A XIII. kerület legnagyobb városrésze, Angyalföld nevének eredete aligha olyan romantikus, mint amilyennek látszik. Az elnevezés történetszálait a XVIII. századig vezethetjük vissza, egy Dél-Tirolból betelepülő Engl István “Engelsfeld” nevű birtokáig. Tehát a városrész névadása feltehetően e földbirtok lefordításából születhetett meg.

Mindezekből pedig arra is következtethetünk, hogy több száz évvel ezelőtt aligha találkozhattunk volna a kerületben végeláthatatlan betonfelületekkel. Buda visszafoglalását követően a fejlődésnek indult környéken hosszú évekig majorságok, városi kertek terültek el hosszan.

Majd míg a XIX. század első felében kirándulóhelyként és kiváló horgászpontként gondoltak rá, addig a század végére már a hazai gépipar kulcsfontosságú központjává vált. Az újonnan megnyílt gyárak között pedig ott volt az ország első csavargyára, a magyar ipar egyik legfontosabb üzeme a Láng Gépgyár vagy éppen az ország mamutvállalata, a hajókat gyártó Ganz és Társa-Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt.

Ezzel egyidőben elindultak az urbanizációs folyamatok a kerületben: fejlődött az infrastruktúra, kulturális intézmények, sportegyletek, civil egyesületek jöttek létre. Majd az ötvenes években lakótelepek sora épült itt, a rendszerváltást követően pedig irodaházak váltották fel a gyárépületeket.

Várostörténeti érdekességek Angyalföldről

Ganz Hajógyár

Hartmann József, az Óbudai Hajógyár gépészkovácsa először csupán egy kisebb hajójavító üzemet hozott létre, majd 10 évre rá már 450-600 munkás dolgozott a gyárában, amely a magyar nehézipar jelentős szereplőjeként jegyezte be magát a történelembe. A “Hartmann József Hajó- és Gépgyár” 1884-ben nyitotta meg kapuit a Váci úton, majd 1911-ben egybeolvadt a Ganz és Társa céggel, így egészen a II. világháború végéig Ganz és Társa Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár néven futott tovább.

Az ekkor létrejött mamutvállalat pedig több újításban előrébb járt, mint nemzetközi társai. Az 1927-ben itt készült tankuszály hajótest világviszonylatban is jelentős innovációnak számított, de például Európa első dízel-elektromos hajtású lapátkerekes vontatóhajói is a szóban forgó gyár dolgozóinak keze munkája.

Mindeközben a Duna-tengerjáró és tengerjáró hajók gyártását is elkezdték, 1945-ben a Vörös Hadsereg számára is termeltek, és szintén ezidőben Európa legnagyobb úszódaru-előállítójává váltak több évtized erejéig. A több névváltáson is átesett üzem 1994-ben zárta be kapuit, ma pedig a Duna Plaza áll az egyik legrégebbi csarnoka helyén.

Láng Gépgyár

Az 1868-ban, Láng László által alapított gyár a magyar ipar egyik legfontosabb üzemeként írta be magát a hazai gazdaság történelmébe. A kezdetek kezdetén 8-10 munkást foglalkoztattak csak, és a főbb megrendelőik közé a pesti malmok tartoztak. Majd igencsak hamar több száz főre nőtt a gyári munkások száma, és ezzel párhuzamosan elkezdték a sikereket is halmozni.

Az 1873-as bécsi világkiállításon Láng gőzgépe nemcsak elnyerte a zsűri díját, hanem még József főherceg figyelmét is felkeltette, így a főúr meg is vette azt az alcsúti birtoka számára. 1874-ben a gyár az első malomipari gőzgépét a budai Lujza Gőzmalom számára szerelte fel, a következő években pedig több malomnak is ők készítették az őrlőgépeket.

A XX. század legelején, 1900-ban pedig a párizsi világkiállításon is arattak. A történet azonban nem lenne teljes a hullámvölgyek nélkül: egy félresikerült fejlesztés miatt a gyár nehéz anyagi körülmények közé került, így 1911-ben összeolvadtak a Magyar Általános Hitelbankkal. Négy évre rá pedig magukba olvasztották a Hazai Gépgyár részvénytársaságot, melynek a szomszédos Eisele Gépgyár is a része volt.

A XX. század során a Vízművek, a Gázművek és az Elektromos Művek is a Láng Gépgyár berendezéseit használta, sőt a ‘30-as és ’40-es évek autóbuszainak motorjait is az angyalföldi üzemnek köszönhetjük. Az üzem a század vége felé fokozatosan veszítette el jelentőségét, 2000-ben végleg megszűnt, ma pedig csupán négy, Alpár Ignác által tervezett, anno az Eisele Gépgyárhoz tartozó műemlékvédelmi épület áll a helyén.

Tripolisz

Miközben Angyalföld Pest ipari központjává vált, a főváros is gyors ütemben fejlődött, így hát a lakáshiány problémájával álltak szemben az akkori budapestiek. A munkások elszállásolásának céljából több lakótelepet is felhúztak, melyek közül talán az egyik leghírhedtebb a Tripolisz volt. Az 1912-ben létrehozott hely a mai Gyöngyösi utcai lakótelep környékén terült el, melegágyaként szolgálva a bűnözésnek és a nyomornak. A munkástelepre kívülállóként aligha volt ajánlott életbiztosítás nélkül belépni, sőt állítólag még a csendőrök sem jártak arra szívesen.

Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a visszaemlékezések alapján a lakóközösség összetartó volt, a szomszédok egymás tulajdonát tiszteletben tartották. A nyomornegyedbe születni pedig aligha jelentette azt, hogy nem lehetett onnan kitörni: Cziffra György zongoraművész és Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar Egyesület Elnökének gyökerei is ide vezethetők vissza. Tripoliszt – hivatalos nevén Palotai úti kislakásos telep – az 1970-es évek végén dózerolták le, ma pedig egy tér terül el a helyén.

Ismerjétek meg a legendás Lehel Csarnok történetét is:

A Lehel tér legendája: Az ikonikus piac közel 100 évig várt a csarnokára

Milyen volt a megítélése a Lehel téri piacnak az évtizedek alatt, és miért vártak majd 100 évet a csarnokkal?

Funzine

Építészeti kincsek nyomában

Dózsa György úti zsinagóga

Bár zsinagógának épült, ma vívóedzéseknek ad otthont a Dózsa György úti épület, melyet a kor egyik legnagyobb zsinagógaépítésze, Baumhorn Lipót tervezett. Az 1910-ben átadott épület a szecesszió, valamint a neoreneszánsz jegyeit ötvözi, rózsaablakait pedig Róth Miksa készítette, azonban sajnos ma már ezeket nem láthatjuk eredeti állapotukban.

A 800 fős zsinagóga eredeti funkcióját a II. világháború alatt veszítette el, 1944-45 között pedig gyűjtőtáborként szolgált. Vagyis innen vitték el vonattal az embereket a náci koncentrációs táborokba. A holokausztot követően az épületet már nem töltötték meg többet, így egy időre állami vállalatok használták raktárként azt. Ennek következtében jutott el oda 1977-ben a hely, hogy a lebontásán gondolkodtak, azonban a Budapesti Honvéd Sportegyesület meglátta benne a fantáziát, és kisebb átalakítások mellett eredeti állapotára újították fel.

1134 Budapest, Dózsa György út 55.

Kármelhegyi Boldogasszony-templom

Angyalföld első egyházi épületeként ismerhetjük az 1899-re elkészült Kármelhegyi Boldogasszony-templomot, melynek felszentelésén Ferenc József és Mária Zsófia hercegnő is tiszteletét tette. Az épületet Hofhauser Antal álmodta meg, a kőműves és kőfaragó munkákat Majorossy Gézának, míg a fafaragásokat egy tiroli mesternek, Stuflesser Nándornak köszönhetjük. A templomot egyébként a karmeliták építették, 1950-ig nagy szerepet is vállaltak az angyalföldi lakosság lelki gondozásában. A rend feloszlatása után templomigazgatósággá alakult az épület, mígnem 1989-ben újra szerzetesek költöztek a rendházba.

1134 Budapest, Huba utca 12.

A szegedi dóm mása is Angyalföldön található:

A szegedi dóm grandiózus mására bukkanhatunk Angyalföldön

Budapest utcáit járva a leghíresebb templomok mellett számos eldugottabb kincsre is bukkanhatunk, például a szegedi dóm mására is rábukkanhatunk.

Funzine

Kulturális kalandok

Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

1985 óta, hogy a XIII. kerület három nagy kerületrészének – Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó –  helytörténeti emlékeit gyűjti és mutatja be az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény. A hely egyfajta emlékes ládaként őrzi a múlt relikviáit, bútorokat, játékokat, öltözékeket, érdekes dokumentumokat, könyveket, valamint a helyi folyóiratokat. Mindezeket pedig a “Városrészek összefonódnak” állandó kiállításával rendezi egy csokorba, így mesélve nem csupán a városrész múltjáról, hanem az itt élő vagy élt emberek történeteiről is.

1131 Budapest, József Attila tér 4. | Weboldal

Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ

Az OMRRK épületegyüttese a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria közel 350 ezer műtárgyát őrzi, biztosít számukra megfelelő raktározási körülményeket, illetve látja el restaurálásai feladatait. És bár zárt világnak tűnik, az intézmény két része is látogatható. Az egyik, az épületet körülölelő, több mint 13 ezer négyzetméternyi Bókay-kert, melyet szabadon bejárhatunk, a másik pedig az ‘A’ épületben található Látványtár. Itt a Szépművészeti Múzeum több mint 100 éves gipszmásolat-gyűjteményének darabjait tekinthetjük meg, archaikus és klasszikus görög, középkori, valamint reneszánsz szobrok másolatai által. A kiállítás minden páros hónap utolsó szombatján várja a látogatókat, a belépőjegyet pedig online a Liget+ oldalán lehet beszerezni.

1135 Budapest, Szabolcs utca 33-35. | Weboldal 

Gasztroutazás Angyalföldön

Hansai

Vietnám és Japán ízei elevenednek meg az angyalföldi étteremben, mely 2023 óta várja az ázsiai kulináris élvezetek után áhítozó vendégeket. Az autentikus élményeket kínáló Hansai-ban harmonikusan ötvözik az ázsiai konyha időtlen hagyományait, miközben ételeiket friss, minőségi alapanyagokból készítik. Így hát válasszunk a többféle sushi, crunchy rolls, vietnámi leves, tészta- vagy rizsételek közül, egészen biztosan nem érhet minket csalódás.

 1139 Budapest, Országbíró utca 1. | Weboldal | Facebook

Zümmögő

Egy fiatal pár álmodta meg pár éve a Zümmögőt Angyalföld szívébe, ahol azóta is a kerület egyik legaranyosabb kávézójaként jelent biztos pontot a koffeinre vágyó helyieknek. És bár a kávékínálata igen széles, itt nem áll meg náluk a paletta: mangós és epres matchát is készítenek, az ételeikről pedig még nem is beszéltünk! Csodás péksütemények sorakoznak a pultban náluk, melyek között igazi különlegességekre is lecsaphatunk, ilyen például az áfonyás-camembertes lapos croissant. Ha pedig ebédidőben érkezünk, akkor különféle wrapokkal, gofrival vagy akár palacsintával is megajándékozhatjuk magunkat.

 1134 Budapest, Gidófalvy Lajos utca 4. | Facebook

Pán Bisztró Frangepán

Hangulatos, teraszos helyként írta be magát Angyalföld mindennapjaiba a Pán Bisztró, mely egy gyors ebédszünet vagy éppen egy hosszan elnyúló vacsora alkalmával is kiváló választás lehet. Az étterem alapvetően az otthon ízeit alkotja újra, ebédidőben heti menüvel vár, este állandó étlappal és a séf ajánlatával, sőt még hamisíthatatlan olasz pizzát is találhatunk az étlapjukon, ami nemrégiben újult meg. A tésztát maga a szakács készíti, a hagyományosabb ételek mellet pedig például borjú raviolival vagy éppen pappardelle giallo rákkal is kényeztethetjük az ízlelőbimbóinkat a Pán Bisztróban.

