Van egy hajszálvékony határ a zseni és a hülye között. Meg van egy másik az ösztön és az ész között. De hol?
Egy zenész szarvas jelmezben és napszemüvegben hangulatot teremt a három farkas jellegű akrobatának, akik mindenre rámásznak, vagy folyamatosan tépik egymást. Lassacskán ez az „artista popkoncert” átalakul egy queer revüvé, lekerülnek a jelmezek, és elborulnak az agyak. Bevállalós, tele energiával, karakterekkel és színházzal.
A profi cirkuszi tudásukat (kínai rúd, kötél, egyensúlyozás, akrobatika) szélsőséges világuk kibontására használják. Az artisták néha szép, máskor bizarr élőzenével vegyítve meghajlítják az újcirkusz határát a színház és a komédia felé; az eredményre pedig egyaránt fogunk emlékezni a szürrealitása és a bámulatos eszköztára miatt.
„A Svalbardnak megvan az az odavágó ereje és veszélyes szexualitása, akár a legjobb rock bandáknak.” (Total Theatre, Thomas JM Wilson)
A feltörekvő Svalbard Company négy nemzetközi ember-állata a stockholmi cirkuszegyetemen találkozott néhány végzetes évvel ezelőtt. Gyorsan rájöttek, milyen jól tudnak együtt nevetni és sírni, és hogy mind erősen azt gondolják, hogy a tiszta műfajok halottak, a művészet korlátozó kategorizálásait el kell engedni. Jelen darab az első közös munkájuk, mellyel az legjobb cirkusz és fizikai színháznak járó díjat el is nyerték 2016-ban az Adelaide Fringe-en.
Alkotók és előadók: Benjamin Smith, John Simon Wiborn, Tom Brand, Santiago Ruiz Albalate
Művészeti együttműködő: Peter Jasko
Látvány: Kasper Svenstrup Hansen
Fényterv: Zuzana Režná
Külső szem, akrobatika edző: Bahoz Temaux
Külső szem: Methinee Wongtrakoon
Zenei külső szem: Mae Karthäuser
Jelmez: Michiel Tange van Leeuwen
Technikus: Carlos Ferrer
Producer: Josefin Lindberg/Follow the Rabbit; Wolfgang Hoffman/Aurora Nova
Támogatók: Konstnärsnämnden, Kulturrådet, Arts Council England, Glastonbury Arts Commission, Stockholms Stad, Subtopia, Cirk la Putyka, Cirkör LAB, Jacksons Lane
