Kedves bópeer…! // Vígszínház (2026. november 4.)

Déry Tibor kisregénye visszatért idén ősszel a Vígszínházba, ezúttal Zsótér Sándor rendezésében, a főszerepben Méhes Lászlóval. A cselekmény egy apa-fia konfliktust bont ki: amikor az idősödő író hazahívja a fiát, és utóbbi felesége is megjelenik Flórisnál, a kezdeti ellenszenv helyét egy idő után átveszi a fiatal lány iránt érzett rajongás. Az após – vagyis beau-père, azaz „bópeer” – példája kendőzetlenül a nézők elé tárja azokat a fizikai és lelki terheket, melyet idős korban tapasztal meg az ember, a Házi Színpad intim tere pedig tökéletesen illik mindehhez.

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

A pillangók szabadok // Art-Színtér (2026. november 12.)

Sokan nem is tudják, hogy Leonard Gershe népszerű vígjáték-drámája nem a filmvásznon, hanem színpadon, 1969-ben debütált. Sőt, a magyar közönség is megtekintheti most színházban, legközelebb november 12-én! A pillangók szabadok két fiatal találkozását festi fel: bár Jillt és Dont eleinte elválasztja a new york-i albérletük között húzódó fal, később egymásba szeretnek. Amikor pedig megjelenik Mrs. Baker, Jill anyja, az együtt töltött idő mindhármuk életét gyökeresen megváltoztatja. A karaktereket Hegyi Barbara, Szántó Balázs és Mosolygó Sára interpretációjában, az ikonikus filmkockákat pedig Csiby Gergely rendezésében, egyfelvonásosként láthatjuk viszont az Art-Színtérben.

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Karikó // Átrium (2026. november 14.)

Az EgyÉletem Produkció idén novemberben nem kisebb dologra vállakozik, mint hogy Karikó Katalin életútját vigye színre. Mindez a világhírű kutató, biokémikus Áttörések című könyve alapján, az Átriumban valósul meg, a laborköpenyt pedig Udvaros Dorottya ölti magára. A monodráma során a kisújszállási vályogháztól egészen a Nobel-díjig követhetjük a kutató útját, mely az emberfeletti munka, valamint az átütő siker mellett jó pár visszautasítással, kudarccal is járt. Az előadást Olasz Renátó rendezi – a november 14-i nyilvános főpróbára elérhető még néhány jegy!

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Könnyű nekem a föld // Erzsébetligeti Színház (2026. november 15.)

Biró Zsombor Aurél íróként már öt színdarab ősbemutatóját is jegyzi, legutóbbi pedig az Orlai Produkcióval együttműködve, Máté Gábor rendezésében debütált – hangos sikerrel. A Könnyű nekem a föld egy család történetét járja körbe, Magyarországtól 1307 kilométerre: Csongor ugyanis Dániában próbál boldogulni, az elvárások elől menekülve. Az ízig-vérig kortárs darab olyan témákat feszeget, mint a coming out, a generációk közt húzódó konfliktusok és a migráció kérdése, és bár novemberben a Szkéné Színházban már nem, az Erzsébetligeti Színházban, vendégjátékként még megtekinthetjük Budapesten.

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

A hosszú élet titka // 6szín (2026. november 17.)

Hol nevettető, hol keserédes, hol egyenesen abszurd jelenetek szemtanúi lehetünk november 17-én a 6színben, miközben a hosszú élet titkáról is lehull a lepel. Rényi Ádám tizenhat novelláját Enyedi Évával együtt vitte színre: mindegyik a 20-21. században, Magyarországon játszódik, így akár magunk is szerepelhetnénk a történetekben. A hősöket és antihősöket ugyanakkor négy színművész, Balla Eszter, Ecsedi Erzsébet, Márton András és Mohai Tamás kelti életre, így az előadás nevetésben és könnyekben is gazdag, igazán felejthetetlen lesz.

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Rókonok // Katona József Színház (2026. november 29.)

Móricz Zsigmond regényét senkinek nem kell bemutatnunk, sőt bizonyára központi témái, a korrupció, az áskálódás is ismerősen fognak csengeni. Bár a Rokonok megjelenése óta már majdnem egy évszázad is eltelt, színdarabként a mai napig rendre megjelenik a műsorfüzetekben. A TÁP Színház verzióját Vajdai Vilmos rendezésében, a Katona József Színházban tekinthetjük meg, Tasnádi Bencével, Fodor Tamással, Epres Attilával a főbb szerepekben – a rendhagyó előadás zenéjéért pedig a Carson Coma, valamint élő zene felel.

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Ne maradjatok le erről a páratlan előadásról:

A Kárpát-medence legszebb népi hagyományai elevenednek meg a Duna Művészegyüttes új előadásán

A Duna Művészegyüttes interaktív produkciója izgalmas utazásra hív a magyar néptánc sokszínű világába az ősz és tél folyamán.

Funzine

Hatszáz este: ugyanaz a vers egyszer vigaszt nyújt, máskor kényelmetlen kérdéseket tesz fel. Hobo estjén pont ez az újra megszülető személyesség a meghatározó.

„Mindig kisajátítottam József Attila verseit, úgy éreztem, sorai rólam szólnak. Ez az előadás nagyobb alázattal készült, a Költőt szeretné bemutatni” – fogalmazott Hobo 2005 táján. A személyes kötődés megmarad, de figyelme a költő gondolatai, indulatai, sebezhetősége felé fordul.

Egy est, ami bejárta már az országot

A szeretetvágy, a magány, a szegénység, a lázadás és az önmagunkkal való számvetés összefonódik József Attilánál. Hobo a bluesban és a költészetben egyaránt a fájdalom, a kiszolgáltatottság és a szabadságvágy megszólaltatását keresi. A versek már első koncertjein jelen voltak, később a versmondás önálló részévé vált munkásságának. József Attilát úgy olvassa, mint a szent könyveket; ebbe a figyelmes, továbbgondolkodásra ösztönző olvasásba a nézőt is bevonja.