1135 Budapest, Frangepán utca 67. | Weboldal | Facebook

Fedezzétek fel a közeli Újlipótváros kincseit is:

Újlipótváros kincsei: 11 nagyszerű hely Budapest pezsgő városnegyedében

Fedezzétek fel a csodás Újlipótváros épített örökségén túl a városrész kulturális és gasztronómiai kincseit is!

Funzine

Kisfaludy sétány, Balatonakarattya

Ha nem szívesen adnánk a fejünket egy izzasztó körtúrára a hegyekben, viszont a romantikus andalgás már szimpatikusabban cseng, akkor irány Balatonakarattya! A balatonakarattyai Magasparton halad végig a fákkal, padokkal övezett, 1 km hosszú Kisfaludy sétány, ahol 50-60 méter magasból ejthet bűvkörébe minket a festői balatoni panoráma. Tiszta időben elláthatunk egészen a Tihanyi Apátságig, de jól látszódnak a Badacsony és Szigliget körvonalai is. Ha innen továbbmegyünk a Kisfaludy-kilátóig, akkor falépcsőkön lépdelhetünk le egészen a magyar tenger partjáig, ahol még csobbanhatunk is egyet.

Megközelítés: Kelenföldről és a Déli pályaudvarról számos vonat indul Balatonakarattya irányába, 1-1,5 órás menetidővel. Az akarattyai vasútállomástól nagyjából egy 16 perces sétával érhetjük el a Magaspartot.

Kerek-tó, Esztergom

A Dunakanyar egyik rejtett zugában terül el a mesekönyvek lapjaira illő Búbánatvölgy, amelyet a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy lankái ölelnek körül. E csodás környezet tündöklő kincse a Kerek-tó, ahol hazánkban egyedülálló, fokozottan védett növény- és állatvilágra lehetünk figyelmesek. A kuruttyoló békákon és gyorsan elsuhanó siklókon túl időnként vidrákat is láthatunk itt, de a hely otthont ad országunk bennszülött halfajának, a bucónak is. Romantikus séták, családi sütögetések, piknikezések, egész napos pecázások varázslatos helyszíne a Kerek-tó partja. Mellette pedig a Kerektavi Természetház oktatótermekkel, mosdókkal, öltözőkkel és éttermekkel várja a megfáradt túrázókat. Ha pedig van még jó néhány kilométer a lábunkban, akkor a Búbánatvölgyből többfelé is indul túraútvonal.

Megközelítés: Budapest Újpest-Városkaputól naponta többször is indul a 880-as járat Esztergom felé. A nagyjából bő másfél órás buszút után Esztergom, Búbánatvölgy megállónál szálljunk le, onnan pedig egy félórás gyaloglással érjük el a völgyet és a tavat.

Béka-tanösvény, Gyöngyös

Igazi családbarát úti célként ismerhetjük Gyöngyös környékét, ahol erdős oázis közepén bújik meg hazánk legmagasabban fekvő tava, a mátrai Sástó. A mesterséges tavat a hajdanán itt elterülő mocsaras lápvidékből alakították ki. Ma pedig már fapilléreken álló híd vezet be a tó közepén álló szigetre, és csónakok várják, hogy birtokba vegyük őket egy rövidke evezés erejéig. E csodálatos környezetet tárja fel előttünk a Sástó Hoteltől induló Béka-tanösvény, mely 1,7 km hosszan (nem körtúra) kanyarog a Mátra vidékén. Árnyas erdei utak, erdei játékok, feladványok várnak ránk az út során, mely egészen a Farkas-kút forrásig visz minket. Ha pedig ennyi kaland nem lenne elég, akkor a Sástói-kilátót vagy a Sástóról libegővel elérhető Oxygen Adrenalin Parkot is a felfedezhetjük.

Megközelítés: a Keleti-pályaudvarról a Mátra InterRégió, IR85 vonat visz el minket Gyöngyösig, ahonnan egy 15 perces gyaloglással érhetjük el a Sástó Hotelt. De busszal is megközelíthetjük a várost, ebben az esetben a Stadion autóbusz-pályaudvartól több busz is indul, Gyöngyös Toronyháznál érdemes leszállnunk, ahonnan a kiindulópontunkat egy 10 perces sétával érhetjük el. A menetidő nagyjából 1,5 óra.

Látó-hegy, Vác

Ha Vác festői utcáit madártávlatból is megcsodálnánk, akkor fel kell másznunk a Látó-hegy sziklás ormára. Az 534 méter magas hegyen állva a Budai- és a Visegrádi-hegységet, valamint a Dunakanyart sorjában ékesítő hegycsúcsokra láthatunk rá. A meseszép kilátást pedig Kosdról, a zöld jelzésen elindulva gyűjthetjük be magunknak egy 10 kilométer hosszú körtúra során. Utunkat a zöld jelzés mentén kezdjük, majd az Országos Kéktúra vonalára térünk rá. A túránk alatt tehetünk egy kis kitérőt a Násznép-barlang felé is, majd a Naszály-csúcs meghódítása után a Kéktúra ösvényen haladunk lefelé. Az útkereszteződésnél a sárga jelzésű turistaútra fordulunk, és végül a kék háromszög jelű csapáson érjük el a Látó-hegyet és vele együtt a lélegzetelállító panorámát.

Megközelítés: a Nyugati-pályaudvarról a Szob vagy Vác végállomásig tartó vonatok közül többel is megközelíthetjük Vácot, az indulás előtt érdemes a pontos menetrend felől tájékozódni. Majd a váci autóbuszállomásról a 333-as busszal érkezünk meg a Kosd Templom buszmegállóhoz. A menetidő körülbelül 1 óra.

Remete-barlang, Nagymaros

Az 1800-as években járunk, amikor a Szent Mihály-hegy oldalába vájt barlang remetéjét sorra keresték fel a falusiak a tanácsaiért – legalábbis a legenda szerint. E mendemonda azonban itt nem ér véget, sorai szerint a remete szamara naponta lebandukolt a Dunához, majd egyedül vitte fel a vizet és a falubeliek ajándékait a szerzetesnek. Egy nap azonban a szamár vízbe fulladt, s kisvártatva a gazdája is követte őt a túlvilágra.

Bár aligha tudhatjuk, hogy a mesében szereplő remete létezett-e valaha, az sokkal valószínűbb, hogy a Remete-barlangban a XII. században bencés szerzetesek gyakorolták a vallásukat. A vulkáni aktivitás hatására létrejött üregen egyébként emberi beavatkozás nyomai is látszódnak, ugyanis a rómaiak feltehetően őrhelyként használták azt, majd a középkorban sziklakápolnaként funkcionált. A 220-230 méter magasságban fekvő, 10 barlangból álló csoport Sziklatemplomát ismerjük Remete-barlangként, melyet a nagymarosi vasútállomástól együtt futó S és S+, majd a SΩ jelzésen közelíthetünk meg. A barlangot pedig mindenképp túracipőben javasolt megközelíteni, ugyanis az útvonal nem a legkönnyebb, így a megfelelő felkészültség nélkül balesetveszélyes.

Megközelítés: a Nyugati-pályaudvarról több vonat is indul Szob felé, ezekkel a Nagymaros-Visegrád megállóig utazunk, a túránk pedig a vasútállomástól indul. Indulás előtt érdemes a menetrendről előre tájékozódni. A menetidő 39 perc.

Panorámatúra, Dömös

Ha az évek során elég kilométert pakoltunk a túrabakancsunkba, és kifejezetten edzettnek tartjuk magunkat, akkor az erőnlétünket próbára tevő 12 km hosszú túrára indulhatunk a Dunakanyarban. Dömösről patak menti ösvény vezet be minket a rengetegbe, ahol egy idő után, a Kaintz György-forrásnál lévő tisztásnál szusszanhatunk. Ezt követi a túra egyik legcombosabb része, a Visegrádi-hegység legmeredekebb útvonala, mely a Prédikálószéki-kilátó bámulatos panorámájáig vezet el minket. Innen különböző sziklaalakzatok mellett bandukolhatunk tovább a Prédikálószék csúcsára, ahol szintén a jól megérdemelt, pazar panoráma köszönt minket. Lefelé pedig a Keserűs-hegy oldalában járunk a szerpentinszerű úton, ám a káprázatos kilátás itt sem marad el, a Kecskehát-réten csaphatunk le rá, míg végül visszaérünk Dömösre.

Pontos útvonal: Dömös, Templom megálló – Királykúti utca –Malom-völgy és a Dömösi malompatak vonala – Szentfa-kápolna és Kaintz György-forrás – Vadálló-kövek –Prédikálószéki-kilátó – Árpád trónja sziklaalakzat után balra a Prédikálószék csúcsa – Keserűs-hegy – Kecskehát-rét – Dömösre a Komlós utcán át érkezünk vissza

Megközelítés: Újpest-Városkaputól a 880-as busz másfél óra alatt ér Dömös, templom megállóhoz, ahonnan a túránk indul.

Nyakas-kő, Biatorbágy

Biatorbágy felett több sziklaalakzat is magára vonja a kíváncsi szemek figyelmét, azonban mind közül a legérdekesebb a Nyakas-kő, mely az erózió és az északnyugati szél találkozásának köszönheti izgalmas formáját. Az ide vezető 1,9 km hosszú túraútvonalat nagyjából 1 óra alatt kényelmes tempóban bejárhatjuk, fent pedig nem mindennapi kilátás tárul elénk a sziklaalakzatokra és a környező településekre. Ámbár az út rövid, gyerekeknek nem ajánljuk, ugyanis a sziklán nincs korlát, néhol kisebbeket-nagyobbakat ugorva tudunk kimászni a tetejére, illetve az ösvény olykor meredek és csúszós. A kirándulóhelyet legegyszerűbben a Madárszirtet és a beszédes nevű Százlépcsőt útba ejtve közelíthetjük meg.

Megközelítés: A Kelenföld vasútállomásról induló 762-es Volánbusszal utazzatok a Biatorbágy, Alsómajor megállóhelyig, majd a Sóskút felé vezető úton pár száz méter múlva elérhetitek azt az utat, amely a Nyakas-kő alatti parkolóhoz vezet. A 762-es ritkán jár, így indulás előtt mindenképp nézzétek meg a menetrendet!

A vonattal könnyen elérhető Tata is várja, hogy felfedezzétek:

Egy nap Tatán: 7 hangulatos látnivaló és program őszre a vizek városában

A fővárosból könnyen elérhető vizek városa, Tata nagyszerű kikapcsolódási lehetőségekkel és hangulatos látnivalókkal, programokkal szolgál.

Funzine

Duna-parti rakpartról a Budai Zöldbe (21,8 km)

Ha szívünk szerint nem igen térnénk le a főváros térképéről, viszont a belvárosi bringázás már kevésbé üti meg az ingerküszöbünket, akkor a budai hegyek zöldövezete tartogathat még számunkra egy-két csipetnyi izgalmat. Utunkat a budai oldal Duna-parti panorámájával indíthatjuk, majd Víziváros aprócska utcái szippantanak be.

És bár a Széll Kálmán tér forgataga egy kicsit visszazökkent a zsúfoltsággal teli valóságba, elég csupán egyet-kettőt pislognunk, és már a Szilágyi Erzsébet fasor impozáns környezete vezet el minket a Budai Zöldbe. Végül Hűvösvölgyön, Máriaremetén, Adyligeten, valamint Remeteszőlősön átgurulva érkezünk meg Nagykovácsiba, ahol a Teleki-Tisza-kastély gyönyörű, ősfákkal körülölelt kastélyparkjában szusszanhatunk egy keveset.

