Megmutatjuk, melyek azok a dolgok, melyekben az olaszok verhetetlenek.
Divat
Sok mindent köszönhetünk Olaszországnak. Napjaink legmeghatározóbb divatdiktátorjainak legalább a felét például egész biztosan. Giorgio Armani, Donatella Versace, Ermenegildo Zegna, Dolce&Gabbana, és még sorolhatnánk, mind-mind olasz föld szülöttjei. Nem csoda, ha Olaszországban az utcákon sétálva rengeteg jól öltözött emberbe futhatunk. Lezser elegancia jellemzi az őket és az, hogy szinte összenőttek a napszemüvegükkel (ami természetesen csak Ray-Ban vagy Guess lehet). Utóbbi viseletükről még Magyarországon is ki tudod szúrni őket a turisták közül.
Pasta
Vagyis minden, tényleg minden, ami tészta, lasagna, gnocci, makaróni, na és persze a pizza! Az olasz gasztronómia jellegzetes ételei szinte minden országban jól ismertek. Azt bezzeg kevesen tudják, hogy a mindenki által imádott pizza kezdetben a szegények étele volt. A gazdag embereknek kör alakú tésztán szolgálták fel az ételeket, amit később a szolgálók ettek meg. Hogy ne legyen annyira puritán az étel, paradicsomszószt raktak rá. Később egyre több és változatosabb fűszereket tettek még rájuk, mígnem végül megszületett a pizza.
Dolce vita
Egész biztosan az olaszok élete sem fenékig tejfel, mi mégsem láttunk még borús hangulatú olaszt. Valahogyan mindig jókedvűek, barátságosak, nyitottak és segítőkészek. Csupa-csupa olyan tulajdonság, melyekben mi, magyarok is lehetnénk erősebbek. Mi lehet az itáliai levegőben, ami ennyire vidámmá teszi őket? Vagy a válasz inkább az olasz pálinkában, a grappában keresendő?
Kulturális örökség
A világörökség jelentős hányada Olaszországban található. Egyetlen országban sincs annyi műemléknek és a kulturális örökség részének kikiáltott épület, mint itt. Nemcsak szemet gyönyörködtető látványok, de egyben hatalmas pénznyelők is, renoválásuk és állagmegóvásuk jelentős tétel az olasz állam kiadásai között.
Ital
Campari, Aperol, prosecco. Nyári koktéljaink gyakori hozzávalója. Tudtad, hogy mindegyik olasz eredettel büszkélkedhet? A dél-európai országban lassan ízlelik az alkoholt, és közben mindig esznek valami sós csemegét, sajtot. A „Fenékig!” felkiáltás ivás előtt nálunk aligha ismert, és az esetek többségében csak módjával isznak, és nem idéznek maguknak elő másnaposságot.