Az Új Színházban bemutatott est bejárta Magyarországot és a határon túli, magyarlakta vidékeket. A debreceni Csokonai Színház és a Budapesti Kamaraszínház után a Nemzeti Színházban talált otthonra, ahol 2013. október 31-én mutatták be. Zenéjét Hárs Viktor, Márta István és Nagy Szabolcs jegyzi.

A Kossuth-díjas művész, Hobo 1945-ben, Újpesten született, pályáját pedig huszonhárom évesen kezdte: az 1978 és 2011 között működő Hobo Blues Band vezetőjeként és énekeseként vált meghatározó alkotóvá. Dalait, könyveit, színházi estjeit indulat, humor, társadalmi érzékenység és irodalmi szenvedély kapcsolja össze – Pilinszky, Villon, Faludy, Viszockij és Ginsberg is fontos társai. 2006 és 2013 között Debrecenben dolgozott, azóta a Nemzetiben is rendszeresen fellép.

Október 7-én 19 órakor a Túlélő trallalla (Hobológiai szeminárium), 16-án 19 órakor a Hobo: Az utcazenész szerepel a Kaszás Attila Terem műsorán. A jubileumi est minden jegye elkelt; a József Attila-est november 25-én és 26-án, 19 órakor lesz újra látható.

Az előadásokra jegyek a Nemzeti Színház weboldalán ide kattintva érhetők el.

Kihagyhatatlan utazás a néptánc világában:

A Kárpát-medence legszebb népi hagyományai elevenednek meg a Duna Művészegyüttes új előadásán

A Duna Művészegyüttes interaktív produkciója izgalmas utazásra hív a magyar néptánc sokszínű világába az ősz és tél folyamán.

Funzine

Mint Bíró Tibor fesztiváligazgató a zárógálán elmondta, az idei évben új, háromszáz férőhelyes vetítőhellyel bővült a CineFest, így a fesztiválvetítések immár öt moziteremben zajlottak. Ennek köszönhetően rekordszámú, 156 előadásra került sor a különböző helyszíneken.

A közönség értékelte a programkínálatot, a fesztivál végéig több mint 12 ezer jegy talált gazdára, számos telt házas vetítéssel.

Fődíjas elsőfilmes

A fesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat a Túl sok vadállat című francia film kapta. A zsűri azzal érvelt a döntése mellett, hogy az osztálykülönbségek és a korrupció kérdéseit feszegető, bizarr humorú elsőfilm merészen kiforgatja a nemi sztereotípiákat, és a nézői elvárásokkal játszik, miközben új perspektívából közelít a krimi műfajához.

A Nagydíjat, azaz a Zukor Adolf-díjat Reisz Gábor Földszint című filmje kapta, a zsűri véleménye szerint a film párbeszédre késztető szatíra a politikai változást megelőző Magyarország helyzetéről. Külön érdekesség, hogy a fesztivál 22 éves történetében most fordult elő először, hogy egy alkotó kétszer nyerte el ugyanazt a díjat:

Reisz Gábor 2014-es első nagyjátékfilmjével, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan alkotással is Zukor-díjat kapott. A két fődíjjal jutalmazott alkotó személyesen vette át az elismerést Miskolcon.

A beérkezett szavazatok alapján a közönségdíjat Mayer Bernadette első rendezése, a Mommy Blue kapta. A CineFest közönségdíjának különlegessége, hogy a nézők nem kizárólag a versenyben lévő 16 filmre szavazhatnak, hanem minden olyan előadásra, amire jegy váltható.

Régiós gyöngyszemek, merész alkotások

A régiónk filmjeire fókuszáló V4+ szekció díját a bolgár Álomkaland (r.: Valeska Grisebach) kapta: a zsűri egy összetett közösség aprólékos, hiteles és mély ábrázolását, valamint az érzékeny, karakterközpontú történetmesélést értékelte. Valeska Grisebach rendezőt nem először méltatták a CineFesten: 2017-ben a Western című filmjével a fesztivál fődíját, a Pressburger-díjat nyerte el.

A Fantazma nevű új versenykategória azokat a formailag vagy gondolatilag merész filmeket fogta csokorba, amelyek kimozdítják a nézőt a komfortzónájából. A kategóriában a francia Szikrázó csók (r.: Pierre Salvadori) nyert: a zsűri véleménye szerint gyönyörűen kidolgozott történet a szerelemről és a szerelembe esésről.

A CineDocs díjat a spanyol A Föld csendje (r.: Frank Gutiérrez), egy olyan oknyomozó dokumentumfilm vihette haza, amely erőteljesen mutatja be a környezetvédelemért folytatott küzdelem hatását és tragikus következményeit. A CineNewWave díját a Halhatatlanok (r.: Nagyistók Edit) kapta a magával ragadó filmélményért, a hiteles társadalomábrázolásért, a feszes vágásért, a lenyűgöző képi világért és ritmusért, valamint a kiváló színészi játékért.

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) és az Ökumenikus Zsűri egyaránt a Vádemelés (r.: Faraz Shariat) című német alkotást ismerte el. Az előbbi a zsűri indoklása szerint Faraz Shariat rendező, a thriller és a tárgyalótermi dráma elemeit felhasználva érzelmi hullámvasútra ülteti fel a nézőjét, és új nézőpontot kínál a privilégiumok, a korrupció és az igazság valódi jelentéséről.

A CICAE (Art Mozik Nemzetközi Szövetsége) a Túl sok vadállatot találta díjra érdemesnek.

A jövő évi, 23. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2027. szeptember 10. és 19. között rendezik meg. Bővebb információt ide kattintva, a fesztivál weboldalán találtok.