A pontos útvonal:

Clark Ádám téri 0 kilométerkő – Kacsa utcán keresztül a Hűvösvölgy irányába mutató útjelzéseket követve balra fordulunk – Széll Kálmán tér – Városmajor – Szilágyi Erzsébet fasortól egyenesen a kerékpárutat és az Ördög-árkot követve – Hűvösvölgyet elérve Solymár felé fordulni – Máriaremetétől Adyligetig a következő utcákon lekanyarodni: Hímes, Rigó, Ördögárok, Dutka, Ákos, Tompa Mihály, Tamara, Táltos, Szent László, Kútföldi utca – Remeteszőlősig a Nagykovácsi felé vezető úton – Nagykovácsi Tisza István tér

Szobtól Vácig a csodás Duna-part mellett (30 km)

Szobtól Vácig az EV6-os kerékpárúton gyűjthetjük be emlékeink közé a Dunakanyar kincseit, miközben úton-útfélen az ország leggyönyörűbb panorámapontjaiban gyönyörködhetünk. A szobi vasútállomásról startolva hamar a folyó partján álló Luczenbacher-kastélyhoz érünk. Innentől fordulhatunk rá az EV6-os kerékpárútra, amely először az egyedülálló szecessziós stílusú katolikus templomával büszkélkedő Zebegény felé kalauzol minket. Továbbhaladva Nagymaros magával ragadó panorámája vehet le lábunkról, a szemközti hegységek fái között megbúvó visegrádi vár látképével.

A város partján akár a Piknik Manufaktúra teraszáról is élvezhetjük a kilátást, majd miután egy-két finom falattal feltankoltunk, újult erővel folytathatjuk utunkat Kismaroson át Verőcéig. Itt egy kis időre búcsút kell intenünk a Duna-parti kerékpárútnak, viszont cserébe az országúti útvonal az ártéri erdő felé vezet minket. A vadregényes vidéken átvágva végül egyhamar Vácon találhatjuk magunkat, ahonnan vonattal könnyedén visszasuhanhatunk a fővárosba.

Ha még több bringás élményre vágysz a Dunakanyarban:

5 lélegzetelállító kerékpáros útvonal a festői Dunakanyar vidékén

A fővárosból nem kell messze mennünk, hogy a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közé rejtett kincseket, vagyis közeli Dunakanyart két keréken felfedezzük.

Funzine

Őrség 4, avagy az élmények kincsesládája (38 km)

Az ország nyugati csücskének biciklis útvonalai közül az Őrség 4 a legkalandosabb választás, amely egy egész napnyi feledhetetlen kerekezést ígér számunkra. A 38 km hosszú túra Őriszentpétertől indul Ispánk irányába, mígnem kisvártatva hűs erdők árnyékában halad tovább Viszák felé. A vadregényes vidékről hajdanvolt kettős várárok repít minket a török időkbe Őrimagyarósdon, miközben Szőcén az Őrség legkülönlegesebb természeti értéke, a tőzegmohás láprét vesz le a lábunkról.

De az élményeknek itt még nincsen vége, hiszen a Vadása-tó hűsítő csobbanásra invitál, majd Szaknyéren alpakafarm vár ránk. Ha eddig hiányoltuk volna a tájegység kulturális kincseit, akkor a kisrákosi kályhamúzeumnak és a 269 éves, pankaszi szoknyás haranglábnak köszönhetően azokból is kaphatunk egy kis ízelítőt. Végül pedig az 1399 méter hosszú, nagyrákosi völgyhídtól vezet vissza az utunk Őriszentpéterre.

Útvonal: Őriszentpéter – Ispánk – Viszák – Őrimagyarósd – Szőce – Vadása-tó –Hegyhátszentjakab – Szaknyér –Kisrákos – Pankasz – Nagyrákos – Őriszentpéter

Még több szuper kerékpárút az Őrségben:

Tekergés az Őrségben: A 4 legszebb kerékpárútvonal hazánk nyugati csücskében

Fedezd fel két keréken hazánk nyugati csücskének erdőkkel, ligetekkel szabdalt, s néprajzi kincsekben gazdag gyönyörű táját!

Funzine

Bámulatos Bódva-völgyi tekergés (38,5 km)

A talán kevésbé ismert Bódva-völgy méltán érdemli meg a reflektorfényt, mely a karsztos mészkőhegyekkel szegélyezett műemlékekre, s a népművészeti kincsekre irányítja mindannyiunk figyelmét. A Szendrőtől induló 38,5 km hosszú kerékpáros túra végeláthatatlan dombvidékek lankái mentén kanyarog, miközben a Rudabányai-hegység kincseit is feltárja előttünk. A Rudabányai-tó káprázatos kék vizének búcsút intve Felsőtelekes, Kánó, Szőlősradó, Perkupa és Szalonna érintésével érünk vissza Szendrőre. Utunk során pedig érdemes tennünk egy megállót a Bányászattörténeti Múzeumnál, a szendrői várnál, a Felsővári-kilátónál, vagy éppen a középkori eredetű szalonnai református templomnál.

Útvonal: Szendrő, galvácsi elágazás buszmegálló – Szuhogy – Rudabánya – kis kitérővel a Rudabányai-tó – Felsőtelekes – Kánó – Szőlősradó – Perkupa – Szalonna – Szendrő

Ha tovább barangolnál a Bódva-völgyben:

8 varázslatos látnivaló Borsodban, ahol a természet és a nyugalom találkozik

Érdemes említést tenni Borsod csodálatos természeti adottságairól, amelyek egyedülállóan szép látványt nyújtanak.

Funzine

Mesés tájakon a Mecsekben (21 km)

Egészen romantikus kedvében lehetett a Teremtő, mikor ecsetével Orfű környékéhez ért. Zölden hullámzó lankák, csillogó vizű partvidékek, idilli települések váltják egymást a Mecsek ékszerdobozában, melyet egy nagyjából 21 km hosszú tekergés során fedezhetünk fel. Utunk az Orfűi Malmoktól indul, majd az Orfűi-tó mellett halad el, mígnem eléri a Pécsi-tó partját.

Itt érdemes lehet a Medvehagyma-ház interaktív tárlatát is megtekinteni, és ezt követően folytatni utunkat a tó partján kanyargó biciklis úton. Az Aquaparkot elhagyva egy tábla és egy meredek emelkedő kalauzol el Abaligetre, ahol szintén két tó, valamint egy cseppkőbarlang lesz az alapja a további kalandjainknak. Mielőtt visszaérnék kiindulópontunkra, Kovácsszénája idilli falva bűvöl el. Innentől szinte végig tóparti vidéken kerekezünk, a Kovácsszénájai-tavat a Hermann Ottó-tó váltja, majd Tekeresen keresztül újra a Pécsi-tónál és végül a malmoknál találjuk magunkat.

Útvonal: Orfűi Malmok – Orfűi-tó – Pécsi-tó – Abaliget – Kovácsszénája – Kovácsszénájai-tó – Herman Ottó-tó – Tekeres – Pécsi-tó – Orfűi Malmok

A Káli-medence ékszerdoboza (40,5 km)

A béke szinonimájaként is aposztrofálhatnánk a Káli-medence vidékét. Hömpölygő hegyoldalak, hullámzó dombvidékek vonulatai által közrefogott legelők, aprócska falvak, s hamisíthatatlan vidéki nyugalom vár itt mindannyiunkra. Biciklinkkel elhagyva Zánkát, minden egyes megtett kilométernél olyan mintha csak az idő kerekét tekernék visszafelé, hisz Révfülöp után legelőször Kővágóörs, Kékkút, majd Salföld repít minket vissza a múltba.

Kővágóörsnél érdemes letérni a Kornyi-tóhoz, míg Kékkútnál a Theodora-tanösvényre. Salföldön a Salföldi Major vár ránk kitérőként, majd Mindszentkálla előtt a Kőróka Pincénél pihenhetünk meg egy csodás BBQ-fogás társaságában. Mindszentkállát át is szelhetjük rögtön, ám ha érzünk magunkban erőt, akkor a Kopasz-hegyről gyönyörködhetünk a panorámában, szintén letérve az útvonalról. Míg végül Szentbékkálla, Köveskál, a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely érintésével visszatérünk Zánkára.

Útvonal: Zánka – Balatonszepezd – Révfülöp – Kővágóörs – Kékkút – Salföld – Mindszentkálla – Szentbékkálla – Köveskál – Hegyestű Geológiai Bemutatóhely – Zánka

Fedezzétek fel a környék csodás látnivalóit:

Nyaralás egy bájos ékszerdobozban: 12 kihagyhatatlan látnivaló Kékkút környékén

Festői panorámapontok, kihagyhatatlan kincsek, mennyei kulináris élvezetek várnak ránk Kékkúton és környékén.

Funzine

Izgalmas családi tekergés a Drávánál (20 km)

Csodás ártéri világba enged betekintést a Dráva közelében kanyaró kerékpárút, melyet akár gyerekekkel együtt is átszelhetünk. A biztonságos, festői környezeten át vezető utunk az Ős-Dráva Látogatóközpontnál kezdődik, ahol a kiállítások idejére mindenképp érdemes megállnunk. Az akár egész napos kikapcsolódást is ígérő látogatóközpontot pedig a Kisinci-tó felé hagyjuk el, majd a Dráva gátján át ártéri erdők, szántók kíséretében érkezünk meg Tésenfáig. Az ősi parasztházakkal szegélyezett települést elhagyva Kémes, majd Cún vár ránk, s végül a Fekete-víz gátján térhetünk vissza a kiindulópontunkra.

Útvonal: Ős-Dráva Látogatóközpont – Tésenfa – Kémes – 58127-es mellékúton keresztül Cún – Ős-Dráva Látogatóközpont

Fedezzétek fel a Dráva-menti látnivalókat is:

8 izgalmas látnivaló és program a vadregényes Dráva folyó mentén

A Dráva által szabdalt vidékeket megannyi festői látnivaló kíséri. Ismerjétek meg a folyó menti és közeli lenyűgöző látnivalókat.

Funzine

A kereskedők főutcája

A Tárnok utca a középkorban a boltosok utcájaként volt ismert: egykor egymás után sorakoztak itt a német kereskedők, élelmiszer-eladók, köztük a sokunk által ismert Arany Sas Patika is. A tárnokmesterek – akikhez az utca végső neve köthető – pedig a királyi magtárak, fegyvertárak őrei voltak, majd IV. Béla uralkodása alatt pénzügyigazgatói feladatot láttak el.

A dúsgazdag ékszerkereskedő otthona: Tárnok utca 5.

A barokk és középkori részleteket is rejtő épülethez Edelsheim Gyulai Lipót (Horthy István apósa), Louis Cartier, Hatvany Lajos személye mind erősen köthető. A kezdetek kezdetén Rosina Julianna von Kuschlan bárónő tulajdonában volt, majd többszöri váltást követően a gróf Edelsheim Gyulai család birtokolta az épületet. Tőle vette meg Hatvany Lajos, a Nyugat folyóirat alapító mecénása, a XX. századi irodalom egyik legismertebb támogatója.

Így történhetett az, hogy a francia-barokk épületben több korabeli író is megfordult, köztük például Szabó Dezső is, aki számára ételt és szállást is biztosított a báró. Aztán Hatvany Lajos emigrációra kényszerült, s mikor 1927-ben visszatért, akkor a pár éve, a Jövő című lapban megjelent nemzetgyalázó írásai miatt hatalmas pénzbírságot és börtönbüntetést róttak ki rá.

Így hát ezzel egy időben, 1928-ban úgy döntött, hogy eladja a palotát, ám mire megszületett az adásvételi szerződés, addigra kegyelmet kapott. Ez már nem változtatott a helyzeten, innentől kezdve Almásy Jacqueline grófnő és Louis Cartier francia dúsgazdag ékszerész birtokolta a várnegyed egyik legszebb barokk palotáját.

A műkincsekkel teli épületet 1941-ben vették át bizományba a családtól, s a falain belül rendezték be a Mentesítési Osztályt. Tehát a Tárnok utca 5-ben, a zsidótörvények megkerülésével, 3 éven át tettek nap mint nap azért, hogy 8-10 000 üldözött embert felmentsenek a sárga csillag viselésének és a gettóba költözés kötelezettségétől. Végül Budapest ostromakor a palota súlyosan megsérült, a szovjetek elvitték a műkincseket, így ma már a felújított, azonban a barokk díszítések nélküli változatát láthatjuk csak az épületnek.

