1990. április 24-i fellövése óta a Hubble űrteleszkóp olyan képekkel örvendeztette meg az emberiséget, amelyektől nem csak arra kellett rájönnünk, hogy mennyire kicsik vagyunk, hanem pillantást vethettünk a világűr történelmére is, közelebb kerülve a grandiózus kérdéshez: kik vagyunk és honnan jöttünk? A Hubble 30 éves évfordulóját már nem fogja megérni, 2018-ban átveszi szerepét a James Webb űrtávcső, a Hubble pedig majd örök nyugalomra lel az óceánban. Bár a James Webb űrtávcső feladatai közé fog tartozni a világűr történelmének és kialakulásának kutatása, az exobolygók felfedezésében és fotózásában még nagyobb szerepe lesz.
Az NGC 5139 a Tejútrendszer legnagyobb gömbhalmaza, melyben több mint 10 millió csillag található. A gömbhalmaz a Földről is látható – Magyarországról nem. A kép egy apró pici részlete. Körülbelül 100 ezer csillag található rajta, melyek kora 10-12 milliárd év közé esik. A gömbhalmaz 16 ezer fényévre van tőlünk.
Bár nem a Tejúthoz legközelebb eső galaxis, de a Tejúthoz legközelebb eső óriás galaxis az szabad szemmel is megfigyelhető Androméda-galaxis, mely 2,5 millió fényévre van tőlünk, összesen akár e trillió csillagnak adhat otthont, átmérője pedig 110.000 fényév. A Földről csak fényes középpontját látjuk szabad szemmel, de ha minden részlete elég fényes lenne, hatszor nagyobb lenne az égen mint a Hold. Jelenlegi tudásunk szerint körülbelül 3 millió év múlva összeütközik a Tejúttal, bár az űr tágulása miatt közeledése könnyen válthat át távolodásba.
Két galaxis kozmikus táncát láthatjuk, kettejüket együtt pedig ARP 273-nak hívják. A mai feltevés szerint a különleges forma úgy alakulhatott ki, hogy a kisebb galaxis áthaladt a nagyon – mellesleg ez meg fog történni a Tejúttal és Andromédával is. 300 millió fényévre van tőlünk.
1995-ben a NASA megfigyelt egy apró fekete részletet, ahonnan semmi fény nem ért el a Földig. 10 napig ráirányították a Hubble-t, hogy megfigyeljék mi is lehet a valóban távoli űrben. A kép lenyűgöző lett – legalább 10.000 galaxis van rajta, néhányuk több milliárd fényévnyire. Az eddigi legnagyobb távolságokat felmérő kép az emberiség történelmében.
A Jupiter és holdjai – balról jobbra haladva láthatjuk az Europét, a Callistót és az Iót.
A Jupiter és holdja, az Io.
Az NGV 2683-at William Hershel fedezte fel 1788. február 5-én, azóta a Hubble pedig több remek képet is készített az UFO-galaxisnak nevezett galaxisról. A galaxis 411 km/s sebességgel távolodik tőlünk, bár már így is elég messze van – hogy pontosak legyünk 25 millió fényévnyire.
Nem sokkal 1990 április 24-ei felbocsátása után a Hubble már vígan készítette fotóit az NGC 4261 galaxisról és… a közepében található fekete lyukról, melyet fizikai adottságai – és szerencsés távolsága miatt – szinte lehetetlen lencsevégre kapni. A képen látható fekete lyuk több milliárdszor nagyobb Napunknál.
Napkitörés okozta sarki fény a Szaturnusz déli sarkán, mely a legfelső felhőrétegeket is áttörte több ezer mérfölddel.
A 28 millió fényévre található Sombrero Galaxis 1000 km/s-es sebességgel távolodik tőlünk. Méretei elképesztőek – a fény egyik végéből a másikba 50.000 év alatt jut át.
Összeállította: Kanicsár Ádám András