Addig sem maradtok kulturális élmények nélkül:

6 remek kiállítás Budapesten októberre, ahol felejthetetlen kulturális élmények várnak

Amikor odakint már csípős a levegő, ideje a múzeumok felé venni az irányt!

Funzine

Zsóka Filmfesztivál // Csekovszky Árpád Művelődési Ház (2026. október 11.)

Dr. Szilágyi Erzsébet filmszociológus emlékére rendez egész napos filmünnepet a Rákosligeti Ragályi Elemér Filmklub. A Zsóka Fesztiválon friss filmek, egy érdekfeszítő kerekasztal-beszélgetés, egy izgalmas workshop és egy világzenei koncert gondoskodik a szórakozásról, így mindenképpen érdemes lesz október 11-én a rákosligeti művelődési ház felé venni az irányt. A belépőjegy ráadásul igen baráti áron lehet a tiétek, kerületi diákoknak és kísérő pedagógusoknak pedig teljesen díjtalan a részvétel – a pontos menetrendért nézzetek rá a Facebook-eseményre!

További információ >>

Szemrevaló Filmfesztivál // Művész mozi (2026. október 15-25.)

Október 15. és 25. között rendezik meg a 15. Szemrevaló Filmfesztivált a budapesti Művész moziban. A Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum és a Goethe Intézet közös filmhete ezúttal is a német nyelvterület legfrissebb alkotásaiból ad ízelítőt eredeti nyelven, magyar felirattal. Az idén beválogatott 10 film a női sorsokat állítja középpontba: a fesztivált az egyszerre felemelő és mulatságos Űr a szívemben nyitja meg, de a Rose, az Apaföld és az Ön hisz az angyalokban? című alkotásokat is megnézhetitek. Budapest mellett Debrecenben, Szegeden és Pécsett is vetítik majd a fesztivál legjobb filmjeit.

További információ >>

56/70: 1956 filmre írva – filmfesztivál a Corvin moziban (2026. október 16-18.)

Háromnapos filmünneppel emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az 56Films. A helyszín persze nem lehet más, mint a Corvin mozi, ahol a dokumentum- és játékfilm-vetítéseken kívül közönségtalálkozókra és beszélgetésekre is sor kerül október 16. és 18. között. A filmek mindegyikét egységesen, 1956 forintos belépőjeggyel tudjátok megnézni, amelyet online tudtok leggyorsabban megvásárolni. Minden további információért és a bemutatásra kerülő filmek pontos listájáért böngésszétek a Facebook-eseményt!

További információ >>

Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál // több helyszínen (2026. október 24-31.)

Október végén a Sugár mozi, a Dugattyús, a Marczibányi Téri Művelődési Központ és a Francia Intézet terei is megtelnek kifejezetten gyerekeknek és kamaszoknak szóló filmes rendezvényekkel, hogy többek között vetítésekkel, beszélgetésekkel, filmes castinggal, workshopokkal és sztárvendégekkel tegyék felejthetetlenné az őszi szünetet. A weboldalon korcsoportra és érdeklődési körre bontva is szemezgethettek a programok közül, így az ifjú filmszakértők egészen biztosan megtalálják majd azt az előadást, amelyik leginkább megszólítja őket.

További információ >>

Budapest International Film Festival // Corvin mozi (2026. október 24. – november 1.)

Október végén ismét megrendezik Budapest várva várt filmünnepét, hiszen immár harmadik alkalommal érkezik a Budapest International Film Festival, vagyis a BIFF! A kilencnapos rendezvény alatt újra a legnagyobb fesztiválsikereket begyűjtő és a legizgalmasabb nemzetközi filmeké lesz a főszerep a Corvin moziban. Idén már 45 filmet nézhettek meg, a programban pedig Martin McDonagh, Taika Waititi, Mike Leigh és Anton Corbijn új alkotásait is megtalálják a lelkes filmrajongók – hogy le ne maradjatok, biztosítsátok be a helyeteket mihamarabb!

További információ >>

Houdini100 Varázslat Filmfesztivál // Eötvös10 (2026. október 30-31.)

Éppen száz éve hunyt el a világhírű, magyar származású szabadulóművész és illuzionista, Harry Houdini, vagyis Weisz Erik. A centenárium méltó megünneplése érdekében a House of Houdini, a Magyar Hollywood Tanács, az Origo Film Group Zrt., az Eötvös10 Művelődési Ház és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ kétnapos filmfesztivált szervez, ahol Shade Rupe Play Dead című alkotása mellett az ifjú, feltörekvő tehetségek filmjei is debütálnak. A fesztivál második napját pedig George Marshall és Tony Curtis klasszikusa, a Houdini című film zárja.

További információ >>

12. SPEFI Nemzetközi Speciális Filmfesztivál // Eötvös10 (2026. november 13-16.)

Különleges moziélményben lehet részetek, ha november 13. és 16. között ellátogattok az Eötvös10-be, hiszen idén ismét megrendezik a Magyar Speciális Mozgókép Egyesület filmünnepét, a SPEFI Filmfesztivált. Hazánk egyetlen kifejezetten a fogyatékossággal élő filmes alkotóinak szóló rendezvényét ezúttal is lebilincselő szakmai beszélgetésekkel, panelprogramokkal és kulturális eseményekkel színesítik a vetítések mellett, így már egészen biztosan megéri megváltani a jegyeiteket erre az egészen egyedülálló rendezvénysorozatra.

További információ >>

23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál // több helyszínen (2026. november 16-25.)

November 16. és 25. között újra megtelik Budapest és hét vidéki város a legizgalmasabb dokumentumfilmekkel. A 23. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál idén több mint 80 filmmel érkezik. Az idei mottó, a „Hiszem, ha látom?” a deepfake-ek, a mesterséges intelligencia és a manipulált tartalmak korában különösen aktuális kérdést tesz fel: hihetünk-e még annak, amit látunk? A programban roma történetek, az ökológiai válság, az ukrajnai háború, politikai radikalizálódás, a mentális egészség is vászonra kerül. A vetítéseket közönségtalálkozók, beszélgetések és szakmai programok kísérik.