A fűszerész szerelmi kalamajkája: Tárnok utca 6.

Közvetlenül az irodalmi élet zsongásával szemben már egy fűszerész család élete elevenedik meg a Tárnok utca 6. szám alatt. Az eredetileg Batthyány József tulajdonában lévő aprócska épület tulajdonjoga először egy gombkötő mesterre szállt, majd ezt követően landolt a híres fűszerkereskedőnél, Privorszky Jánosnál. A Privorszky család a szemközti, Laszlovszky gróf palotájában élt, míg a Tárnok utca 6-ban a Fehér Oroszlánhoz boltot működtették.

Ám a hely aligha a kínálatáról lett híres, ugyanis Privorszky János előszeretettel kereste fel az akkori bordélyházakat, sőt 10 évig kitartott maga mellett egy szeretőt is. A kettejük sztorija pedig ahogy csak lehetett, úgy csúszott félre, mert a leány teherbe esett, a férfi vágyfokozó szer bevételére kényszerítette, aminek hatására a nő nemcsak elvetélt, hanem komoly egészségkárosodást is szenvedett. Ennek hatására a fűszerész megszakította vele a bűnös kapcsolatot.

A botrány akkor robbant ki, amikor Fokt Anna, a volt szerető a nádorhoz fordult segítségért, ám a törvényszék előtti vádemelés végül elmaradt, s a férfi javára döntöttek. Az esetet követően a fűszerárus hamarosan belehalt egy agyvérzésbe, így az üzletet a felesége vitte tovább.

Többszöri tulajdonosváltások alatt volt itt hentes, még egy fűszeres, később borraktár is. Majd a II. világháború a Tárnok utca 6-ot sem kímélte: 1945 telén kivégzett német katonák holttestére találtak rá itt. Végül 1952-ben államosították a mára műemléki védettséget élvező házat.

Az egykori zsidónegyed: Táncsics Mihály utca

Ma nyugodt hangulat, idilli báj öleli körül a Táncsics Mihály utcát, melynek északi része egykor a Budai Várnegyed zsidónegyedének számított, így egészen a XVIII. századig a Zsidó utca nevet viselte a környék. A Budáról hajdanán kitelepített zsidókat a XIV. század közepén költöztették vissza az utcába, és egészen a török hódoltság végéig éltek itt.

A zsidók a török uralom alatt az Oszmán Birodalmat támogatták, így Buda visszafoglalását követően egy részük a hódítókkal tartott keletre, míg aki maradt, azok többségét lemészárolták. Viszont emlékük örökre beivódott a Táncsics Mihály utca szegleteibe: a 26. szám alatti imaház a késő középkori zsidóság zsinagógája volt, a 21-23. számú épület kertje alatt pedig a budai Nagy-zsinagóga romjai bújnak meg.

Egy fogadó kalandos élete: Hess András tér 3.

A Táncsics Mihály, Fortuna utca és a Hess András tér sarkán álló ház egy pillanat alatt magára vonja a tekinteteket, s szótlanul üzen, itt bizony tucatszámra sorakoznak az elmesélésre váró történetek. Talán ez nem is véletlen, hisz az I. kerület legrégebbi épületéről beszélünk, mely 800 éves múltat tudhat maga mögött egész szerencsésen, hisz mondhatni, kisebb karcolásokkal túlélte a törököket, Buda visszafoglalását és még a II. világháborút is.

Jelenlegi arcát az 1700-as években nyerte el, amikor több, a XIII. században felhúzott gótikus épületet vontak egybe, klasszicista stílusát pedig az 1810-es nagyobb átépítésnek köszönheti. Bár ma is van olyan gótikus ablakmaradványa, ami a középkorból származik, mégis leginkább a Vörös Sün Fogadóról ismerhetjük.

Na de, ne rohanjuk ennyire előre, néhány érdekes történetmorzsát a Vörös Sün ideje előtt is elhintettek a háznál. Az 1300-as években Nagy Lajos király pohárnokmestere (tehát a király legbizalmasabb embere), Kont Miklós élt itt, akinek az özvegye egy pálos kolostornak adományozta az épületet. Ennek köszönhetően mondhatjuk el, hogy egy kis ideig itt őrizték Remete Szent Pál testereklyéjét.

Majd 1696-ban nyílt meg a várnegyed akkor egyetlen fogadója, a Vörös Sün Fogadó, ami talán még túl is mutatott rendeltetésén. A kertjében táncesteket tartottak, sőt itt rendezték meg az első budai színházi előadást, illetve szintén e falak adtak otthont az ország első gyermekszínházának, a Verner Színháznak.

A XVIII. század végén a tulajdonos nem korszerűsítette az épületet, inkább bérbe adta, s ide költözött Meyer Johann fogorvosi rendelője is, mely egy idő után túl sok helyet vett el a fogadótól, ami végül 1805-ben megszűnt funkcionálni. Az 1900-as évekről csupán annyit tudhatunk, hogy kabaré, valamint bordélyház is működött itt, majd 1959-ben és a rendszerváltás után is felújították.

A Napkelet-estek otthona: Táncsics Mihály utca 21-23.

A Táncsics Mihály utca 21., 23. és 25. számú épületei az idő során úgy változtak, mint egy nap alatt a szélirány, álltak külön, összevonva, többször átépítették, de egy biztos, a II. világháború utáni helyreállítások során a 25-ös épületet leválasztották, a 21-23. számúak pedig visszanyerték egységes, barokk homlokzatukat. Bár élt itt többek között német postamester, császári jegyző, ezredes, majd Grassalkovich Antal tanácsadója (Horányi Gábor), császári és királyi kamarás (Almásy Antal) is, ma inkább Zichy-palotaként ismerjük az épületkomplexumot.

A sokat látott ház (a 21., 23. és 25. számú épülettel együtt) 1868-ban került Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató birtokába. Így történt, hogy az épületen még Ybl Miklós is dolgozott, kisebb átalakítások erejéig, majd a tulajdonos halálát követően fia, Zichy Rafael és a gróf felesége, Pallavicini Eduardina lakott az épületben. Talán az egyik legbizarrabb, várbéli szerelmi történet is az övék, ugyanis a férj beleszeretett egy másik asszonyba, ami miatt válni szeretett volna.

Zichyné ebbe nem nyugodott bele, ezért férje pert indított ellene, és megvádolta azzal, hogy leszbikus kapcsolatot folytat Tormay Cécile írónővel. Végül azonban hamis tanúzás vádjával Zichy Rafaelt ítélték börtönre. A Zichy család 1945-ig élt itt, ám a mai napig emlékeztet rájuk a neobarokk lépcsőházban látható címeres kandallópárkány, a falak pedig naphosszat tudnának mesélni az itt tartott 1920-as Napkelet-estekről, melyekre egyszer Thomas Mann német író is ellátogatott.

A latin negyedből az országgyűlésig: Országház utca

Az 1400-as években a Vár főutcájának számító területre a magyar Anjouk és Luxemburgi Zsigmond francia, s itáliai papokat, lovagokat, kézműveseket telepítettek be. Így vált a mai Országház utca egy része Buda latin negyedévé. Az évek során egymást váltották az elnevezések, például volt Olasz, Fürdő (Hamam dzsámi és a várnegyed egyetlen közfürdője miatt), majd Sütő utca is. Az Országház név pedig onnan ragadt rá, hogy a XVIII. és a XIX. század fordulóján az országgyűlés háromszor ülésezett a 28. számú épületben.

A pékmester háza: Országház utca 17.

A mai barokk homlokzatú ház már a kezdetekkor igencsak meghatározó pontként szerepelt az utca történetében, ugyanis egyik tulajdonosa Spiegel Bernát pékmester miatt nevezték el az utca egy részét Sütőnek. Bernát középkori alapokra húzta fel az épületét az 1700-as évek végén, majd közkedvelt pékműhelyt alakított ki, ahol árusítóhelynek, valamint egy kemencés sütödének is helyet biztosított.

Az 1686-os ostrom után Spiegel a két épület egyesítésével hozta létre pékműhelyét, és így alakította ki az épület alapvető formáját. A vér nem válik vízzé alapon a vendéglátóhellyé avanzsált épületben Spiegel után még a XIX. század második feléig sütöde működött, majd az 1990-es évek elejéig a Régi Országház Vendéglő fogadta az éhes szájakat, ma pedig a Maison Bistro & Hotelvárja a vendégeket.

Ahol még Liszt Ferenc is járt: Országház utca 5.

A legtöbb várbeli házhoz hasonlóan díszes társaság élt az Országház utca 5-ben is. A XIX. század végén Zichy Géza gróf, félkarú zongoraművész, Liszt tanítványa hajtotta álomra fejét esténtként itt. S mivel közeli ismertséget ápolt Liszt Ferenccel, a hivatali ügyeiben is felajánlotta a segítségét, így még Liszt Ferenc is jó néhányszor járt Zichyék otthonában.

Majd a századfordulón Kramer Paulina festő, illetve a Vaszary család szintén itt élt. A Vaszary család egy igencsak sokszínű família volt, Vaszary Gábort hírlapíróként ismerhették a korabeliek, Piri lánya színésznő, János fia író és színigazgató – állítólag Budapest leggyorsabb színműírója volt –, míg Gábor fia szintén újságíró, író volt.

Magáról az épületről pedig tudhatjuk, hogy középkori alapokon nyugszik, copf stílusú lakóház, melynek helyén két lakóház állt. A telkeket 1728-ban egyesítették, amikor egy patkolókovács és felesége kezében volt a hely. Majd az évek során többek között gróf Batthyány Károly magyar főúr, gróf Széchenyi Adolf, illetve 1926-tól Piret-Bihain Gyuláné bárónő is birtokolta.

A bárónő egyébként a Dísz tér 18. szám alatti Izabella Háziipari Egyletet vezette, ezzel számos nőnek munkát adva a háború utáni nehéz időkben. A múltjából pedig aligha lehet kihagyni az alatta húzódó barlangrendszer említését, melyről 1931-ben úgy írtak, hogy még egy 3-5 méter mély tó is elterült a mélyében.

Az arisztokrácia krémje élt itt: Úri utca

Bár egy időben Buda aligha volt népszerű városrész az arisztokrácia körében – szívesebben voltak közel a tűzhöz –, az Úri utcát egészen biztosan sikerült a szívükbe zárniuk. A királyi udvar várba költözése után kezdett el beszivárogni a környékre a nemesség, majd a jelenlétük a II. világháború környékén érte el a csúcspontját. Időközben pedig sorra építették a palotáikat az Úri utcában: a Széchenyi családnak öt volt itt, de a Zichy-, majd Sigray-rezidencia, illetve Eötvös József szülőháza is itt állt.

A sor pedig nem ér véget, Zwack János likőrgyáros szintén az utcában vásárolt házat, Sztáray Irma, Sisi utolsó társalkodónője az itteni Sztáray-házban élt a visszavonulása után, sőt Habsburg Frigyes főhercegék is az utcában béreltek házat Széchenyiéktől. Az úri osztály számára a mai Jamie’s Italian helyén álló, “A fehér galambhoz” étterem szolgáltatta a gasztronómiai élményeket. És végül a neves társaság a kommunizmussal együtt tűnt el az utcából, ezzel egy időben pedig hétköznapi családok költöztek be a grófok helyére.

Erkel Ferenc és családjának otthona: Úri utca 24.

Mint oly sok épület a várnegyedben, az Úri utca 24. is őriz középkori emlékeket. Eredete a XIV. századra nyúlik vissza, ennek az időszaknak a lenyomatait pedig még ma is láthatjuk a bejárati előcsarnok gótikus ülőfülkesorában, illetve a falakban lévő középkori kőfaragójelekben.

