Novemberben megannyi férfi dönt úgy, hogy elhajítja borotváját és egy hónapig megmutatja a világnak, hogy az erősebbik nem bizony bajuszból és szakállból van. Van viszony néhány gondolkodó és ikon, akik amúgy sem voltak a borotválkozás rajongói…
Salvador Dalí
A szürrealisztikus nagymester nem csak furcsa művészete miatt ragadt meg mindörökre az emberekben, hanem bajsza miatt, melyet nem más, mint a nagy előd, Valázquez ihletett és mely később Dalí egyik ismertetőjele lett, főképpen miután arcszőrzetét a legfondorlatosabb módon formázta. Dalí leginkább álomszerű, minden szabályt felrúgó festményeiről lett híres, holott szobrai is jóval túlmutatnak a valóságon, de keze egészen a filmvilágig is elért – dolgozott például együtt Walt Disney-vel és Hitchcokkal is. Dalí ezen kívül a divatszakmában is megtalálta a módját annak, hogy kifejezhesse különc személyiségiségét – dolgozott együtt Schiaparellivel, cipő alakú sapkákat tervezve, de kötődik Diorhoz is, ezen felül pedig parfümös üvegeket is tervezett. Az interneten ma aranykorukat élő gifek is köthetők Dalíhoz, aki egy elborult fotósorozattal – repülő székek, macskák és vízsugár – végtére is a világ első gifjét készítette el.
Sigmund Freud
Sigmund Freud talán a világ leghíresebb pszichiátere, holott munkásságát sokan már életében megkérdőjelezték és elméletei végére máig sokan tesznek kérdőjeleket, ettől függetlenül Freud máig kötelező olvasmány minden gondolkodó számára. A pszichiáter először a hipnózist vizsgálta tüzetesebben – a neurológia mellett – majd saját iskolát alapított, megteremtve a pszichoanalitikus iskolát, melynek néhány alapelvével még a legkevésbé tájékozottak is tisztában vannak – ki ne tudná például a freudi elszólás jelentését és a mögötte rejlő, elnyomott érzések és gondolatok rendszerét. Freud az igazi nagypapa szakáll tulajdonosa volt, egyfajta kezdő télapó, aki azért vigyázott arra, hogy biztosan minden megszabott formára legyen vágva és tökéletesen passzoljon szemüvegéhez.
Albert Einstein
Ha már a nagy gondolkodók, hogyan is feledkezhetünk el a nagy Einsteinről, akit valljunk be, el sem tudunk képzelni sem sűrű bajusza, sem pedig bohókás haja nélkül, mely megteremtette a bohókás professzorok sztereotípiáját. A relativitás elméletet megteremtő Einsteinnek köszönhetjük a nagymértékű fejlődést a kozmológiában, statikus és kvantummechanikában, illetve fényelektronos jelenségeket olyan hévvel kutatta, hogy még Nobel-díjat is kapott. Einsteint a Time magazin az évszázad emberének nevezte ki, ez a cím pedig nem egy különleges történettel és legendával párosul: Einstein arca – bajszával együtt – a világ egyik legismertebb arca, ez minden bizonnyal köszönhető ikonikus, nyelvöltögető képéhez, de ki ne hallott volna arról a fals történetről, miszerint megbukott matematikából – habár az igaz, hogy kiskorában valóban sokan gondolták autistának. Az Einstein körül forgó legizgalmasabb mende-monda az, hogy agyát elrabolták – mondani sem kell – halála után. Ez a történet félig-meddig igaz: egy patológus valóban engedély nélkül távolította el a mester agyát, melyről aztán későbbi vizsgálatok derítették ki, hogy valóban eltér az átlagatól: a belső fali lebenye 15 százalékkal nagyobb – pont azé a területé, mely a matematikáért felel.
Charlie Chaplin
Sokak szerint Hitler és Chaplin bajsza egy és ugyanaz volt, holott erről szó sincsen – ilyen morbid párhuzamot még az élet sem alkotna. A nagy hasonlóságnak persze azért akadnak alapjai – például A diktátor című film, melyben Chaplin egy diktátort alakított és egy nácizmusban üldözött zsidó borbélyt – a filmet állítólag Hitler többször is megnézte. Chaplin bajsza háromszög formájú volt és nélküle a némafilmek legikonikusabb alakja meglehetősen snájdig volt. Chaplin karriere 65 éven keresztül ível át – fellépett icipici kocsmákban, később pedig már mozisztár volt, főként mikor megalkotta a csavargó alakját, melynek kalapja, sétabotja, járása és persze bajsza mindenki emlékezetébe fél másodperc alatt éghet be egy egész életre. A vándorló életmódot több ízben is támogatta – így állt ki például nyíltan a cigányság mellett is, ezért születésnapja egybeforr a Cigány Színészek Világnapjával. Míg Einsteinnek az agyát lopták el, Chaplinnél nem aprózták el a dolgot és egész koporsójáért követeltek váltságdíjat.
Friedrich Nietzsche
Nietzsche minden egyetemista számára minimum egy gyökérkezeléssel felérő élmény emlékével forr egybe és habár valóban nem a vasárnap esti habos fürdőkádba való olvasmányokat írt a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodója, neve mégis mindenki számára ismerősen csenghet. Gondoljunk csak az Übermensch, vagyis az emberek feletti ember fogalmára. Ugye, hogy valami rémlik? A világ egyik legnagyobb ateistája bajsza miatt is híres lehet, és még ha nem is lett olyan ikonikus mint az eddigi példák, néha olyan formát vett fel, amit még egy Disney-mesében sem tudnánk elképzelni. Való igaz, ilyen mély gondolatok megszületéséhez sokat pödörhette, ez pedig köztudomásúan használ a formának. Bár kora és korunk egyik legnagyobb alakja volt, a sors nem volt kegyes vele, utolsó éveiben zsenialitását az elborultság váltotta fel és egy egy teljes összeomlás.
+1 Frida Kahlo
Nem kicsit szégyelljük magunkat, hogy túl vagyunk öt világhírű emberen és még egyikről sem állapítottuk meg azt, hogy valójában magyar, de most tessék: plusz egyes versenyzőnk, Frida Kahlo apai nagyszülei Magyarországról származnak, így az egyik leghíresebb mexikói hölgynek nem kis köze van pici országunkhoz, de volt például nyílt viszonya egy magyar férfivel is, az USA-ban töltött éveiben. A művésznő festményeivel és tragikus életével igazi huszadik századi ikonná vált, lázadó, művészi énjét pedig jobban mással nem is jellemezhetjük, mint összenőtt szemöldökével és bajszával, melyet nőként is büszkén viselt.
