„Az előadás egy jelenetében rövid ideig meztelenség látható!”

Ezt a figyelmeztetést a Vígszínház Makrancos Katájának színlapján láthatod – amely egyébként teljesen „szexmentes” előadás. De vajon miért támad fel újra és újra a vita a színházi meztelenségről?



Egyáltalán: szükség van arra, hogy színészek-színésznők ledobják a textilt? Ha igen, miért? Ha nem, miért? A színház.hu portál fórumjának egyik „legforgalmasabb” topikjában például éppen erről folyik a diskurzus, és persze heves viták kíséretében. Mint a közéletben a pornóról, itt sincs megegyezés: az egésznek semmi értelme, művészi vagy esztétikai értéke – szól az egyik oldal. „Miért ne?”- nyilatkozza egy kereskedelmi tévés interjúban a nagy vetkőztető hírében álló Zsótér Sándor. És valóban: miért ne?

Az egyik legtöbb vihart kavart előadás a Krétakör Feketeország című produkciója, amely élénken feszegette a határokat: pedofília, erotikus oboázás, doppingbotrány és egyebek: sokaknál kivágta a biztosítékot – ráadásul DVD-n is „merészelték” kiadni. Egy jellemző – és még szalonképesnek tekinthető – részletet itt is megnézhetsz:



A Makrancos… mellett szintén Vígszínházas előadás a Mikve, amelynek kapcsán leginkább az izgatta a közvéleményt, hogy valóban levetkőzött-e Eszenyi Enikő az este végén, amikor nagyon költői világítás mellett bemerül a rituális fürdő medencéjének vizébe. Bár az előadás egyáltalán nem erről szól, a mélységei nem jutottak el a bulvársajtó szintjéig.

Néha pedig sokkal izgalmasabb, ha néhány ruhadarab rajta marad a színésznőn: az emberi és színészi kiszolgáltatottság egyik legszebb példája volt a tavaly a POSZT-on a legjobb női főszereplő díjat kapott Vágyvillamos és benne Kováts Adél . Egy szál melltartóban és selyem alsószoknyában még üveg mögött is hatásos…



Az egyik legnépszerűbb – és kivételesen legutóbb végre dotált – független társulat a Pintér Béla és Társulata folyamatosan feszegeti a határokat. Egyik legelső produkciójukban, A sehova kapujában a szektákból űztek gúnyt például úgy, hogy a bemerítkezést egy aprócska felfújható medencében „oldották meg”, fejre állított delikvenssel – aki, ahogy kell, teljesen meztelenül állt a szertartás elé. Tavalyi bemutatójuk volt a Tündöklő középszer, amelyben nem a kiszolgáltatottság, hanem a hatalomfitogtatás és a fenyegetés eszköze volt: Turóczy Szabolcs Korpás Jánosa meztelen felsőtesttel, lehúzott gatyában – ámde csizmában és bohócsisakban – páváskodott az előadásban. Itt semmilyen öncélúságról nem eshet szó…

A már emlegetett Zsótér Sándor nem kispályás a vetkőztetésben: a legkirívóbb példa erre talán a 2003-as Trafó-beli A világ feleségei volt, amikoris civil – főként hajléktalan – férfiakat kért arra, hogy teljesen meztelenül vonuljanak fel a közönség előtt teljesen meztelenül. Érdekes módon a színházi portálon a fórumozók ezen annyira nem borultak ki…

Mondd el véleményedet te is! Szabad-e színészt színpadon vetkőztetni? Pláne civilt? Benne van-e a színész „munkaköri leírásában” a meztelenség? A színész a testével dolgozik – de milyen áron?

Nyitókép: Tündöklő középszer, Dusa Gábor