Legkorábbi tulajdonosai között budai városi tanácstagokat, gazdag kereskedőket ismerhetünk. Majd a török uralmat követően kőművesmester, belső tanácsos, illetve még Buda polgármestere is birtokolta az épületet, melyet 1700 körül barokk stílusban építettek át. Majd 1851-től a második emeleten, a sétányra néző ablakok mögött még Erkel Ferenc is élt feleségével és gyermekeivel együtt.

Zsidókat mentő ház: Úri utca 15.

Hogyan fonódhat össze egy budai ház története az angol irodalommal, a holokauszttal és a kilencvenes évek eleji úri murival? Kezdjük az elején. Az Úri utca 15-öt Berg Tibor, alezredes vásárolta meg 1927-ben, majd itt is élt feleségével, Nákó Bertával. Ez idő alatt adódott, hogy Patrick Leigh Fermor (brit író) az 1930-as években átgyalogolta Európát. Az erről írt memoárjában pedig kiderül, hogy a Budai Várnegyedben egy kedves házaspárnál, Tibornál és Bertánál szállt meg.

A következő történetszál szereplője már Berta nővéréjé, Nákó Erzsébeté, aki 1919-ben a zsidó Ádám Lajoshoz, a kor legnagyobb tudású magyar sebészéhez ment feleségül. Nákó Erzsébet a zsidómentő Raoul Wallenberg titkáraként dolgozott, így nem véletlen, hogy Wallenberg az Úri utca 15-ben helyezte el az irodáját, s svéd védettség alá vette a házat.

Ennek köszönhetően fogadhatták be az üldözötteket – itt bújtatták például Szent-Györgyi Albertet is –, valamint az épület sziklapincéjében rejtették el Wallenberg iratait és a svéd állam embermentő akcióira szánt összegeket.

Kizárásos alapon az úri muri pedig a Berg család legszínesebb egyéniségéhez, Welsburg Lona grófnőhöz, oldenburgi hercegnőhöz köthető. Lona nővérén keresztül került a várba, ugyanis testvére Berg báró második felesége volt. A II. világháborút követően megjárva Tökölt, Ausztriát és Amerikát, tért vissza az akkor már tanácsi tulajdonban lévő – hisz Bergéket a kommunisták kitelepítették az 50-es évek elején – épületbe.

Majd adódott egyszer, a kilencvenes évek elején, hogy az alig 35 négyzetméteres szobájába a magyar nemesség krémjét meghívta. Közel negyvenen gyűltek össze, köztük Hans Heinrich Thyssen-Bornemisza báró (jelentős műgyűjtő), a Pallavicini házaspár, a grófi származású Bolza Marietta festő, az amerikai kulturális attasé, a svájci katonai attasé, illetve angol, német és spanyol diplomaták.

Az est költségeit Lona unokahúga, a Győri Nemzeti Színház díszlet-, látvány- és jelmeztervezője, Gloria von Berg, azaz Berg Gloria bárónő állta, az 1990-es Kurír beszámolója szerint. A rendszerváltást követően pedig Gloria, Berg Tibor lánya volt az, aki visszavásárolta az épületet az államtól.

Ha még több érdekességet olvasnál a Budai Várnegyedről:

Különleges turistaútvonal fedi fel a Budai Várnegyed bájos kis világát

Ismerjétek meg a Buda Várnegyed legjobb turistaútvonalát, amely által felfedezhetitek e titokzatos ékszerdoboz rejtelmeit és históriáit.

Funzine

Várostörténeti kalandok

Jókai-kert és Steindl-villa 

1853-ban az Egy magyar nábob című regényének honoráriumából, 2200 forintért vette meg a svábhegyi telket Jókai Mór, akinek igencsak jól jött a fantáziája ahhoz, hogy meglássa benne a lehetőséget. Ugyanis egykor ez a terület egy elhagyatott kőbánya volt, és sok-sok év munkájának köszönhetően vált földi paradicsommá. Az író hársfát, juhart, diót és vadgesztenyefákat ültetett, rózsákat nemesített és szőlőtőkéket ápolt szüntelenül. Az édenkert pedig nyitva állt a kor művészvilága előtt, amelynek tagjait előszeretettel látta vendégül Jókai. 

Az egyfajta szellemi műhelyként, alkotóházként funkcionáló helyet 2022 és 2025 között újították fel, s bár Jókai villáját már nem láthatjuk, néhány általa ültetett faóriás még őrzi az író emlékét. A kertben pedig a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai Emlékszobáját, valamint a szintén nemrégiben felújított Steindl-villa Madárország interaktív kiállítását is megtekinthetjük.  

1121 Budapest, Költő utca 21. | Facebook

Óra-villa 

A Diana utcában megbújó Óra-villa azon kevés klasszicista műemlékek egyike, mely hamisíthatatlanul a XIX. század meghatározó építészeti stílusát képviseli. Az 1843-ban épült villa anno egy nagyobb telek közepén állt, ahonnan gyönyörű panoráma nyílt a budai Várra. Eredetileg egyébként Heidrich Ferenc csokoládégyáros részére alkották meg a kúriát, majd Buda visszafoglalásakor, 1849. május 10-én Görgey Artúr ide helyezte át a főhadiszállását.

A szép panoráma pedig ekkor nyert igazi értelmet és hasznot is egyben: Görgey a tornácon állította fel a Gellérthegyi Csillagvizsgálóból ide hozott három távcsövet, s innen kémlelte a várban történteket. Az ostrom ideje alatt Petőfi Sándor, Klapka György vezérőrnagy és még Than Mór festőművész is megfordult, illetve az aradi vértanúk közül Aulich Lajos, Nagysándor József és Knézich Károly is járt itt. Végül pedig a budai Vár bevételekor innen sietett lova hátán Görgey a várba.  

Még a nehezebb idők előtt, 1897-ben Erzsébet királyné is gyönyörködött a telekről nyíló panorámában, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt vörös katonákat szállásoltak el benne. A XX. század során a sorsa egyre csak rosszabbra fordult – például a telken simán átvezettek egy utcát -, azonban 2002-ben egy olyan magánszemély vette meg, aki a műemlékvédelem szabályait és lehetőségeit figyelembe véve alakította családi házzá. Ennek köszönhetően nem veszített semmit értekéből, és ma eredeti pompájában csodálhatjuk meg.

1125 Budapest, Diana utca 23/b

Ha tovább kalandoznátok a Budai-hegység villái között:

Dimbes-dombos útvonal vezet be a Gellért-hegy rejtélyes villáinak titkaiba

A Gellérthegy villái között sétálva kiszakíthatjuk magunkat a nyüzsgő városból, és hol a gyönyörű panoráma, hol a mesebeli kastélyok nyűgözhetnek le minket.

Funzine

Budaszentlőrinci pálos kolostor  és templomrom

A Hárs-hegy délnyugati oldalán, Budaszentlőrinc sűrű erdejében rejlenek hazánk egyetlen magyar alapítású rendjének emlékei. A pálosok 1301 körül fogtak neki az építkezésnek, majd később itáliai mesterek is segítettek nekik, s így született meg a század végére a gótikus templommal és kápolnával egybeépített budai kolostor.

A rendház Mátyás király időszakában számos új építménnyel bővült, aminek köszönhetően a pálosok az ország legnagyobb kolostorának tulajdonosaivá váltak. Mindez egy 15 ezer négyzetméteres komplexumot jelentett, amely 500 szerzetes befogadására volt képes. Buda elfoglalása után a pálosok elmenekültek, a maguk után hagyott épületek pedig pusztulásnak indultak. Így ma már csak az alapfalakat, a téglapadló egy részét és néhány faragványt láthatunk ott.  

Kulturális kikapcsolódás

Hegyvidék Galéria 

1998 óta, hogy a Hegyvidék Galéria kortárs képzőművészeti kiállítótérként fogadja be a hazai művészek, alkotók munkáit, jelenleg pedig a MOMkult tagintézményeként működik. A tárlatok mellett családi programokkal, beszélgetésekkel, tárlatvezetésekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, illetve egyéb művészeti és irodalmi programokkal várja az ide betérőket. A látogatókat pedig egy korszerű, modern, letisztult tér fogadja, melyet a MOME diákjai terveztek. Legújabb kiállításukat Jónás Péter grafikus-képzőművész alkotásai köré szervezték a Táj-lenyomatok című tárlaton, ahol különböző grafikai eljárásokat, valamint azok festészettel való ötvözését ismerhetjük meg. A tárlat április 30-tól május 28-ig látogatható.

1126 Budapest, Királyhágó tér 10. | Weboldal | Facebook

Bajor Gizi Színészmúzeum 

A múzeumnak helyet adó épületbe Bajor Gizi még 1933-ban költözött be, s ekkor a ház igencsak hamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált, majd a II. világháború alatt menedékházként szolgált. A színművésznő halálát követően, 1952-ben Gobbi Hilda kezdeményezésére jött létre itt a Bajor Gizi Színészmúzeum, mely jelenleg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítóhelye. Állandó kiállításai közül a “Szép ház, nagy park közepén” című tárlat Bajor Gizinek és Gobbi Hildának állít emléket, míg a Kulisszák között című kiállítás a színházi alkotófolyamatot mutatja be.   

1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16. | Weboldal | Facebook 

Programok kicsiknek és nagyoknak

Svábhegyi Csillagvizsgáló 

Hazánk legrégibb és egyben legnagyobb akadémiai csillagvizsgáló intézeteként ismerhetjük a Svábhegyi Csillagvizsgálót, melynek szálai egészen az ógyallai csillagvizsgáló 1871-es létesítéséhez vezetnek vissza. A Konkoly-Thege Miklós által létrehozott intézmény 1899-ben lett a magyar kormányé, majd amikor a trianoni békével úgy tűnt, hogy elcsatolhatják az országtól, akkor Budapestre szállították a csillagda műszereit. Így készült el 1922-re Svábhegyen az első, kupolás csillagvizsgáló, ahol ma már hazánk legnagyobb, 1 méteres tükörátmérőjű távcsövén csodálhatjuk meg mi is az éjszakai égbolt csodáit. Az intézmény nappali és esti programokkal egyaránt vár minden csillagutazót és űrrajongót, a szombati Csillagkapus eseményeken pedig az összes programhelyszín szabadon látogatható. 

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 15-17. | Weboldal | Facebook

Piczinke Póniudvar 

A Normafa tetején már 10 éve vár minden kisgyermeket és gyermeklelkű felnőttet a Piczinke Póniudvar, ahol ha az aranyosságnak lenne fokmérője, akkor azt egészen biztosan kimaxolnák. Az állatsimogató udvar a nyugodt, vidéki hangulatot is elhozza fővárosunkba, az állatok dédelgetése mellett pedig pónilovaglás, hatalmas játszótér, trambulin, interaktív programok várnak a kicsikre, miközben a nagyobbak a fák közé kifeszített függőágyakon szusszanhatnak egy keveset.  

1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 20. | Weboldal | Facebook

Gasztronómiai élmények

Normafa Síház Étterem 

A Normafa legfinomabb kincseire bukkanhatunk a pár éve felújított Normafa Síház Étteremben, ahol az étlap kidolgozása során megpróbáltak mindenki igényeire odafigyelni. Ezáltal a tradicionális magyar ételek színe-java tiszteletét teszi a menün, miközben az ázsiai, olasz és francia ízek kedvelőit sem hagyják cserben az étteremben. Ha nagymamánk főztjére vágynánk, akkor többek között újházi tyúkhúslevest és paprikás csirkét is rendelhetünk, ám ha nemzetközi vizekre eveznénk, akkor pho leves, pizza, távol-keleti cacciatore, lazac és számtalan más finomság vár itt ránk. 

1121 Budapest, Eötvös út 59. | Weboldal | Facebook 

Barrio 

Bár Buda eldugott argentin szeglete Dél-Amerika ízeit hozza el a környékre, mégis az otthon melegét mindannyian megtalálhatjuk benne. Letisztult, egyszerű enteriőr jellemzi, ahonnan a kandalló és a kanapé sem hiányozhat, a hangulatot pedig még tovább emeli a hatalmas terasz és a csupa üveg télikert.  

