Végéhez közeledik a november, de büszkén jelenthetjük: a Funzine csapat férfitagjai kiállták a bajusznövesztő movember kihívást!
Online szerkesztőnk és disztribútorunk tapasztalatai után harmadjára egy másik szerkesztőnk, Marci meséli el a movember kihíváshoz fűződő élményeit.
Az első Movember-akciómban három évvel ezelőtt vettem részt, mikor friss húsként a FUNZINE-csapat tagja lettem. Emlékszem, 22 évesen még annyira lassan nőtt az arcszőrzetem, hogy a hónap végén a mozgalom magyarországi helytartói által rendezett Ötkertes Movember-buliba a biztonsági őrök először nem is akartak beengedni, nem hitték el, hogy tényleg egy hónap kemény munkája van abban a néhány vöröses-barna szőrszálban, ami ritkás szőnyegként az arcomat fedte.
Az első arcszőr-kihívásomig viszont még tovább, egészen a gimnáziumig kell visszamennünk az időben, mikor is Ervin barátommal megfogadtuk, hogy egy hónapig nem borotválkozunk. Neki a négy hét leteltével már egész szép munkásbajuszt sikerült növesztenie, nekem viszont kellő mennyiségű tesztoszteron hiányában csak viszkető nyakpihéket eredményezett a borotvamegvonás. A 2016-os Movember challenge végéhez közeledvén még mindig nem vagyok teljesen elégedett a szakáll-növesztési képességeimmel, de azért alakulóban van a dolog, eddig még csak a nyakamhoz kellett hozzányúlnom, a vadul a mellkasom felé utat törő szőrerdő ugyanis nem mutatott túl előnyösen.
A hónap vége felé közeledve még meg is hagynám a bajszomat, ha rőt színe miatt nem ütne el a szakállam alapvetően barnás árnyalatától, ezzel olyan képet kölcsönözve nekem, mint aki most evett meg egy tál pörköltet, és elfelejtette kenyérbéllel megtisztítani az ajka tájékát. Így azonban, sajnos, a szőrnek mennie kell – még ha utána a kocsmában el is kérik tőlem a személyimet.