Az Országház történetét bemutató sorozatunk utolsó részeként 9 meghökkentő tényt árulunk el az épületről.
1. Hogyan bosszantsuk fel a királyt?
Már az országház helynek kiválasztásához is kötődik egy legenda. Az egyik mendemonda szerint azért került pont ide a parlament, hogy a várból kilépő király elsőként a magyar népképviseleti rendszer fellegvárát, vagyis a parlamentet pillanthassa meg, és ne feledje el, hatalmát csak a néppel együtt gyakorolhatja. Kedves emlékeztető, ugye?
2. Utánozd az angolokat, és nyersz!
A parlament építésének a pályázatában nem kötötték meg, hogy milyen stílusban tervezzék meg az épületet. Steindl neogót terve valószínűleg azért is volt népszerű, mert az angol parlamenthez hasonló stílusban épült. A politikusok fontosnak tartották, hogy nyilvánosan és szimbolikusan is kifejezzék a Nyugat-Európához való kötődésüket, az angol parlamentáris rendszert pedig példaértékűnek tartották. Andrássy Gyula, miniszterelnök például köztudomásúan anglomán volt.
3. Hogy kerül mákgubó a parlamentbe?
Emellett persze a magyar állam kultúráját és szimbólumait is hangsúlyoznia kellett a jövendő országháznak, amit Steindl ravaszul oldott meg, a magyar növény- és állatvilágból merítő szimbólumaival, például a lépcső korlátain látható mákgubókkal, margarétával, juharterméssel.
4. Versenyfutás az idővel
Az épületet megfeszített tempóban kellett elkészíteni. A tervek szerint az 1896-os milleniumi ünnepségsorozatra kellett volna elkészülnie az Országháznak, de már az első kapavágásoknál kiderült, hogy ez nem teljesíthető. Erre természetesen nem volt elég idejük az építőknek, ezért átütemezték a munkafolyamatokat. Felépítették a kupolát és az összes külső falat, hogy kívülről úgy tűnjön, elkészült az épület, pedig belül még bőven volt mit tenni. A szemfényvesztést azzal tették teljessé, hogy még az épület körüli állványokat is lebontották.
5. Barátok előnyben
A Zsolnay gyár termékei szép számban képviselik magukat az országházban. Nem véletlen, hiszen Steindl és Zsolnay Vilmos szoros barátságban voltak egymással. Azon már meg sem lepődünk, hogy az agyagművességet ábrázoló szobron Zsolnay arcvonásait fedezhetjük fel.
6. Ez van, ha nem növünk nagyra…
Az országház egyik első kisebb átalakítására elég korán sor került. Az 20. század elején az egyik házelnök jelezte, hogy túl magasan van a pulpitusa, és nem hallja rendesen a felszólalókat. Mit volt, mit tenni: jöttek az ácsok, és lejjebb faragtak az emelvényből…
7. Miért kell az összes villanykörtét kicserélni, ha csak egy alszik ki?
Az épület kupolájánál lévő csillárban elég nehézkes égőt cserélni, mivel nagyon magasan van. Éppen ezért, ha a személyzetnek muszáj felülről bemásznia az égi magaslatokba, az összes égőt kicserélik, függetlenül attól, hogy ki vannak-e égve. A még működő körtéket az alacsonyabban lévő lámpákba szerelik, melyeket sokkal könnyebben érhetnek el. Ésszerű, nem?
8. Ezt találd meg a mennyezeten!
Az épület állapotának megóvására folyamatosan figyelnek. A bádogosok például minden nap tesznek egy körsétát az épület tetején, hogy megnézzék, hol kell javítást végezni. A falfestők és az asztalosok is lényegében egész évben dolgoznak. A parlamentnek akadt néhány nagyon kreatív munkása is. A ’70-es években például a mennyezeten látható díszítőfestékek rekonstrukciója alkalmával néhány festő a saját arcmását is odapingálta a mennyezetre.
9. Minden négyzetméter számít
Bár a felsőházi üléstermet nem használják országgyűlések alkalmával, mégsem áll üresen a terem. Sok EU-s konferenciát tartanak itt, diákcsoportok szállják meg időről-időre, és különböző cégeknek, szervezeteknek adják ki, hogy itt tarthassák gyűléseiket.
Információforrásaink ezúttal is Kerekes Margit, művészettörténész, és Müller Tamás, történész voltak.