Na de, rátérve a lényegre: a húsok nagy része parillán (argentin konyhára jellemző faszenes, vagy fatüzelésű grill) sül, az étlapon argentin húsok és steakek hada sorakozik, és még a különféle pizzák is helyet kaptak a húsok mellett. Bár először furcsán hangozhat, a pizza legalább annyira része az argentin konyhának, mint a marhahús vagy az empanada; a Barrio tradicionális felhozatalához hűen a fugazzetát (mozzarellás, fehér hagymás, oregánós pizza) sem felejtette ki a kínálatából. Az autentikus fogásokat pedig jó minőségű borokkal, valamint 13-féle ginből készült koktéllal kísérhetjük.  

1028 Budapest, Hidegkúti út 81. | Weboldal | Facebook

Nosztalgiában nem szűkölködő ebédekhez:

Nagymama konyhája a fővárosban: 5 lelket melengető étterem, ahol hazai ízek várnak

Budától kezdve a bulinegyedig megannyi, otthonos hangulatú étterem kínál számunkra isteni, hagyományos fogásokat.

Funzine

 Kiemelt kép: Bakó Bettina

Buda

The Spot Budapest by J&J – Bem rakpart

Turistának lenni a fővárosban talán mindannyiunknak felér 1-2 gondtalan órával, mintha csak a szépet, finomat és jót látnánk mindenben, akárcsak mikor nyaralunk. A Bem rakpart szomszédságában, a Parlamenttel szemben pedig éppen ezt az ikonikus élményt adhatja meg számunkra a The Spot Budapest, ahol bőséges, házias fogások mellett beszélgethetünk egy jót. Az étlapon szép számmal megtalálhatjuk a magyar és az erdélyi konyhaművészet remekeit, melyeket hazai borokkal koronázhatunk meg ottjártunkkor.

1011 Budapest, Batthyány tér 7. | Weboldal | Facebook

Szilágyi Dezső téri református templom – Bem rakpart

Járjunk a pesti oldalon vagy épp a Bem rakparton, a Szilágyi Dezső téri templom monumentalitása mellett aligha tudunk elmenni szó nélkül. Buda első református templomát Pecz Samu tervezte neogótikus stílusban, mesterművét pedig 1896-ban, virágvasárnapon adták át. Budapest második legnagyobb református temploma közadakozásból jött létre, s azóta is a Víziváros egyik legszebb éke. Vörös téglás falai mögött pedig az évek során megannyi híres-neves szerelem szökött szárba. 1915-ben itt mondta ki a boldogító igent Ady Endre és Csinszka, 1940-ben pedig Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona 800 fős násznép kíséretében fogadott örök hűséget egymásnak.

1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3. | Weboldal

Emmer-palota – Bem rakpart

Bár a II. világháború mára megtépázta, megépültekor a budai rakpart egyik legimpozánsabb bérházának számított az Emmer-palota, melynek belső terei is a XIX. századi nagypolgári lakáskultúra legmagasabb szintjét képviselték. Építtetője nem más volt, mint dr. Emmer Kornél, a kor igazságszolgáltatásának egyik meghatározó alakja: a főváros leggazdagabb bírájaként, legnagyobb virilis adózójaként volt ismert. Nem véletlen, hogy a legjobb művészek dolgozhattak a palotáján; a tervrajzokat Meinig Artúr készítette, a kovácsoltvas remekek Jungfer Gyula munkáját dicsérik, a falba illesztett táblaképeket Feszty Árpád festette, az ablakokat pedig Róth Miksa cégének köszönhették.

A palota pompáját pedig tovább emelték a fából faragott korlátok, az aranyozott bronz, neorokokó falikarok, valamint a lépcsőházban elhelyezett pálmafák. A tulajdonosok halála után a bencés rendé lett az épület, így egy rövid ideig bencés kollégium üzemelt a falai között. Végül 1950-ben Emmerék háza sem úszta meg az államosítást, sőt a rendszerváltásig az ÁVH egyik fő központjaként üzemelt a legnagyobb titokban. Így hát például a palota második emeletén élő Huszka Jenő, operett-zeneszerző és felesége, Arányi Mária író sem tudott semmit az itteni rejtélyes akciókról.

1011 Budapest, Bem rakpart 8.

Rudas Gyógyfürdő – Raoul Wallenberg rakpart

A Szent Gellért és a Raoul Wallenberg rakpart fogja közre a Rudas Gyógyfürdőt, amely a források vizének hasznosításával épült 1566 és 1572 között, és Szokoli Musztafa budai pasa nevéhez köthető. Török kori neve zöld oszlopos fürdő volt, amit a napjainkban sajnos már nem látható, korabeli zöld oszlopairól kapott. Buda felszabadulása után I. Lipót kincstári tulajdonnak titulálta a fürdőt, majd 1969-ben a városnak adta, nem sokkal ezután pedig a fürdő állapota jelentős fejlődéseken ment keresztül. A kibővítésre több terv is készült, melynek köszönhetően 1885-ben elkészült a férfi-női népfürdő, 1895-ben pedig átadták a népfürdőkhöz illeszkedő úszócsarnokot is.

A II. világháborúban a Rudas is jelentős károkat szenvedett, felújításával csak 1953-ra végeztek. A későbbi, 2004-es felújításoknak hála azóta már nők is látogathatják az egykori török fürdőt. Wellnessrészleg, szaunavilág, gőzkamra, termálmedence, török fürdő – csak néhány a számos lehetőség közül, amit a Rudasban magas színvonalon élvezhetünk. A tetőtéri panorámamedencét esti fürdőzés keretében érdemes kipróbálni: itt garantáltan emlékezetes élmény lesz a kivilágított Budapest látványa.

1013 Budapest, Döbrentei tér 9. | Weboldal | Facebook

Szkéné Színház – Műegyetem rakpart

Már 56 éve, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ad otthont a Szkéné Színháznak, amely 1970-ben Weöres Sándor Theomachiájával foglalta el helyét a színháztörténelemben. Az eleinte amatőr és alternatív színjátszásnak is teret adó színház a XX. század végén valódi alternatív játszóhellyé alakult, ma pedig kiemelt szerepet játszik a kortárs magyar drámák színrevitelében, illetve vidéki és határon túli vendégjátékoknak, koprodukciós előadásoknak is teret ad.

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3., II. emelet | Weboldal | Facebook

ELTE TTK Természetrajzi Múzeum – Henryk Slawik rakpart

A Henryk Slawik rakpart szomszédságában, a Pázmány Péter sétányon lelhetünk rá az ELTE TTK múzeumára, mely már több mint 20 éve várja a látogatókat igencsak széles témaköröket lefedő kiállításaival. Ugyanis a múzeumban ásvány-, kőzet-, biológiai-, paleontológiai-, matematikai-, és tudománytörténeti gyűjtemények érdekességeit tekinthetjük meg. Így hát az ásvány- és kőzettári, biológiai és őslénytani tárlatokon, valamint a matekbarlangban láthatunk állati kövületeket, kitömött állatokat, számtalan ásványt, logikai játékokat is. Az időről időre tematikus eseményeknek otthont adó, a Múzeumok Éjszakája alkalmával is színes programokat szervező múzeum jelenleg előzetes egyeztetés után, hétköznapokon látogatható.

1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/c | Weboldal | Facebook

Pest

Lui Rakpart – Újpesti rakpart

Az V. kerületi Lui jó ideje a francia életérzés szívcsakrájaként vetette meg a lábát a belvárosban, alig 1 éve pedig már az Újpesti rakpartra is elhozta a péksütemények hamisíthatatlanul mennyei illatát. Az új üzletegység egy letisztult, minimalista, skandináv designt öltött magára, míg a péksütemények felhozatala igencsak multikulturális, mégis a csipetnyi párizsi sikket a Duna mellé is sikerült elhozniuk. Erre járva a nagy kovászos kenyér- és levelestészta-felhozatalból bátran válogathatunk, a francia péksütemények mellett pedig az olasz, a spanyol és a dán gasztronómia finomságait is megkóstolhatjuk.

1137 Budapest, Újpesti rakpart 5. | Facebook

Gangsikdang – Újpesti rakpart

Szintén az Újpesti rakpart kincse a Gangsikdang, a kulináris kalandvágyók étterme, amelynek köszönhetően a koreai gasztronómia ízei hozzák el a wow-faktort a Duna-partra. A fókusz itt egyértelműen a koreai BBQ-n van, így hát az asztalok közepén forró rostlapon készülnek az ínyencségek. A húsokat mi ízesíthetjük, a banchan, a házi kimcsi, a szezámmaggal megszórt marinált virslikarikák vagy a csípős szószos szárított retek pedig köretként szolgál, amely korlátlanul elérhető az étteremben. Az ételeket szodzsuval – átlátszó, rizs- vagy gabonaalapú párlat -, egy tradicionális koreai alkohollal kísérhetjük, ha pedig kimaxoltuk a BBQ-élményt, akkor legközelebb a menüs válogatásukra is rávethetjük magunkat.

1137 Budapest, Újpesti rakpart 1. | Instagram

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

강식당 GangSikDang (@gang_sik_dang) által megosztott bejegyzés

Baalbek – Belgrád rakpart

A Közel-Kelet ízét Budapest első, hagyományos libanoni étterme, a Baalbek hozza el a Belgrád rakpartra, ahol a hangulatos teraszon nemcsak a mennyei fogásokban, hanem a festői panorámában is gyönyörködhetünk. A mediterrán konyha remekei között köszönthetjük itt a hideg és meleg mezzéket, hummuszokat, leveseket, grillételeket, melyek mellett az étterem hagyományos teakínálatát is élvezhetjük. A tradicionális, arab élményekhez pedig nem csupán az ételek járulnak hozzá itt, hanem a hamisíthatatlan vendégszeretet is.

1056 Budapest, Belgrád rakpart 22. | Weboldal | Facebook

Papilonia Lepkevilág – Belgrád rakpart

Egzotikus pillangók százai repkednek a Belgrád rakpart trópusi csodavilágában, ahol az Amazonas-medence, Mexikó, a Szubszaharai Afrika, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, de még a Malajzia esőerdeiben élő egyedekkel is találkozhatunk. A Verne Gyula regényét idéző lepkevilágban minden felnőtt újra visszarepülhet a gondtalan gyermekkorba, s testközelből figyelheti meg a világ legszebb pillangóit, melyek szabadon repkednek a térben, s olykor akár még a betérők vállán is megpihenhetnek.

1056 Budapest, Belgrád rakpart 6. | Weboldal | Facebook

Vámszedőház Múzeum – Pesti alsó rakpart

Budapesten a Szabadság híd az egyetlen, ahol a II. világháború után megmaradtak a vámszedőházak, melyek egyikében valószínűleg a világ legkisebb múzeumát alakították ki még 2024-ben. Az Összekötve című tárlat 2×13 négyzetméteren mutatja be a híd, valamint a vámszedés történetét, illetve betekintést enged a budapesti hidak múltjába is. Az érdekes történetek mellé pedig nem mindennapi relikviák is dukálnak: a Szabadság híd ma már sehol máshol nem látható korláteleme, vagy éppen a Lánchíd alapkőletételénél használt vakolókanál másolata.

1056 Budapest, Fővám tér | Weboldal | Facebook

Rakparti Kolodko-szobrok kísérik majd a sétátokat:

Rövid sétaútvonal köti össze a budapesti Duna-part miniszobrait

A város szövetébe tökéletesen illeszkedő miniszobrokat akár a budai rakpart mentén tett kellemes séta alkalmával is érdemes felfedeznetek.

Funzine

Kiemelt kép: Budapest Városháza (Facebook)

Róma Ételbár 

Eldugott, apró nosztalgiapontként ismerhetjük már egy jó ideje a Rómát, ahol a vasárnapi ebéd sztárjai sosem hiányoznak az étlapról, akárcsak az ikonikus fogások titkos összetevője. Ugyanis ezekben az ételekben egy a közös: egy csipet só után egy adag szeretetet is szórnak a lábosba, akárcsak nagymamánk a déli harangszó előtt. Cica néni, az első tulajdonos szíve-lelke már több mint 30 éve öleli körül az ételbárt – 2020-ban Andrusch Dániel nyitotta újra –, ahol mindent megtalálhatunk, ami gyerekkorunk kedvenc ízeit idézi fel bennünk: a húslevestől kezdve egészen egy jó kis szalonnapörcös túrós csuszáig. 

