Naponta több ezer turista keresi fel, de a legizgalmasabb oldalát csak most ismerheted meg. Minisorozatunkban bemutatjuk az Országházat, ahol már folyt vér, lógtak kolbászok a korlátról és lovak ették a bútorok tömését.
A 114 éves ház rejtelmeibe Kerekes Margit, művészettörténész, és Müller Tamás, történész vezet be minket.
A második részből megtudhatod, miért szidta a korabeli sajtó azt az épületet, amire ma turisták milliói kíváncsiak, de azt is eláruljuk miben haladta meg korát a épület.
Másodosztályú művészek játszótere – Mi baja volt a sajtónak a házzal?
Furcsának tűnhet, de a ma sokak által csodált épület egykoron nem örvendett ekkora népszerűségnek. Steindl épületén több kifogást is talált a korabeli sajtó, például a társalgók és üléstermek körüli folyosókon lévő folyosón lévő szobrok miatt.
Ezen a részen a tudományokat ábrázoló szobrok kaptak helyet – kezd bele a történetbe Gitta. – Az építészt megformáló alaknál Steindl Imrét ábrázolják, kezében a parlament lebutított tervrajzával. A műsorozatot sokan túl népiesnek, parlamenthez nem illőnek tartották. Ennél is élesebb kritikát kapott az, hogy a szobrok elkészítéséhez pirogránitot használtak. Az anyagot a Zsolnay gyár kísérletezte ki, külön az országház számára. Zsolnay és Steindl szoros együttműködése a ház tervezése kapcsán nem meglepő, hiszen nagyon jó barátok voltak. Mivel szoborkészítéshez itt alkalmazták először az anyagot, ami egyébként még kísérleti fázisban volt, a gyár Steindl masszának nevezte el. A pirogránitot később épületburkoláshoz, alapzatkészítéshez használták tartóssága miatt.
A sajtó rossz érzését fejezte ki az épületen dolgozó művészek miatt is. Szerintük csupa ismeretlen, másodvonalbeli alkotó díszítette a házat, nem olyan nagy tehetségek, mint például Zala György, aki bezzeg Hauszmann Kúriáján tökéleteset alkotott. Steindl azért nem akarta a legnevesebb művészeket alkalmazni, mert elképzelései szerint a festmények, szobrok csak alárendelt szerepet tölthetnek be az ő csodás neógót épületében. A magyar országgyűlési képviselők azt is nagyon akarták, hogy a külföldön élő festő, Munkácsy is alkosson az egyik ülésterembe, de Steindl nem örült az ötletnek. Nem is került az épületbe a férfi gigantikus méretű festménye, csak jóval az épület elkészülése után. Ellenpéldát is tudunk viszont mondani: Lotz Károly műve fellelhető az épületben.
A negatív kritika mellett pozitív vélemények is elhangzottak az épületről. A ház fűtésrendszerének például mindenki csodálattal adózott.
Az országház fűtését nem ebben az épületben látják el – mondja Tamás. – A Balassi Bálint utcában van egy épület, ott található az országház fűtési központja. A levegő onnan egy alagúton keresztül jut be az országházba. A hűtésrendszert is érdekesen oldották meg, szintén alagutak segítségével. Ezeknek a végén volt egy kis szökőkút, sövénnyel körbeültetve. Az ezen keresztül áramló levegő pont akkorra érte el a megfelelő hőmérsékletet, mire az országházhoz ért. Ez egy nagyon modern eljárásnak számított akkoriban, és még a mai napig megállja a helyét, hiszen a ház fűtési rendszerétis ezeknek az alagutaknak a segítségével látják el. Ha az Országházban helyezték volna el a kazánokat, rengeteg kéményre lett volna szükség, minden széntől lett volna mocskos.
A szellőző rendszer vége eredetileg ott volt, ahol most a Kossuth és Rákóczi szobor áll a Kossuth téren. Az 1930-as években, amikor szobrokat építették, lerövidítették a szellőzőfolyosókat. Akkor még nem tudták, hogy milyen nagy hibát követtek el. A ház tervezésekor az építészek mindenre gondoltak, a parlament ideális hőfokának eléréséhez pontosan egy olyan hosszúságú és dőlésszögű alagútrendszerre volt szükség, melyet terveztek. Azóta sem lehet olyan tökéletesen megoldani az országház klímáját. Ezért tettek jeget is az alagút végén található üregbe is, hogy jobban lehűtse a levegőt. – magyarázza Gitka, majd hozzátette: – Az üléstermek alatt egy–egy terem van, ott temperálják a levegőt kb. 21 Celsius fokra. A terem hőmérséklete attól is függ, hogy hányan vannak egyszerre benne. Ha az egyik frakció tiltakozásuk jeléül elhagyja a termet, szó szerint megfagyhat a levegő.