További információ >>

Ha a mozgóképet állóképre cserélnétek:

6 remek kiállítás Budapesten októberre, ahol felejthetetlen kulturális élmények várnak

Amikor odakint már csípős a levegő, ideje a múzeumok felé venni az irányt!

Funzine

A magyar Champs-Élysées

Nehéz elképzelni, de a 19. században a VI. kerület főútja a már akkor is zsúfolt és szűk Király utca volt. Ugyan már a reformkor idején is felmerült egy új sugárút létesítése a pesti oldalon, erre végül csak az 1870-es években, Andrássy Gyula miniszterelnök nyomására került sor, aki a magyar Champs-Élyséest képzelte Budapestre. Bár a környék beépítése még jó tíz évig tartott, az akkoriban Sugár-útnak nevezett szakaszt 1876. augusztus 20-án átadták.

Az egykor fakockákkal borított út nyugodt hétköznapjait azonban hamarosan egy egész országot érintő ünnepség rázta fel: érkeztek ugyanis a millenniumi ünnepségek! A Városligetbe azonban a széles úton sem lehetett tömegközlekedéssel eljutni, márpedig több tízezer ember utaztatását kellett volna megoldani.

Felszíni megoldás azonban szóba sem jöhetett, nehogy csorbát ejtsenek hazánk legújabb büszkeségén – ekkor jött az ötlet, hogy a tömegeket valahogyan a föld alatt szállítsák. A kivitelezésre viszont igen szűkös volt az időkeret: az építési engedélyt 1894. augusztus 9-én adták ki, az átadás pedig 1896. május 2-re esett.

A rekordsebességgel megépült útvonal a több mint ezer munkásnak és a fedett bevágásos módszernek köszönhető, ami során a megépített alagutat rögtön visszatemették. Az eredmény pedig nem más lett, mint a kontinens első földalatti vasútja, ami 2002 óta az Andrássy úttal együtt a világörökség része.

Az Andrássy út titkai

A több mint két kilométeres Andrássy utat az eredeti tervek szerint három, építészetben és funkcióban egyaránt eltérő szakaszra osztották, így mi is ezek mentén szemlézzük a látványosságokat.

Fényűző paloták és elegáns butikok bűvöletében

A belvárosból az Andrássy útra kanyarodva valódi világvárosban érezhetjük magunkat: a többemeletes, zártsorú bérházak és a gyönyörűen rendben tartott paloták földszintjein elegáns üzletek kirakatai hívogatnak féktelen vásárlókörútra, de itt találhatók a főváros legjobb éttermei és kávézói is.

Nem meglepő, hogy ez az Andrássy ezen része különösen népszerűnek számít a turisták körében: a városnézőket rögtön a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út sarkán álló, eklektikus jegyeket felmutató, impozáns oszlopairól és sárkányairól ismert Fonciére-palota köszönti. A saroképület 1864-től egészen 1948-ig adott otthont a Foncière Pesti Biztosító Intézetnek, melynek emlékét ma már csak a homlokzaton található felirat őrzi, hiszen az eredeti épület a második világháború során részben megsemmisült.

Szintén itt található a műemléki védettségű, koraeklektikus Saxlehner-palota, ami már messziről vonzza a tekintetet jellegzetes fáklyás kapuőrjeivel. A Czigler Győző tervezte épület 1886-os átadását követően a keserűvízen meggazdagodott Saxlehner-család lakosztályaként szolgált, 1972-től pedig egészen 2012-ig a Postamúzeum otthonául szolgált.

A szakasz legjelentősebb látnivalója a Magyar Állami Operaház, ami nemcsak a millennium, de napjaink egyik legfontosabb kulturális tere. Az 1875 és 1884 között, Ybl Miklós tervei és vezetése alapján felhúzott épület Budapest egyik ékköve, amelynek több mint 140 éves falai között még Sisi és Ferenc József is megfordult.

Innen nem messze található a pesti Broadwayként is emlegetett a Nagymező utca, ami többek között a Mai Manó háznak, a Thália Színháznak, a Budapesti Operettszínháznak és a Hírességek sétányának helyszínéül szolgál.

Az Operával farkasszemet néző Drechsler-palota is megér egy misét, már csak azért is, mert az épület kivételesen nem annak tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem a földszinten működő, fényűző kávéházról – képzelhetjük, hogy micsoda társasági élet lehetett itt az 1800-as évek végén!

A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült neoreneszánsz stílusú, háromemeletes és négyhomlokzatos épület könnyen lehetne az Opera konkurenciája, korabeli feljegyzések alapján viszont Lechner kifejezetten figyelt arra, hogy a Drechsler-palota ne váljon az Opera trónfosztójává:

„Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon.”

Ezen az oldalon maradva bukkanhatunk rá a szecessziós és neoreneszánsz jegyeket viselő Párisi Nagy Áruházra. Az 1882-ben felhúzott épületet az 1900-as évek legelején vásárolta fel Goldberger Sámuel, aki francia mintára itt akarta létrehozni a kor első, modern áruházát.

Ez persze maradéktalanul sikerült is neki: az átriumos elrendezésű, ötelemetes épület nívóját többek között márványoszlopok, aranyozott lépcsőfeljáró, Zsolnay-díszítőelemek, valamint Róth Miksa üvegablakai fokozzák.

Művészetek útvesztője

A város nyolcszögletű terétől, a 95 méter hosszú Oktogontól kezdve érezhetően megváltozik az Andrássy atmoszférája: az út kiszélesedik, a két szervizútnak köszönhetően pedig fasor jelleget ölt a szakasz. A középső – és egyben legrövidebb – rész zártsorú, de alacsonyabb épületeivel és szellősebb elrendezésével szép átmenetet képez a belváros nyüzsgése és a Hősök tere villái között.

