Ugye ti is épp a hálózsákot és a szúnyogriasztót pakoljátok? Mi már nagyon várjuk, hogy hétvégén Bánkon bulizhassunk! A Bánkitó arcai c. interjúsorozatunkban megismerhettétek a szervezőket, akik hatalmas lelkesedéssel és odaadással dolgoznak az esemény hátterében. Utolsó epizódunkban a BAR72 csapatának munkájába nyerhettek betekintést!
Hogyan kerültél a Bánkitó Fesztivál szervezői csapatába?
Szandtner Júlia: Én már néhány éve látogattam a Bánkitó Fesztivált, ami elég hamar a szívemhez nőtt a szellemisége és a közönsége miatt. De nagyon feltűnő volt az elektronikus zene hiánya. Erről Schönberger Ádámmal beszélgettünk egy este, és felmerült, hogy csinálhatnánk egy ilyen jellegű színpadot.
Móricz Kristóf: Körülbelül 3-4 éve Julcsival közösen álmodoztunk a belvárosi estékben mit és hogy csinálnánk ha egyszer csinálnánk valamit Bánkon, és erre újra meg újra visszatértünk, amíg nem körvonalazódtak a részletek. Hiánypótló tematikus helyszín volt a célunk a fesztiválon belül, és hogy más rétegeket is megszólítsunk. A rengeteg pozitív visszajelzés az évek folyamán csak megerősített minket abban, hogy van értelme annak amit csinálunk.
Turzai Ákos: Én pont hazaköltöztem Berlinből, és egy első itthoni közös teraszon borozgatás során, szóba került a BAR72 első éve, és felmerült hogy van-e kedvem részt venni benne. Mivel rendezvényszervezéssel foglalkoztam több mint 10 éve, szívesen csatlakoztam.
Milyen feladatokat látsz el?
BAR72: Mindenki mindennel foglalkozik, de az évek alatt kicsit jobban körvonalazódott, hogy ki mihez nyúl szívesebben, miben ügyesebb.
Turzai Ákos: Logisztika, technikai háttér, program
Móricz Kristóf: Pénzügy, programszervezés, helyszín kialakítás szervezés, meg ami közbejön, mert úgyis jön.
Szandtner Júlia: Program, külföldi fellépők szervezése, napi szintű kapcsolattartás a szervezőkkel, meg minden, ami adódik.
Hogyan állnak össze a programok?
BAR72: A célunk a magyar elektronikus zene minél nagyobb spektrumban való bemutatása az adott évben, nyilván a teljesség igénye nélkül, hiszen még 72 órába sem fér bele minden.
Mi volt számodra a legnehezebb feladat, illetve mit élveztél a legjobban?
Móricz Kristóf: A legnehezebb helyzet, ha jól emlékszem 2014-ben volt, amikor is úgy alakult, hogy a helyszín kialakításhoz nagy nehezen beszerzett speckó bambusz rúdak nem érkeztek meg Budapestről Bánkra egy kisebb malőr következtében. Két napunk maradt újratervezni a dolgokat és rögtönözni. Ki kellett találnunk, hogy miből és hogyan építsünk egy helyszínt a semmiből. Végül egy szerethető, elég utópikus, emberiség utáni hangulatú kicsit indusztriál helyszín sikeredett a kis tisztásunkra, amit Fridvalszky Márk keze munkája díszített stílusosan körbe.
Turzai Ákos: A legnagyobb élmény számomra az volt, amikor 2015-ben a nagyszínpad és az S*10 sátor sztárfellépői egyszerre vonatoztak a fesztivált záró 5 órás szettemre a napfelkeltében. Na az tetszett!
Mi motivált a hosszú szervezési folyamat során?
BAR72: Egy egységes egész megteremtése és létrehozása ami motivál minket, amit nagyszerű látni, hogy évről évre fejlődik. Talán sikerült az elmúlt évek során, valami olyan értéket teremteni, hogy magyar fellépőkből is össze lehet hozni egy olyan line-upot, ami nemzetközi színvonalú.
Melyik programokat várod leginkább?
Turzai Ákos: Én a saját szettemet.
Szandtner Júlia: Rumex új live szettjét, Lathequex, Changin Grey bemutatkozó szettjét és Ákos V vadi új live actjét. Ha lesz időm bármire, akkor elnéznék a színházi sátorba, és az Amoebát sem hagynám ki.
Móricz Kristóf: Panel Surfers és The Keeymen vadulását várom, továbbá a Puszi koncertet, amire idén remélem el is jutok. A helyszínünkről szívem szerint nem emelnék ki külön senkit, nem szeretnék elfogult lenni. Egyébként még a péntek délutáni Tószínpados szettünket várom, amit Ákossal közösen játszunk a tópart élővilágának.