A legfurcsább Nobel-díjak

Tegnap átadták a Nobelt, nézzük meg az elmúlt évek meghökkentő Bolond Nobel-díjait!



Albert Einstein feltételezhetően egy mentális betegségből kifolyólag jelent meg zokni nélkül a Nobel-díj átadásán. A fotoelektronikus hatás területén végzett kutatómunkáért ennek ellenére valószínűleg megérdemelte a díjat. De mi a helyzet azokkal, akiknek a kutatásai értékelhetetlenek? Tekintsük át az elmúlt éveket!

2006-ban IgNobelt (Bolond Nobel-díjat) kapott a walesi Welshman Howard Stapleton egy tinédzserűző készülék kifejlesztéséért. A magas frekvenciát a felnőttek nem érzékelik, csak a tízenévesek. Mikor 15 éves lánya nem mert boltba menni a bejárat előtt tivornyázó tinibanda miatt, kénytelen volt megoldást találni…

Matematika-kategóriában Nic Svenson és Piers Barnes kapott díjat. Kiszámolták, hogy ha lefényképeznek egy csoportot, mennyi próbálkozással lehet biztosítani legalább egy olyan felvételt, ahol éppen senki nem hunyja le a szemét.

2007-ben biológiai IgNobelt a holland Johanna van Bronswijk érdemelte ki. Csak egy porszívóra volt szüksége, hogy népszámlálást készítsen egy átlagos holland ágymatracban otthonra talált atkákról, pókokról, rovarokról, baktériumokról, gombákról, és spórákról.

2008-ban szintén biológia-kategóriában Marie Christine, Christel Joubert és Michel Franc vitte a díjat, kutatásaik szerint a kutyákon élő bolhák 20 cm-rel magasabbra ugranak a macskákon élő bolháknál.

2009-ben a chicagói Elena Bodnar, Raphael Lee és Sandra Marijan feltaláltak egy melltartót, amelyet pillanatok alatt egy pár gázmaszkká lehet alakítani. „Gázos” helyzetekben az egyiket a melltartó viselője, a másikat egy vadidegen kapná.

2010-ben a stockholmi egyetem kutatócsoportjának munkája bizonyítja, hogy a csirkék jobban kedvelik a szép embereket. A vizsgált állatok ugyanazokat a nőket pécézték ki maguknak, mint az egyetemi hallgatók a kontrollcsoportban.

2011-ben osztottak alternatív Nobel-díjat egy olyan tanulmányért, amely azt állapítja meg, hogy egy bizonyos teknősfajtánál nincs ásítás.

A 2012-es évben az egyik kedvencünk a kémiai díj volt, méltó nyertese Johan Petterson, aki kimutatta, hogy egy Anderslöv nevű svéd kisvárosban egyes házakban miért lesz zöld az emberek haja. Persze más díjazottak például a hajviseleteknek is szenteltek figyelmet: az is kiderült, hogy embernek milyen sebességgel kell ráznia a fejét, hogy igazán jól lifegjen a lófarka.

Éljen az emberi… leleményesség!