1015 Budapest, Csalogány utca 20. | Weboldal  | Facebook

Marumba 

Ha a szívünkhöz mindig is közel állt nagymamánk főztje, azonban egy aprócska csavart hiányoltunk belőle, akkor a Marumba lesz az a hely, ahol ezt megadják nekünk. A Dobrumba és a Pingrumba kistestvérét ugyanaz a baráti társaság álmodta meg a bulinegyed közepére, ahol most már 2 éve, hogy a klasszikus magyar fogások mellé a világkonyha ízeit is behozzák. A vegetáriánus étteremben a hazai ízek mellett a zöldségeké és a kísérletezői szemléleté a főszerep, így hát étlapjukon a sült céklás bab-hummusz falafeltől kezdve egészen a hortobágyi palacsintáig megannyi izgalmas fogással találkozhatunk. Ha pedig nem csupán ebédre térnénk be, akkor merész brunchfogásokkal is várnak ránk csütörtöktől vasárnapig, 11 és 16 óra között. 

1075 Budapest, Holló utca 1. | Weboldal | Facebook

Náncsi néni vendéglője 

120°C fokon árasztja magából az otthon melegét Náncsi néni vendéglője, amely egy régi tanyaházban lelt otthonra, így hát nemcsak az ízek, hanem maga a miliő is az idilli vidéket hozza el a budai hegyvidékre. Az étlap gerincét a tradicionális ételek adják itt is, a választék pedig igencsak hosszas: hideg előételektől, levesektől kezdve egészen a különböző húsokon át (halak, csirke, pulyka, disznó, marha, kacsa, bárány, őz) a zöldséges ételekig mindenre lecsaphatunk, amit csak megkívánunk. A túrógombócot, a tejfölös harcsapaprikást túrós csuszával, vagy éppen a vasárnapi tyúkhúslevest pedig akár a hatalmas, hangulatos kertben is elfogyaszthatjuk.  

1029 Budapest, Ördögárok utca 80. | Weboldal | Facebook 

Erzsi Mama Konyhája 

Retró rádió, családi képek sora, kerámiakancsók, a legszebb étkészletet rejtő, megkopott vitrin: Erzsi mama konyhájának minden egyes négyzetcentimétere a múltról mesél a betérő vendégeknek. Az étterembe belépve pedig az otthon fogalma egy szempillantás alatt elevenedik meg előttünk, akárcsak Erzsi néni emléke, hiszen számos étel készül az ő receptjei alapján ma is. Kelenföld eldugott étterme mindig is családi vállalkozás volt, a kertes ház alagsorában pedig az a’la carte menü 50 ételének mindegyike a házias ízek íratlan szabályai alapján készül. 

1119 Budapest, Pajkos utca 60. | Weboldal | Facebook

Puli & Juhász 

Modern köntösbe öltöztetve hozza el a vidék hamisíthatatlan hangulatát a fővárosba a Puli & Juhász, ahol a magyar gasztronómia lelke járja át főztjeiket. A belvárosi csárda enteriőrjének hagyományörző és egyben igencsak mai stílusának találkozása ugyanúgy megtalálható az ételekben is, melyek tradicionális receptek alapján készültek, azonban a bátor kreativitás sem hiányzik belőlük. Így hát a juhászbölcseséggel és puli-lelkesedéssel megálmodott kínálatban a pontytepertőn át egészen a hortobágyi palacsintáig a nagymama konyhájának ízei állítják meg a Föld forgását, amint villánkra szúrjuk az első falatot. 

1074 Budapest, Dob utca 19. | Weboldal | Facebook

Ismerd meg közelebbről a Puli & Juhász éttermét:

Kutya jó velős csontot ettünk a belváros új csárdájában

Megnyitott a Puli és Juhász – magyaros finomságokat kóstoltunk a hangulatos belvárosi csárdában, ahol valóban hisznek a hagyomány erejében.

Funzine

Kalandok a városban

Szent Kereszt felmagasztalása templom 

Igazi történelmi relikviát rejt az árnyas gesztenyefák oltalmát élvező nagymarosi Szent Imre tér, ahol a Dunakanyar egyetlen, ma is álló középkori egyházi műemlékére, a nagymarosi templom tornyára bukkanhatunk. A gótikus és barokk stílusjegyeket is magán viselő nagymarosi templomot az 1300-as években kezdték el építeni, a toronnyal pedig a XIV. század végén bővült. A források szerint a 1600-as években még kerítés vette körül az épületet, a körülötte lévő házak pincéjében pedig bort tároltak vagy éppen oda menekültek a török uralom idején. A templomot az 1770-es években barokk stílusban építették újjá, bár a mai napig láthatjuk hajójának jobb oldalán az 1504-ből származó gótikus kapukeretet. Végül a XX. század elején is helyreállították az épületet és a században sorra tárták fel a középkori emlékeket. 

2626 Nagymaros, Szent Imre tér 2. | Weboldal  | Facebook

Német Nemzetiségi Tájház 

Ha már Nagymaroson járunk, akkor egy-két pillanat erejéig visszakalauzolhatjuk magunkat a múltba is, ugyanis 2017 óta vár minden időutazót a nagymarosi sváb tájház. A közösségi összefogással létrehozott gyűjtemény a sváb nemzetiségi lakosság életvitelét, használati eszközeit mutatja be, melyeket vitrinekből, padlásokról menekítettek ki. A kiállítás hétvégén és ünnepnapokon várja az érdeklődőket 10 és 18 óra között.  

2626 Nagymaros, Nyár utca 2. | Facebook

Törökmezői Turistaház és Kis-Állatpark 

Ha kisgyermekekkel indulunk útnak, s szeretnénk, hogy a kicsik és nagyok is élvezzék a túrázást, akkor Törökmező környékén járva a Törökmezői Turistaházat is útba ejthetjük, ahol az aprócska Törökmezői Kis-Állatpark varázsolja el a gyerekeket. A parkban emlősök, madarak és hüllők is élnek, így hát ormányos medvével, lámával vagy akár királypitonnal is összefuthatunk ittjártunkkor. Majd miután kiélveztük az állatok társaságát, a Törökmezői tanösvényen koptathatjuk tovább a túrabakancsunkat.  

2626 Nagymaros, Törökmező hrsz. 013/2. | Facebook

Sigil Galéria és Kávézó 

Egyszerre lehet egy kulturális kitérő és gasztronómiai élmény is a Sigil Galériába betérni, ahol időszakos kiállítások alkalmával ismerhetjük meg a képzőművészet képviselőinek munkáit, leginkább festő- és fotóművészeti alkotásokon keresztül. A kulturális kalandokat követően egy-egy csésze kávé és néhány falat sütemény koronázza meg a látogatásunkat. Az új kiállítások híréről pedig a kávézó Facebook-oldalán tudunk tájékozódni. 

2626 Nagymaros, Magyar utca 2. | Facebook

Gasztroélmények Nagymaroson

Tandem bár

A nyári esték bohókásan idilli hangulatát idézi meg a nagymarosi Tandem bár, mely Nagymaros és Zebegény között, közvetlenül a bicikliút mellett várja a felfrissülésre vágyó túrázókat és kerékpározókat. A Dunakanyar romkertje a Szimpla kistestvéréhez méltóan élő zenés koncertekkel, DJ-szettekkel, kertmozival, vásárokkal, valamint a kulináris élvezeteket a fellegekbe repítő falatokkal csábít be mindenkit színes világába. Egy ideje pedig már szaunával is várja a pihenésre vágyó, megfáradt utazókat.  

2626 Nagymaros, hrsz. 10001/4. | Facebook

Édeske Cukrászműhely 

A nosztalgia őrzőjeként is aposztrofálhatnánk az Édeske Cukrászműhelyt, amely egy régi parasztházban talált otthonra, s romantikus, vintage hangulatával már az első pillanatban levesz a lábunkról. A csodálatot pedig tovább fokozza a tradicionális receptek alapján készült süteményeivel, valamint a saját készítésű fagylatjaival és csokoládéival egyaránt. Ha pedig a melengető napsugarak is kikacsintanak, akkor hangulatos udvarán, a tornác mellett hódolhatunk az édes ízélményeknek az Édeskében.

2626 Nagymaros, Dózsa György út 21. | Facebook

Piknik Manufaktúra

Ha két keréken suhanunk el a Dunakanyar legszebb panorámapontjai mellett, akkor utunkba eshet a Piknik Manufaktúra is, ami mellett vétek lenne csak úgy eltekerni. A vidék egyik legszebb kilátását kínáló helyen mintha csak a nagymamánk árnyas lugasa alatti kiülőre érkeztünk volna meg: a padokra lecsüccsenve ráadásul a visegrádi várral szemezhetünk. Egy igazi ékszerdoboz ez, ahol nem csupán a hangulat kivételes, hanem az ételek is. Hamburgerek, rostlapon készült húsok, vegetáriánus és vegán étkek legjava vár itt ránk kézműves sörök, házi szörpök és koktélok társaságában.  

2626 Nagymaros, Hunyadi sétány 2. | Facebook 

Megannyi finom falat vár még rátok a térségben >>

Mesébe illő panorámák nyomában

Julianus-kilátó 

Ikonikus és lélegzetelállító: e két szónál aligha írja le más jobban a Dunakanyar madártávlati panorámáját, mely a Julianus-kilátóból tárul elénk. A vidék őrtornyának is nevezett, Hegyes-tetőn rejlő 15 méter magas messzelátóból a Duna kacskaringós vonalán, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny lankáin legeltethetjük szemünk világát, és természetesen a Visegrádi vár, valamint a Salamon-torony sziluettjét is megpillanthatjuk innen.

A kilátóhoz Nagymaros vasútállomásától az S jelzésű útvonal vezet el minket, a nagyjából 4,3 km-es út pedig egy középnehéz túrával kecsegtet. Ha pedig felértünk, akkor nemcsak a panoráma kárpótol minden fáradtságért, hanem a pihenésre invitáló padok és asztalok is. Amennyiben szusszantunk egyet, Törökmezőt is a bakancslistánkra tűzhetjük, ugyanis a kilátótól a Törökmezői tanösvény, a ZT jelzésen kalauzol el minket az idilli mezőre. 

Remete-barlang 

Az 1800-as években járunk, amikor a Szent Mihály-hegy oldalába vájt barlang remetéjét sorra keresték fel a falusiak a tanácsaiért – legalábbis a legenda szerint. E mendemonda azonban itt nem ér véget, sorai szerint a remete szamara naponta lebandukolt a Dunához, majd egyedül vitte fel a vizet és a falubeliek ajándékait a szerzetesnek. Egy nap azonban a szamár vízbe fulladt, s kisvártatva a gazdája is követte őt a túlvilágra.  

Bár aligha tudhatjuk, hogy a mesében szereplő remete létezett-e valaha, az sokkal valószínűbb, hogy a Remete-barlangban a XII. században bencés szerzetesek gyakorolták a vallásukat. A vulkáni aktivitás hatására létrejött üregen egyébként emberi beavatkozás nyomai is látszódnak, ugyanis a rómaiak feltehetően őrhelyként használták azt, majd a középkorban sziklakápolnaként funkcionált. A 220-230 méter magasságban fekvő, 10 barlangból álló csoport Sziklatemplomát ismerjük Remete-barlangként, melyet szintén a nagymarosi vasútállomástól együtt futó S és S+, majd a SΩ jelzésen közelíthetünk meg.  