A környéken a századfordulón számos művész, író és arisztokrata lakott – többek között Liszt Ferenc, akinek egykori lakhelyébe is bekukucskálhattok a Vörösmarty utcánál sétálva. A Zeneakadémia korábbi épületében 1881-től 1886-ig lakott a világhírű zeneszerző, akinek eredeti hangszereit, bútorait, könyv- és kottagyűjteményét, valamint személyes tárgyait is megtekinthetitek az idén 40 éves tárlaton.

Az Emlékmúzeum melletti, az Andrássy út 69-71. szám alatti épület ezzel szemben képzőművészeti örökségéről híres: 1877-ben ugyanis a párizsi szalonok mintájára itt nyitott meg az „eredeti” Műcsarnok, ahol a látogatók itt láthatták először Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményét és az Iparművészeti Múzeum első kiállítását is.

Miután az 1896-os millenniumi ünnepségekre megépült az „új” Műcsarnok, a régi épület színházként és múzeumként is működött, 1945 óta pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthonául szolgál.

Ha a villák mesélni tudnának

Az Andrássy út utolsó szakasza szintén az utat kettészelő, 123 méteres átmérővel büszkélkedhető Kodály köröndtől kezdődik, aminek négy palotája már az eredeti városépítészeti koncepcióban is megjelent. A Hősök teréig tartó rész Budapest egyik legelegánsabb lakónegyedének számított a millennium idején, így a szakaszt immár teljesen a kertvárosi hangulatú villák és a paloták dominálják.

Az Andrássy út 103. alatt élt Budapest akkor is különcnek számító figurája, a világutazónak, műgyűjtőnek és mecénásnak sem utolsó Hopp Ferenc. Az 1919-ban általa alapított Ázsiai Művészeti Múzeum a főváros kevésbé ismert, de annál lebilincselőbb tárlatát kínálja az érdeklődőknek: a jelenlegi kiállítás a japánpapír sokszínűségét mutatja be, míg az ingyenesen látogatható kert egy hangulatos sétát és egy jógaösvényt tartogat magában.

Hopp mellett bizony Weiss Manfréd és családja is az Andrássy úton talált otthonra. A konzervgyártásból meggazdagodott iparmágnás Magyarország egyik legtehetősebb emberének számított: vagyona egy ponton akkorára nőtt, hogy az Andrássy 114. és 116. szám alatt álló villákba öt évvel hamarabb került világítás, mint az angol királyi palotába. A család a második világháború idején menekülni kényszerült, ami után az épület sokáig kihasználatlan maradt, ma pedig már luxusszállodaként funkcionál.

Ezzel meg is érkezünk az egykor Aréna úti megállóhoz, vagyis a Hősök teréhez. A Kisföldalatti innen az eredeti útvonal szerint az Állatkert felszíni megállója felé kanyarodott, majd szintén a föld felett érte el az Artézi fürdő végállomást.

Ugyan az 1973-as meghosszabbítás során ezek a megállók részben megszűntek, részben a felszín alá kerültek, az átjárást biztosító, ma már látszólag funkció nélküli piros-fehér Wünsch hidat a mai napig észrevehetitek a Városligetben sétálva.

Budapest másik legendás szakasza is megannyi érdekességet rejt:

A 130 éves Nagykörút lenyűgöző története és rejtett kincsei

Cikkünkben megállóról megállóra vesszük a főváros idén 130 éves ütőérének történetét és ikonikus épületeit.

Funzine

A Duna Művészegyüttes interaktív produkciója, a Kis magyar táncrajz – Rendhagyó néprajzi óra című előadás nem csupán látványos táncbemutató, hanem valódi kulturális kaland, amely során a közönség közelebbről is megismerheti a Kárpát-medence népi hagyományait, táncait és zenéit.

A művészek segítségével a Kárpát-medence különböző tájegységeinek jellegzetes táncai és tánctípusai elevenednek meg, köztük a verbunk, a csárdás, az ugrós táncok és a karikázó. A színpadon többek között szatmári, kalotaszegi, kárpátaljai és vajdasági táncokat, cigánytáncokat, valamint különböző vidékek pásztortáncait mutatják be. Az előadást a Göncöl zenekar virtuóz zenei kísérete teszi teljessé, melynek köszönhetően a közönség megismerheti a népi dallamok sokszínűségét, valamint a hagyományos hangszereket és a különböző vidékek jellegzetes viseleteit is.

Néptánccal a fiatalok fejlődéséért

A produkció különlegessége, hogy a fiatalok nem csupán szemlélői, hanem aktív résztvevői is lehetnek a műsornak, hiszen az interaktív óra játékos, közvetlen formában hozza közelebb a néptánc világát.

Ez azért is fontos, mert a néptánc nemcsak a szórakozás eszköze, hanem fontos szerepet játszik a gyermekek fejlődésében is: segíti mozgáskultúrájuk, testtudatuk és ritmusérzékük fejlesztését, miközben erősíti közösségi érzésüket és kulturális identitásukat.

A Duna Művészegyüttes október, november és december folyamán Petőfibánya, Dombrád, Kék, Csákberény, Hajdúszovát, Bajna, Sárbogárd, Törökkoppány, Bernecebaráti, Nagymaros, Pétfürdő, Nagykapornak, valamint Apátfalva településeken mutatja be rendhagyó néprajzi óráját.

Az előadásról további információt ide kattintva, a Duna Művészegyüttes weboldalán találtok.

A Duna Művészegyüttes előadásait nem érdemes kihagyni:

A cigány kultúra sokszínű arcait idézi meg a Duna Művészegyüttes új előadása

Lehet-e egyetlen előadásban megragadni egy népcsoport sokszínű kulturális örökségét?

