni a látottakat: ennyi idő után ment ki a bűntett színhelyére, hogy elzavarja a nekrofil, erőszaktevő vadkacsát. Ezen viselkedéstípus jelenléte a vadkacsák körében már önmagában nagy szenzáció, de ami ezután következett, az már tényleg állkapkodós fordulat: a döglött kacsa, amit hím társa 75 percen keresztül részesített kitüntetett figyelemben, maga is hím volt. Nekrofília és homoszexualitás egy kacsában – micsoda felfedezés!
2004 – Közgazdaság
A 2004-es közgazdasági kategóriában a Vatikánnak kiosztott IgNobel-díj szintén az abszurd humor műfaját erősíti. Az outsourcing már évek óta közismert fogalom itthon is, és főleg India meg az IT-szektor jut eszünkbe, a számítógépük előtt telefonos technikai segítséget nyújtó indiaiakkal. Na, az IT-szektort cseréljük ki a Római katolikus egyházra és nagyjából tudjuk is, hogy miről van szó. Ha mégsem, akkor röviden összefoglaljuk: Amerikában, Kanadában és Európában a katolikus papság állománya egyre kisebb, az egymilliárdos lakosságú Indiának azonban két százaléka (tehát mintegy húsz millió ember) a katolikus hitet követi, számuk pedig egyre csak nő – a helyzet tehát a nyugati világban uralkodó állapot fordítottja. Nem csoda hát, hogyha a Vatikán az indiai Kerala állam katolikus templomaiba szervez ki bizonyos imádságokat, például egy újszülött, egy elhalálozás, vagy egy kívánság beteljesülése esetén. Egy Amerikából érkező ima-rendelésért az indiai papok markát 5 dollár üti, ami a havi 45 dolláros fizetésük mellett egészen jó pénznek számít és a papok állítása szerint ugyanannyira őszinte és hatásos, mint egy eredeti, Amerikai ima.
2005 – Hidrodinamika
Következzen egy újabb magyar hozzájáruló a tudomány nevetségesen elgondolkodtató ágához, Gál József, az ELTE professzora és Victor Benno Meyer-Rochow német egyetemi tanár. Ők ugyanis egészen az Antarktiszig utaztak, hogy ott tábort verve, hónapokon keresztül, az európai felvilágosodás minden ajándékát és számtalan fizikai egyenletet segítségül hívva kiszámítsák a pingvinek belsejében történő nyomásnövekedés mértékét, választ keresve arra a kérdésre, hogy mekkora erőre van szüksége egy pingvinnek az ürítéshez. 2005-re meg is találták a választ, reméljük azóta már nem kísértik őket álmukban a pingvin-kloákák.
2012 – Kémia
Ha a svéd Johan Pettersson felfedezése talán nem is annyira nevetséges, hogy IgNobel díjjal tüntessék ki, azonban az alap probléma, aminek megoldásáért végül is a díjat kapta, nagyon is az. A Svédország déli részében fekvő Anderslöv városka új építésű házainak lakóinak a haja ugyanis egyik napról a másikra elvesztette aranysárga színét, helyette pedig olyan zöld lett, mint valami kilencvenes évek végi punk-pop banda énekeséé. Pettersson rögtön tudta, hogy az ivóvíz lesz a ludas, azon belül is a víz réztartalma, ugyanis a fém képes az ember haját zölsre festeni. A házak csöveiből vett mintákon először semmi furcsát nem látott, amikor azonban forró vizet vezetett át az új házak csövein, a víz réztartalma megtízszereződött. És hogy miért? Az új csövek belseje nem volt megfelelően burkolva. A lakók tehát három dolgot tehetnek: elköltöznek egy régebbi házba, ezentúl hideg vízzel mosnak hajat vagy belépnek egy punk együttesbe.
2013 – Valószínűségszámítás
„Annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tehenek lefeküdjenek, minél tovább állnak?” címmel jelentette meg Bert Tolkamp, Marie J. Haskell, Fritha Langford, David Robert és Colin Morgan 10 oldalas dolgozatát még 2010-ben, az Alkalmazott Állatviselkedés Tudomány című amerikai szaklapban, három évvel később pedig meg is kapták a jól kiérdemelt IgNobel-díjat, hiszen nem egy, hanem kettő (!!!) olyan felfedezést tettek, ami után az emberiség kénytelen lesz kollektíven átírni nem csak a középiskolás matematika, de a történelemkönyveket is. Először is: minél több időt töltött a tehén a földre heveredve, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hamarosan fel fog kelni. Másodszor pedig, és ez ám az igazán forradalmi megállapítás: ha már a tehén egyszer felállt, nagyon nehéz kiszámítani, mikor fog újra lefeküdni.
2013 – Béke
Ki gondolta volna, hogy van olyan állama a földnek, ahol tilos tapsolni? És ki gondolta volna, hogy pont egy diktátor fogja betiltani, holott a diktátorok olyannyira szeretik kikényszeríteni népükből az őszintétlen tapsviharokat? Nos, 2011-ben Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország teljhatalmú ura, megelégelve az ország utcáira nap-mint-nap halk tapsolással kivonuló, és így a diktatúra ellen tüntető emberek tömegét, meglépte a közösségi tapsolás illegálissá tételét.
A rendőrség pedig komolyan is veszi a tiltást: még az év júliusában letartóztattak és 200 dollárnyi bírság megfizetésére köteleztek egy embert, akit annak ellenére vádoltak meg tapsolással, hogy a férfinak csak egy karja van. A diktatúra abszurditását növeli egy másik eset, példája, amelyben a fehérorosz bíróság egy süketnéma férfit ítélt el, amiért az kormányellenes szlogeneket skandált.
Nézzük meg ezt a minszki Happy-videót, és reménykedjünk benne, hogy a szereplői megúszták a bírságot.
2014 – Közgazdaság
A végére jöjjön egy vidítóan újszerű megoldás a gazdasági világválságból történő kilábalásra, hát honnét máshonnan, mint a laza macsók hazájának mekkájából, Olaszországból?
Török közgazdászok korábban már kiszámították, hogy az árnyék-gazdaság mérete nagyjából a világ GDP-jének 23%-át, tehát jelentős hányadát teszi ki. Ebbe a gazdasági ágba tartoznak többek között a prostitúcióból, a drogkereskedelemből és a csempészetből származó jövedelmek. Az olasz statisztikai hivatal pedig 2014-től kezdődően ezeket az adatokat is figyelembe véve fogja kiszámítani az éves olasz GDP-t, ezzel is megkönnyítve a 39 éves olasz miniszerelnök, Matteo Renzi dolgát a 2,6 százalékos GDP arányos államhiány elérésében. A hivatal elmondása szerint az ártatlan kis gazdasági revíziót az Európai Uniós szabályokkal összhangban hozták meg. Újabb bizonyíték, hogy az olasz géniusz nem ismer határokat!