Gesztenyés tanösvény 

A nagymarosi révtől induló, 4,6 kilométer hosszú Gesztenyés tanösvény a település szelídgesztenyésének – állítólag – 700 éves múltját, illetve jelenét tárja fel előttünk, s a 21 állomáson elhelyezett táblákon mesél a gesztenyések természeti értékeiről. A szinte végig az erdő mélyén kanyargó túraútvonal megannyi feledhetetlen ponton halad végig. Mielőtt beérnénk a sűrű rengetegbe, a Fő tér vadgesztenyefáiban gyönyörködhetünk, megtekinthetjük a Szent Kereszt felmagasztalása templomot, és a falusi idillt megidéző Kálvária mellett is elhaladhatunk. Magasabbra kapaszkodva a Kaci-pihenő mesebeli kilátása vár ránk, Köves-mezőn kiváló piknikezőhely állít meg egy szusszanásnyi időre, és végül a kertek alatt jutunk vissza a Duna-partra. 

 Fedezzétek fel a mesebeli Zebegényt is: 

8 kihagyhatatlan látnivaló, ami a Dunakanyar egyik legszebb falujába csábít

Zebegényt gyakran emlegetik a Dunakanyar ékszerdobozaként - nem is csoda, hiszen bájos látnivalóinak köszönhetően valóban páratlan úti cél.

Funzine

Hétforrás  

Az osztrák határhoz közeli, vadregényes völgykatlanban fakadó Hétforrás a Kőszegi-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye, amelynek foglalatát még a millennium évében, 1896-ban alakították ki. Ekkor nevezték el a hét magyar vezérről, akiknek neveit a csobogó víz feletti kőtáblákon láthatjuk. A legenda szerint, hogyha iszunk mind a hét ágból kifolyó kristálytiszta vízből, akkor a vezérek teljesítik egy kívánságunkat. 

Vöröskő-forrás 

A Bükk hegység erdejében vízcseppek sűrű zuhataga formál fátyolszerű ernyőt, a nem evilági látványt pedig februártól áprilisig csodálhatjuk meg. Ugyanis az időszakos karsztforrás vize csupán a hóolvadást követően tör a felszínre, majd áprilist követően hosszú hónapokra eltűnik. Működésének alapját a lyukas mészkő alkotta Bükk hegység adja, melybe dolinákon, víznyelőkön keresztül csordogál le a víz, amely aztán ha feltöltötte az üregeket, az alacsonyabban fekvő pontokon tör felszínre. Az átszűrt, jéghideg víz ízét és mesebeli látványát ennek köszönhetően élvezhetjük kora tavasszal. A forrásra pedig Felsőtárkány felől indulva találhatunk rá, a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút Stimecz-ház végállomásától mintegy 3 kilométerre. 

Csurgó-kút, Bakony 

A Köves-patak völgyében rejlik a Bakony egyik leghangulatosabb, padokkal, asztalokkal, tűzrakókkal felszerelt pihenőhelye, amelynek oldalában találhatunk rá a Csurgó-kútra. A térség egyik legszebb vízeséseként számon tartott zuhatag az évszázadok során aprócska cseppkőképződményeket hozott létre, s napjainkban egy nagyjából 5 méter magas mészkőszikláról esik alá, magával hozva a vízesések jól ismert, örvénylő moraját. Az erdei mesevilágba Farkasgyepű településéről indulva csöppenhetünk bele, a Z◼ jelzést követve, amely egy idő után csatlakozik a Z jelzéshez. Ezen egyenesen haladunk tovább, majd a Z+ jelzést követve érjük el a zúgót, s ha már itt vagyunk, akkor a Köves-patak festői völgyének felfedezését is feltűzhetjük a bakancslistánkra. 

Kalandozzatok szurdokok mentén a Bakonyban:

5 mesebeli szurdok a Bakonyban, ami hűs, vadregényes kirándulásra hív

A változatos tájakban gazdag Bakony a megannyi kincse mellett vadregényes, izgalmas túrákat ígérő szurdokokban sincs híján.

Funzine

Apátkúti-völgy

A Visegrádi-hegység különösen szép színfoltja az Apátkúti-völgy, amelynek útjain lépdelve vízesésekre, tavakra és erdei játszóterekre lelhetünk. Kiemelt látnivalói közé tartozik a Bertényi Miklós Füvészkert, az Ördögmalom-vízesés, a Kaán-forrás, a Pisztrángos tavak, illetve a Telgárthy-rét, ahonnan a völgyjáró túránkat is indíthatjuk. A völgyben, közvetlen a patak mellett sétálhatunk, miközben sziklafalak magasodnak fölénk, majd vadregényes, kőtengerekkel, zúgókkal és korhadt farönkökkel szegélyezett szurdokvölgybe érkezünk.  

Rózsika-forrás 

Solymár déli részén rejlik a Jegenye-völgy egyik legbájosabb forrása, melyet a Hűvösvölgyből induló buszjáratokkal is könnyedén megközelíthetünk. A Rózsika-forrást már az 1910-es években is előszeretettel látogatták a kirándulók, azonban csupán 1965-ben került sor a környék rendezésére, s ekkor nevezték el a forrást Rózsikáról is, az errefelé sokat túrázó munkásnőről. Végül 2002-ben avatták fel a forrást, amely ebben az évben nyerte el jelenlegi formáját, s ezzel együtt Rumán Sándor szobrászművész alkotta, lányalakot ábrázló szoborral is gazdagodott a környéke. Bár nem minősül ivóvíznek, egy tavaszi kirándulás alkalmával mindenképp érdemes errefelé is elkanyarodni. 

Borostyán-kút 

Szinte kézzel foghatóvá válik az idill és az angol romantika a Kőris-hegy közelében fekvő apró községben, ahol három forrás táplálja a kápolna mellett elterülő tavat. Bakonybél történelmében Szent Günther és Szent Gellért a mai napig fontos szerepet tölt be, akiknek az emlékét a Borostyán-kút, más néven Szent-kút őrzi. A legenda szerint a két szent a közeli monostorban élt néhány évet remeteként, az emlékükre pedig először 1826-ban emeltek kápolnát, majd a XIX. században ezt váltotta fel a napjainkban is látható épület. A szentek kedvenc pihenőhelyén csordogáló forrásokat pedig a kőből készült út köti össze.  

Szent Jakab-forrás 

Zöldellő völgy ölelésében bújik meg a Balaton-felvidék egyik legbájosabb falva, Vászoly, ahol présházakkal tarkított szőlőlankák, dombok között rejtőző templomtorony festi még idillibbé a falu látképét. Az egyedi atmoszférával, gazdag történelemmel büszkélkedő településen pedig ott csörgedezik a tiszta vizű Szent Jakab-forrás, mely Vászoly védőszentjéről kapta a nevét. Erre járva megcsodálhatjuk a kagylómintás kútfőt, a forrás és a tó környékének gazdag állatvilágát: halak, rákok, mocsári teknősök, tőkés récék teszik még izgalmasabbá a forrásnál tett látogatásunkat.  

Fedezzétek fel tavasszal a csodás Őrséget is:

10 kihagyhatatlan látnivaló az Őrségben kora tavaszi kiránduláshoz

Az Őrség végtelen zöldje, friss levegője és páratlan népi öröksége felejthetetlen kirándulásra csábítanak tavasszal.

Funzine

Csevapivo 

A délszláv gasztronómia színe-java vonul fel a Csevapivóban, mely a balkáni ízek mellett otthont ad azoknak is, akiknek a szíve a félsziget után dobog, akárcsak Bogdáné és Sáráé, a hely megálmodóié. A gyerekkori álomból valósággá vált helyen pedig a vendégszeretet mellett az autentikus ételfelhozatalra is nagy hangsúlyt helyeztek. Ennek köszönhetően élvezhetjük a szarajevói csevapon túl a macedón sült babon át egészen a pljeskavicáig a térség ízvilágának minden képviselőjét. A főételek után pedig bosnyák kávé és a tufahija nevű bosnyák, almás, diós édesség kényezteti ízlelőbimbóinkat.

1136 Budapest, Hollán Ernő utca 13. | Weboldal | Facebook

Yugo Resto-Bar 

Balkán lepény, macedón sajtkrémmel töltött paprika, csevapcsicsa, pljeskavica, balkán gazpachokrém: mindez csupán néhány étvágygerjesztő név a Yugo étlapjáról, melyen a balkáni konyha ékkövei sorakoznak egymás után. Méghozzá nem is akárhogyan, ugyanis Ajdin Unkic, az étterem alapítója szívén viseli, hogy megmutassa, a jugoszláv utódállamok gasztronómiája még izgalmasabb annál, mint ahogyan azt a legtöbben ismerjük. Természetesen a faszenes balkán grillen egész nap izzanak a húsok, mellettük pedig a Yugo burgerek, saláták, sült apróhalak és további finomságok színesítik a palettát.

1088 Budapest, Bródy Sándor utca 13. | Facebook

Meat Boutique 

2024-ben teljes koncepcióváltással tért vissza a fővárosi gasztropalettára a Meat Boutique, mely barátságos hangulatával, meleg színekkel teli enteriőrjével csalogat be minket, és mennyei falatokkal marasztal. A megújult étterem ma már a balkáni és a török konyha remekeivel kápráztatja el az ízkalandorokat, a csemegepultjában pedig olasz, horvát, bosnyák finomságokkal vár mindenkit. Egy szó, mint száz a Meat Boutique-ban minőségi élményekből nem lesz hiány, miközben az izgalmas, szintén a Balkán ihlette köretek teszik fel az “i”-re a pontot.  

1013 Budapest, Lánchíd utca 7. | Facebook 

Grill Mánia 

A hangos nevetésekkel teli, jókedélyű baráti, családi találkozók törzshelyéül is szolgálhatna a Grill Mánia, ahol a kiváló minőségű bolgár borok mellett a délszláv konyha ízeit is magunkévá tehetjük. Itt a faszén az úr, minden a forró grillrácsokról érkezik az asztalunkra, a húsok tekintetében pedig nem ismernek határokat. Steak, borjú bélszín, bárányborda, lazacsteak, különféle pljeskavica, csevapcsicsa, csirkesaslik teszi teljessé a hely menüjét, ahol a burgerek, különféle tálak és még a burritók is előkelő helyet kaptak.  

1111 Budapest, Bartók Béla út 6. | Weboldal | Facebook

Yu-Grill Budapest Gastro Bar 

Márciusban újra visszatér a Római-part forgatagába a Yu-Grill Budapest Gastro Bar, és faszénen sült fogásaival vesz le minden arra járó húsimádót a lábáról. A brutál ízeket, szaftos falatokat, finom borokat, ropogós grillkülönlegességeket, isteni csevapokat és a pljeskavicákat pedig újra megismerteti azokkal, akiket még nem varázsolt el a balkáni konyha ízvilága.  

1031 Budapest, Római part 43. | Facebook

+1 Türkiz Budapest  

Bár Törökország nem a Balkán-félsziget része, mégis a balkáni konyhára a legnagyobb hatást a törökök gyakorolták, így hát vétek lett volna szó nélkül hagyni őket. A Türkiz Budapestben az anatóliai konyha fellegvárára lelhetünk, az étterem pedig nem csupán a mediterrán ízek ezeregy színű kavalkádját idézi meg a belvárosban, hanem a közösségi étkezés örömeit is. A klasszikus török kultúra szerint kialakított, elegáns térben a faszénen sült grillételek, mezzék, kemencében sült pékáruk, török klasszikusok, tengeri különlegességek, valamint autentikus desszertek váltják egymást az asztalokon. A felejthetetlen kulináris élményekért pedig az Isztambulból származó alapanyagok, fűszerek és séfek felelnek.

1051 Budapest, Nádor utca 36/b | Weboldal | Facebook 

Ha a török gasztronómiát is felfedeznétek Budapesten:

Isztambul Budapesten: 5 nagyszerű török étterem, ahol azonnal eláll a szavunk 

Fedezzétek fel a török gasztronómia legjavát és vele együtt minden egyes kincsét Budapesten, a mezzéktől kezdve a török pizzákig!

Funzine

Kiemelt kép: Yugo Resto-Bar (Facebook)