Funzine

A száraz évszámokkal borított politikai tablók a raktárban maradtak, helyettük a kiállítás a személyes történetekre, a kulturális áthallásokra és a magyar-amerikai kapcsolódási pontokra helyezi a fókuszt.

Többek között megtudhatjuk, mi köze volt az 1848-as magyar emigránsoknak a vadnyugat alakulásában, vagy, hogy miként ihlette meg a hazai alkotókat az amerikai álom? A múzeum tágas termeiben olyan ritkán látható műtárgyak, személyes tárgyak és interaktív installációk kaptak helyet, amelyek közelebb hozzák hozzánk az óceán túloldalának szellemét, mint eddig bármikor.

A tárlat vizuális világa és koncepciója tökéletesen illeszkedik a mai urbanitás ritmusához: a látogató nem csupán szemlélője, de aktív részese is lehet az elmúlt negyed évezred formálódásának. Az egyes területek különálló időkapszulaként működnek, ahol a függetlenségi nyilatkozat szellemiségétől kezdve a modern metropoliszok fénykoráig követhetjük nyomon az amerikai életérzés fejlődését.

Izgalmas kísérőprogramok

A rendezvényhez kapcsolódó kísérőprogramok még magasabb fokozatra kapcsolják az élményt. Mi más fejezhetné ki jobban Amerika lényegét, mint maga a zene? Az Egyesült Államok egyik legfontosabb kulturális exportcikke a jazz, amely a határok és kötöttségek nélküli önkifejezés, a művészi szabadság végső szimbólumává vált.

Ennek szellemében a kiállítást kísérő egyik kiemelt este folyamán az élő muzsika veszi át a főszerepet: amikor is a múzeum impozáns falai között a Jazzation lép fel. A formáció koncertje nemcsak méltó aláfestése a 250 éves jubileumnak, de ékes bizonyítéka annak is, hogy a szabadság nyelve univerzális – és a jazz ritmusára Budapesten is pontosan ugyanúgy dobban a szív, mint New Orleansban vagy New Yorkban.

Bővebb információt ide kattintva, a Magyar Nemzeti Múzeum weboldalán találtok.

Lenyűgöző koncerteket is ajánlunk nektek:

5 lenyűgöző koncertélmény Budapesten a klasszikus zene szerelmeseinek a hideg hónapokra

Zenei ínyencségekből az év második felében sincs hiány: íme, 5 koncert Budapesten teli klasszikus zenével, remek zenekarokkal és előadókkal.

Funzine

A világ egyik legkiválóbb kortárs zenei együtteseként ismert, a kilencvenéves Steve Reich előtt tisztelgő London Sinfonietta koncertjén egy Radiohead-dalok által inspirált darab is felcsendül, a vendégművészként csatlakozó Gyémánt Bálint pedig a legendás Electric Counterpointot szólaltatja meg a Zeneakadémián.

Másnap a Magyarországhoz több szálon is kötődő The Cleveland Orchestra érkezik a Müpába Franz Welser-Möst vezényletével, aki utolsó évadát tölti az együttes élén.

Kulturális sokszínűség

A georgiai zene hangja szólal meg Vakhtang Kakhidze Európa számos nagyvárosában óriási sikert arató Requiemjében; a produkcióban a Budafoki Dohnányi Zenekar, a Cantemus Vegyeskar és a Budapesti Akadémiai Kórustársaság mellett a Rustavi Ensemble és a Chanters Quartet gondoskodik a georgiai tónusok megjelenítéséről.

A cimbalom Liszt számára magyar identitása egyik fontos szimbóluma volt, nem véletlen, hogy Fülei Balázs és Szalai András koncertjén a zeneszerző kései műveinek zongora-cimbalom átiratai kerülnek terítékre a BMC-ben.

Az Elbphilharmonie rezidens együttese Alan Gilbert vezetésével érkezik a Müpába, Brahms kihívást jelentő II. zongoraversenyének szólistája a norvég sztárzongorista, Leif Ove Andsnes lesz. A fesztivál komolyzenei programját Liszt egyik legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus című oratórium előadása koronázza meg: a Pannon Filharmonikusok, a Nemzeti Énekkar és a nemzetközi szólistagárda Kesselyák Gergely vezényletével szólaltatja meg a művet.

Az elektronikus zenei színtér egyik legnagyobb hatású formációja, az Autechre a Zene Házában lép fel, míg a hátrányos helyzetű tehetségeket felkaroló Snétberger Zenei Tehetség Központ a Zeneakadémián ünnepli fennállásának 15. évfordulóját az egykori és jelenlegi növendékek és tanáraik közös koncertjén.

A Liszt Ünnep, a Müpa és az Akvárium Klub közös fesztiválján, az Isolation Budapesten mások mellett a francia Walter Astral, a berlini Prismala, Charlotte Colace, valamint a lengyel Jeszcze lép fel.

A FrenÁk Társulat FrenÉsie – RoadMovi(e)ng című bemutatója egy dinamikus kompozícióban vizsgálja a jövő bizonytalanságát, az uniformizálódást és az emberi kapcsolódásokat, a Duna Művészegyüttes Cigányok arca – Romangi faca című új produkciója pedig a Kárpát-medence roma kultúrájának sokszínűségét idézi meg.

Irodalmi és képzőművészeti élmények

Az irodalom kedvelői a tavalyi Margó-díjas Tóth Marcsi estjén találkozhatnak a szerzővel, majd a jubileumi Őszi Margó Irodalmi Fesztivál költözik a Nemzeti Táncszínház falai közé. 12. alkalommal adják át a Margó-díjat, sor kerül számtalan könyvbemutatóra, Sebő Ferenc életműve előtt tiszteleg a MORDÁI, élőben is megszólalnak a Kiss Tibor Noé Olvadás című regényéhez készült számok, majd az eseménysorozatot az elmúlt 15 évet felidéző zenés irodalmi időutazás zárja.

