A magyar divat magyar szemmel

Mi az, ami egyszerre ígéretes, innovatív, lendületes, sajátos és pezsgő, ugyanakkor fantáziátlan, anakronisztikus, unalmas és rugalmatlan is? A magyar divat jócskán kapott már meleget, és még inkább hideget – az mindenesetre belátható, hogy méltatlanul gyakori részünkről a lekicsinylő hozzáállás a hazai divatot – és egyáltalán a saját dolgainkat illetően. De valóban ilyen kiábrándító a helyzet?

Ahelyett, hogy tovább szajkóznánk a közgondolkodásban beállt – és kissé be is ragadt – elkeserítő gondolatokat, megkérdeztük a hazai divatszakma képviselőit, hogy ők, akik nap mint nap ebben a közegben élnek és alkotnak, együtt mozognak az új trendekkel, vagy legalábbis azonnal reagálnak azokra, hogyan látják a magyar divat jelenlegi és jövőbeli pozícióját szűkebb és  nemzetközi távlatokban. Egyszóval: hogy is állunk itthon ezzel a nagyon is összetett viszonyrendszerrel kapcsolatban, és főként: hogyan tekinthetünk benne önmagunkra?

 

Kovács Adél és Garam Judit (divattervező, NUBU)

„Egy tervezőt nem az határoz meg, hogy melyik országból jön, hanem hogy mely irányzatokra nyitott – nem szuveníreket, hanem ruhákat készítünk és értkesítünk.”

„…A kulturális értékek közvetítése kapcsán az edukáció a közvetítő felelőssége.”

 

Barna Bálint (divatfotós, BalintBarna)

„… Legfőbb problémaként a bepozícionálás hiányát emelném ki”

 

Csalár Bence (divatblogger, bencecsalar.com)

„Fontos, hogy mindig olyan szakemberekkel dolgozzunk együtt, akiket a valós professzionalizmusuk, és nem a “haveri” kapcsolat megszilárdítása érdekében kérünk fel az adott együttműködésre.”

 

Zsigmond Dóra (divattervező, ZSIGMOND DORA menswear)

 „Lassanként mi is az „okos divat” világát élhetjük, már tetten érhető egy olyan látásmód mely az esztétika mögötti valódi tartalommal is egyaránt foglalkozik (…) A legnagyobb problémát mégis a tudatosság hiányában látom”

 

A téma kapcsán interjúsorozatot indítunk, melynek további részei várhatóak.

Nagy Zsóka (MKE)