Rómer Flóris, az elismert régész és művészettörténész még freskórészleteket látott falain a múlt század közepén, most már viszont csak egy kémények és egy parabola antenna közé fogott, az ég felé meredő falmaradvány jelzi, hogy egy 13. századi templomrommal szemezik az ember.
A békásmegyeri Duna-part üdülőkkel telerakott részén, a város közigazgatási határán találjuk Benárd Ágost orvos és keresztényszocialista politikus (valamint a trianoni békeszerződés egyik aláírójának) romos nyaralóját, magas fák dzsungelébe burkolózva, közvetlenül a Barát-patak torkolata mellett. Első blikkre fel se tűnik az embernek, hogy a harmincas években felhúzott szerény villa a Kissing község Árpád-kori, valószínűleg román stílusban épült templomának maradványait foglalja magába.
Rómer Flóris 1869-ben mérte fel az egyhajós, terméskőből és római eredetű téglákból épült templomot, aminek érdekessége, hogy tornyát közvetlenül a szentély fölé építették, amivel egyedülálló a Kárpát-medencében. Rómer korában a torony még csonka állapotában is 11 és fél méter magas volt, ennek azonban ma már se híre se hamva, az épületet a 18. századi feltupírozása után a környék lakói elkezdték kőbányaként hasznosítani, csupán az alábbi rajzon is látható nyugati fala emelkedik ki a hozzáépült nyaraló testéből. Mikor legutóbb a harmincas évek elején ásatásokat végeztek a templomban, a szentély alá leásva egy még elhantolása előtt lenyakazott magyar vitéz maradványaira bukkantak a régészek, akit sérüléseiből valószínűsíthetően a mohácsi vész idején támadtak le orvul többen.
A templomrom régészeti felmérése idején egyébként több ásatást is végeztek az épület közvetlen környezetében, a kutatók többek között egy őskori gödörlakásra, egy 18. századi sárkunyhóra, kelta cserépedényekre és szerszámokra, díszes harangserlegekre és egy reneszánsz kori feliratos tábla töredékére leltek rá. Ebből egyenesen következik, hogy a terület szó szerint az ősidők óta lakott volt, a neolitikumtól kezdve a keltákon és a rómaiakon át, az Árpád-koron és az újkoron keresztül egészen napjainkig képviseltették itt magukat a különböző kultúrák, népszerűsége pedig valószínűleg a Duna és a patak közelségének tudható be. Röviden tehát: Békásmegyer mindig is király hely volt!
Ha legközelebb nyeregbe pattansz egy Duna menti biciklitúra céljából Szentendre felé, vagy esetleg futni támad kedved a pünkösdfürdői töltésen, szánj rá pár percet történelmünk eme romos kis darabjára, és fedezd fel magadnak a templom máig megmaradt részleteit!
Akit még több részlet érdekel a Puszta-templomról, az tudásszomját ide kattintva olthatja.