A Ludwig Múzeum Walk This Way. A gyaloglás művészete című kiállítása azt kutatja, miként válhat a séta a megismerés, a gondolkodás és az alkotás eszközévé, míg a Magyar Nemzeti Galéria Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében című kiállítása olyan alkotók történetét állítja fókuszba, akik pályáját a kor társadalmi és intézményi korlátai nehezítették.

Október 15. és 18. között az Art Market Budapest több ezer kortárs képző- és fotóművészeti alkotással várja a látogatókat az MTK Sportparkban, ahol visszatér régiónk egyik meghatározó nemzetközi fotóművészeti vására, az Art Photo Budapest is, de az ART+ programsorozat és a sCULTURE szabadtéri szoborpark is várja az érdeklődőket.

Bővebb információt ide kattintva, a Liszt Ünnep weboldalán találtok.

Színházi előadásokból sem lesz hiány:

6 fantasztikus színdarab Budapesten, hogy legyen miért várni az egyre hosszabb őszi estéket

Lebilincselő bemutatók, visszatérő nagy kedvencek: idén ősszel is érdemes lesz helyet foglalni a nézőtéren!

Funzine

Liszt: Krisztus // Müpa (2026. október 22.)

A Liszt Ünnep részeként október 22-én igazán különleges eseményre kerül sor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében. Liszt Ferenc monumentális alkotása, a Krisztus oratórium sokak szerint nem más, mint „az égi birodalom zenéje”: őszinte, átszellemült darab, melyet egyszer mindenkinek hallania kell. A Müpában – azt megelőzően pedig a bécsi Musikverein színpadán – magyar, osztrák, szlovák és svájci énekes szólisták közreműködésével kel életre, Kesselyák Gergely vezényletével. Minél előbb váltsátok meg a jegyeteket, egészen biztosan felejthetetlen élmény lesz!

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Hollywood! Legendás filmzenék szimfonikus nagyzenekarral // Budapest Kongresszusi Központ (2026. október 25.)

Legyen szó a Psycho feszítő vonósairól, A cápa ikonikus témájáról vagy az Interstellar katartikus orgonájáról, vannak olyan dallamok, amelyekhez nem is szükséges mozivászon, hiszen azonnal beégnek az emlékeinkbe. Október 25-én a Budapest Kongresszusi Központban ennek jegyében valóságos filmzenei időutazás vár a közönségre: a Danubia Zenekar szimfonikus nagyzenekara az álomgyár legnépszerűbb dallamait kelti életre! Kevesen tudják, de Hollywood klasszikus hangzását európai zeneszerzők teremtették meg, köztük számos magyar művésszel – például a háromszoros Oscar-díjas Rózsa Miklóssal. A koncerten a fekete-fehér klasszikusoktól a modern sci-fiig száguld majd a zenei hullámvasút, a Danubia Zenekar pedig nemcsak zenél, hanem mesél is. A karmester, Hámori Máté közvetlen stílusban, izgalmas kulisszatitkokkal és sztorikkal köti össze a tételeket – ezen a különleges időutazáson minden zenerajongónak részt kell vennie!

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Leszámolás a filmzenével: A Zenegyűlölő // Budapest Kongresszusi Központ (2026. november 15.)

Létezik olyan ember a Földön, aki szívből utálja a Harry Potter, a Volt egyszer egy vadnyugat vagy éppen A Gyűrűk Ura ikonikus dallamait? Létezik, és még csak nem is fogja vissza magát! A Danubia Zenekar hatalmas sikerű szériájának zárófejezetében újból lecsap A Zenegyűlölő haragja: Janklovics Péter ezúttal a mozitörténet legnépszerűbb filmzenéire engedi rá gátlástalan humor-pörölyét. A szimfonikus stand-up során a James Bond-témáktól a Dallasig, a Keresztapától a Vukig semmi sem szent. Miközben a Danubia Zenekar Hámori Máté vezényletével életre kelti a kultikus filmzenéket, Janklovics éles humorral és váratlan fordulatokkal szedi ízekre a hallgatóság kedvenceit. Az egyedülálló élmény során könnyfakasztó nevetésből és szimfonikus filmklasszikusokból sem lesz hiány – november 15-én, 18 órás kezdettel, a Budapest Kongresszusi Központban.

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Reneszánsz x Beatles: Poptörténeti időutazás és karaoke // MOMKult (2026. november 14.)

Hogy mégis mi a közös a 16. századi pikáns reneszánsz madrigálokban és a liverpooli négyes világhírű slágereiben? Sokkal több, mint ahogy azt első hallásra hinnénk! A Danubia Zenekar november 14-én a MOMKultban nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy egyesítse ezt a két világot, mely látszólag távol áll egymástól. Ott Rezső zseniális átdolgozásainak hála fültanúi lehetünk annak, ahogy a Help!, a Michelle vagy a Yesterday észrevétlenül egybeolvad VIII. Henrik, Lassus és Dowland legendás dallamaival. Egy olyan egyedülálló zenei időutazásra számíthatunk, mely során a korhű elegancia és a poptörténelem legnagyobb slágerei kéz a kézben járnak. És ami a legjobb, hogy a koncert második felében pedig szimfonikus zenekari karaoke várja a közönséget – az biztos, hogy ezt a különleges élményt sokáig fogjuk emlegetni, annyira felejthetetlen lesz!

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Nyári Károly Budapesti Karácsonyi Koncert // Budapest Kongresszusi Központ (2026. december 27.)

