Aki azt hinné, hogy múltheti posztunkkal le is tudtuk fővárosunk összes szecessziós csodáját, az ennél nagyobbat nem is tévedhetett volna. A boldog békeidők leginkább szemet gyönyörködtető építészeti stílusa a város majd’ minden kerületében képviselteti magát. Olyan sok példáját találjuk ennek a stílusnak Budapesten, hogy még a legremekebb épületek közül is nehéz és a szívnek fájó feladat volt kiválasztani azt a néhány darabot, amely végül bekerült második válogatásunkba.
Lindenbaum-ház
A háromemeletes Izabella utcai lakóház az első szecessziós homlokzatú épület volt Budapesten, mikor 1897-ben Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp tervei alapján felépült. A gazdag növényi ornamentika a francia szecesszió hatásait mutatja, de a homlokzat főszereplője a négy alapelem: föld, tűz, víz és a levegő. Aranyozott nőalakok, a hiúságot jelképező pávák, kígyók, napkorongok és pentagrammák teszik még egyedibbé a színektől pompázó házat. Első pillantásra talán sokkoló az a részletgazdagság és díszítettség ami az épületet jellemzi, talán még giccsesnek is nevezhetnénk, de mégis hamar hozzánő az ember szívéhez, főleg, hogyha figyelembe vesszük, hogy néhány méterrel arrébb a Nyugati pályaudvar lehangoló sínrendezőjét találjuk.
Magyar Földtani Intézet
Lechner Ödön, a szecesszió magyar mestere, előző válogatásunkban két halhatatlan alkotásával is képviselte magát, ám annyira kikerülhetetlen alakja ő ennek a stílusnak, hogy most sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az 1899-ben befejezett székház kísértetiesen hasonlít az Iparművészeti múzeum és a szintén Lechner-tervezte Postatakarékpénztár épületeihez, de míg előbbiek mázas külsejét a zöld szín dominálja, addig a Földtani Intézet teljes pompájában is szomorúnak ható palotája a királyi kék színt hordozza magán. Az 1900 májusában történő átadást követően nem sokkal Ferenc József császár-király is meglátogatta az épületet.
Új Színház
A Lajta Béla (született Leitersdorfer) tervei szerint 1909-re felhúzott épület eredetileg a Parisiana mulató nevet viselte, és a városligeti Ős-Budavára szórakozónegyed korábbi bérlője, Friedmann Adolf építette felesége nevére. A mulató a húszas években esett át az első nagyobb változásokon, ám ez főleg a belső térrendszerét érintette. Az épület már magán viseli a később nagy népszerűségre szert tevő art déco stílusjegyeit: exkluzitivást sugalló gazdag anyaghasználat, leegyszerűsített formák, keleties összhatás. A homlokzat vörösrézből domborított párkányát Maróti Géza mintázta, és képtelenek vagyunk fejben nem az azték építészethez hasonlítani.
Brudern-ház
Avagy a Párizsi udvarnak helyet adó épület a Ferenciek terén. Az alapjaiban véve eklektikus, gótizáló külsejű, 1912-ben épült kéttornyos ház egy a keleti bazárok hangulatát imitáló, román jegyeket is magán viselő bevásárlóudvart rejt magában. A szecesszió a Zsolnay-kerámiák és Róth Miksa díszes üvegablakai révén jelenik meg, de a belső építész alakjában is egy ismerős névre lelünk: a Lindenbaum-házért felelős Spiegel Frigyest bízták meg az épület belső tereinek kialakításával.
Párizsi nagyáruház
Az első önálló áruházi épület, az ipari szecesszió legelső magyarországi példája, amely építése idején hatalmas közfelháborodást váltott ki az Andrássy úti bérpalotáktól stílusában és magasságában is igencsak eltérő jellege miatt. A Sziklai Zsigmond tervezte hatemeletes ház a kor nyugati nagyáruházainak építészetét követte korcsolyázásra is alkalmas lapostetejével és nagy belső átriumával. Míg az Andrássy úti főhomlokzatot a szecesszió jegyei uralják, addig a Paulay Ede utcai rész a neoreneszánsz szellemében lett megmunkálva. Az épületet szerencsére egyik háború sem viselte meg komolyan, ma pedig az Alexandra könyvesház foglalja el az alsó két emeletét, a gyönyörű szép Lotz-teremmel együtt, ahova akármikor beülhetünk egy finom csésze kávéra és egy nagy adag nosztalgiára.
József Telefonközpont
A nyolcadik kerületi Horváth Mihály tér a város egyik legszomorúbb helye. Nem csak a város egyik legszebb temploma, de az ország legszebb telefonközpontja is ezen a téren omladozik ugyanis már évek óta, és nem sok jel mutat arra, hogy ezen a trenden bárki is változtatni szándékozna. A világháború miatt hat év alatt, 1916-ra megépült ház előtti járdát két éve el is kordonozták, annyira életveszélyessé vált az épület. A homlokzatán egy hatalmas relief hirdeti a kommunikáció csodáját. A Ray Rezső tervezte telefonközpont a Tim Burton-féle Batman-filmek hangulatát idézi meg, de nem Tim Burton, hanem Bruce Willis forgatott itt legutoljára, a Die Hard legújabb felvonásának okán.
Magyar Államkincstár
Az 1901-ben Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján átadott, eredetileg a Postatakarékpénztárnak helyet adó épület a lechneri szecesszió esszenciális példája. Magyaros virágmotívumok, színes kerámiacserepek és majolikák díszítik a Hold utcai vásárcsarnok és az Amerikai nagykövetség (szintén szecessziós) épületei között helyet foglaló, aranysárga méhkasokkal csúcsozott palotát. A kapukat a neves építész, Alpár Ignác testvére, Alpár Ede tervezte. Kilincseit sokszor nyitogatják sokmegapixeles fényképezőgéppel felszerelkezett turisták, akik az épületet múzeumnak gondolván megpróbálnak belülről is megismerkedni a tényleg lenyűgözően szép alkotással, a biztonsági őr legnagyobb bosszúságára.
Schmidl-síremlék
A válogatásunk egyetlen darabja, amely nem az élők, hanem a halottak számára épült, stílszerű a szecessziós túránktól való búcsúzáshoz. A Kozma utcai izraelita köztemető legdíszesebb síremléke a Schmidl család számára épült a két legnevesebb magyar szecessziós építésze, Lajta Béla és Lechner Ödön tervei alapján, 1903-ban. A kék mázas, növényes ornamentikájú síremlék műemléki védelem alatt áll.
