Schrödinger egy fizikus, akinek volt egy macskás gondolatkísérlete, aminek az a tanulsága, hogy ahhoz, hogy tudjuk, hogy valaki élő vagy halott nem elég, hogy meghaljon, meg is kell azt nézni. Ez lett az előadás sorvezetője.
„Valaki közölhetné már szegény macskával a dobozban, hogy ne várjon tovább Schrödingerre, mert már nincs köztünk. Számára Schrödinger pont annyira élő és halott, amíg ki nem jön a dobozból, mint fordítva. Ördögi körök. Tele kétségekkel. Az is biztos, hogy se macska, se Schrödinger nem lép színpadra az este, viszont a kérdéseim és velük hat nagyszerű táncos igen.” (Fülöp László)
„Ami engem elkezdett ebből foglalkoztatni és izgatni, az a várakozás és a késleltetés, vagy épp az elodázás problematikája, és az ekörül működő intenzív érzelmi állapotok. […] Meddig tudom elkerülni, hogy kinyissam a dobozt? Minél tovább várok, annál nagyobb lehet a kár, vagy annál valószínűbb, hogy nem fogok tudni azzal a ténnyel dolgozni, amit a dobozban találok. Egyáltalán megúszhatom-e, leélhetem-e az életemet mondjuk egy olyan lakásban, ami tele van dobozokkal, amikben a saját személyes dolgaim állnak, úgy, hogy nem nyúlok hozzájuk, mert mi van, ha nem tetszik, veszélyesek, bánthatnak, bármi?” (Fülöp László, Jurányi Latte)
Timothy and the Things: WAITING FOR SCHRÖDINGER – trailer 2016 from SIN Culture Centre on Vimeo.