December 27-én Nyári Károly hagyományos karácsonyi koncertje teszi emlékezetessé az estét, különleges zenei világának, személyes hangvételének és az ünnepi hangulat harmóniájának hála. Egy igazi, bensőséges találkozásra kerül sor a Budapest Kongresszusi Központban, ahol Nyári Károly pályafutásának legismertebb dalai és a karácsony legmeghittebb dallamai csendülnek fel a Budapesti Jazz Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A koncert egyik legmeghatóbb pillanata bizonyára az lesz, amikor a család több közismert, kiváló művésze – beleértve Nyári Károly lányait – együtt lép színpadra. A koncert egy közel két évtizede élő hagyomány, amely már 19. alkalommal teszi szebbé a családi karácsonyokat!

Bővebb információ és jegyvásárlás >>

Ha pedig a tánc is közel áll a szívetekhez:

A cigány kultúra sokszínű arcait idézi meg a Duna Művészegyüttes új előadása

Lehet-e egyetlen előadásban megragadni egy népcsoport sokszínű kulturális örökségét?

Funzine

Bíró László emlékkiállítás // Klebelsberg Kultúrkúria (2026. október 11-ig)

A tárlat Bíró László polihisztor rendkívülien sokoldalú életútját mutatja be: a golyóstoll feltalálójaként világszerte ismert magyar szakember autóversenyzőként, vámügyintézőként, festőként és újságíróként is tevékenykedett. Felnőtt élete nagy részét a távoli Argentínában töltötte, ahol a mai napig nagy tisztelet övezi, születésnapján pedig a Feltalálók napját ünnepeljük. A kiállítás közelebb hozza a látogatókhoz a golyóstoll, az automata sebességváltó és több tucatnyi jelentős, ámde kevésbé ismert találmányának születését, egyúttal pedig tiszteleg II. kerületi kötődése előtt is.

Bővebb információ >>

World Press Photo // Biodóm (2026. november 8-ig)

Idén is a világ legfontosabb történetei elevenednek meg a Biodómban. A nemzetközi sajtófotó-verseny válogatásában háborúk, humanitárius válságok, migráció, klímaváltozás és társadalmi igazságosság is helyet kap. A több mint 57 ezer nevezett fotó közül kiválasztott alkotások nemcsak a konfliktusokat és veszteségeket dokumentálják, hanem az emberi kitartást és összetartást is megmutatják. A tárlat mellett két különleges magyar fotóanyag is látható, a „Fel is út, le is út – a 24.hu szemtanúi” a 2026-os választás, a „Sortűz 1956” pedig az 1956-os forradalom emlékezetes pillanatait idézi fel.

Bővebb információ >>

44. Magyar Sajtófotó Kiállítás // Capa Központ (2026. november 8-ig)

A tavalyi év legfontosabb pillanatai elevenednek meg a 44. Magyar Sajtófotó Kiállításon a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A tárlat a 44. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazott és válogatott képeiből mutat be izgalmas válogatást: a MÚOSZ Nagydíja és az André Kertész-nagydíj mellett tizenhat kategória legjobbjai és számos különdíjas alkotás is látható. A nemzetközi zsűri által kiválasztott fotók a közélet, a társadalom, a kultúra és a mindennapok meghatározó történéseit idézik fel. A sokszínű kiállítás november 8-ig várja a látogatókat a Capa Központ emeleti kiállítóterében.

Bővebb információ >>

A betűk rapszódiája: Variációk rétegekben // Koreai Kulturális Központ (2026. november 27-ig)

A mindennap használt betűk a hang és a test mozgásából születnek. Kang Goo-Ryong grafikus, A betűk rapszódiája című kiállítása a jelentés mögé tekint, és a betűket a látvány, a hang és a mozgás dimenziójába emeli. A nemzetközileg elismert alkotó a koreai nyelv ábécéje, a hangul elemeit a hang és a forma szabad variációiként kezeli, miközben a latin ábécé és a kínai írásjegyek felé is nyit. A tárlat központi eleme a Passage of Hangeul installáció, amelyben a látogató különös módon, saját mozgásán keresztül tapasztalhatja meg, ahogy a hangok betűkké, a betűk pedig nyelvvé állnak össze.

Bővebb információ >>

Bonjour Monsieur Gauguin // Szépművészeti Múzeum (2026. október 30. – 2027. február 28.)

Igazi művészeti szenzációnak ígérkezik Paul Gauguin első, nagyszabású magyarországi kiállítása, ahol összesen 150 remekmű, köztük 80 Gauguin-alkotás várja a látogatókat. A több mint 40 kölcsönadó intézmény együttműködésével létrejött tárlat a festő szellemi és művészi fejlődését követi végig, miközben bemutatja stílusának folyamatos változását és útkeresését. Gauguin művei mellett olyan mesterek alkotásai is láthatók, mint Monet, Cézanne, Van Gogh és Sérusier, így a kiállítás izgalmas képet ad arról a művészeti közegről is, amelyből a modern festészet egyik meghatározó irányzata született.

Bővebb információ >>

Műcsarnok ősz-tél

Sáros László György organikus építészeti szemléletének középpontjában az emberi élet áll, tárlata pedig az építészeti munka szerves részeként születő épületfotóit is bemutatja. Árendás József kiállításán a hazai kulturális plakátművészet ikonikus, fanyar iróniával fűszerezett alkotásai és rajzai láthatók. Kelemen Károly radírképei és posztmodern festményei a hazai „új szenzibilitás” korszakába engednek betekintést. A jubileumi Műcsarnok 130 című tárlat az intézmény gazdag történetének fontos momentumait és az elmúlt hat év emlékezetes kiállításait idézi fel. A Frissen 2026 keretében hat kurátor–művész páros mutat be egyedi alkotásokat közvetlenül a műtermekből. A sort Árkossy István eklektikus világa és Romvári János képzőművész kiállítása teszi teljessé.

Bővebb információ >>

Szuper előadások is várnak:

6 fantasztikus színdarab Budapesten, hogy legyen miért várni az egyre hosszabb őszi estéket

Lebilincselő bemutatók, visszatérő nagy kedvencek: idén ősszel is érdemes lesz helyet foglalni a nézőtéren!

Funzine