Hétköznapi ingázásaink során legtöbbünk a város rengeteg pontján megfordul 24 óra leforgása alatt, ettől függetlenül tíz évnyi Deák teres átrohanás után sem jellemző, hogy tisztában lennénk a környék történelmével, építészeti értékeivel, vagy a tágas teret szegélyező házak aljában helyet kapó, kipróbálásra érdemes helyekről.
Új sorozatunkban körbejárjuk Budapest központi tereit, kitérve azok történelmére, a terekkel kapcsolatos érdekességekre, és jó szokásunkhoz híven ajánlunk is néhány közkedvelt helyet a környékről – gondoljatok tehát ezekre a cikkekre úgy, mint kis adagokban mért városnézős túrákra vagy – még jobb – rémizgalmas történelemórákra!
Móricz Zsigmond körtér
Mint Újbuda központi közlekedési csomópontja, a mai Móricz Zsigmond körtér története Újbuda városias képének kiépülésével vette kezdetét, tehát a huszadik század elején. Addig a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként, névtelenül volt csupán a térképeken jelölve, egyetlen épülete meg egy fogadó volt, így pedig több mint száz évvel ezelőtt lényegesen több hasonlóságot mutatott a fogadók tucatjaival pettyezett Óbudával, mint ahogyan azt a városrész későbbi nevéből gondolnánk.
forrás: Budapestcity.org
Az ekkor még csupán néhány műhellyel, gyárteleppel és téglagyárral büszkélkedő falusias környék aztán Lágymányos kiépülésével (a BME legöregebb, ‘CH’ jelzésű épületét 1904-ben adták át, a Gellért Szállót 1918-ban) elég gyorsan nagyvárosi köntöst öltött. Nem hiába nevezik sokan a Bartók Béla út Móriczig tartó szakaszát Buda Pestjének: a mai pesti belváros sok épülete az ezt megelőző egy-két évtizedben lett felhúzva, az újbudai építkezések pedig a pesti városkép mintáját követték.
Egyébként két évvel az Ezredéves Országos Kiállítás után, tehát már 1898-ban villamos szelte át a teresedést. A körtér északkeleti oldala 1912-re épült be, közepén pedig egy elnyújtott kör alakú pázsitos rész jelezte előre a Gomba későbbi megjelenését – ezt a füves kis oázist ölelte körbe egy hurokvágány, amely egyre több villamosvonal megjelenését tette lehetővé.
forrás: Fortepan.hu
Az addig csupán főútvonalak kereszteződéseként ismert teret végül 1929-ben nevezték el, ki másról, mint Horthy Miklósról. Rá egy évre már állt is Kisfaludi Stróbl Zsigmond szoborcsoportja, a ma hajléktalan-kolóniák pihenőhelyéül szolgáló Szent Imre herceg.
A Gombát sokan a szocializmus hagyatékának gondolják, pedig az már néhány évvel az átkos előtt a tér meghatározó eleme volt. Schall József tervei alapján 1942-ben húzták fel a gyűrű alakú építményt, amely az egykori HÉV-végállomás irodaépületeként funkcionált. A közepén található díszkút Szomor László munkája. A Gombát a kétezres évek elején műemlékké nyilvánították, teljes rekonstrukciójára azonban csak tavaly, a 4-es metró munkálatainak befejeztével került sor.
forrás: Fortepan.hu
Szerencsére a II. világháború sok kárt nem okozott az épületekben, 1945-ben gyorsan fel is vette a körtér Móricz Zsigmond nevét. Amennyire kegyes volt a sors Budapest ostroma alatt a környékkel, az 1956-os forradalom viszont annyira megtépázta. A körtér ugyanis hamar fontos ellenállási központjává vált a forradalmároknak, a Gombát például lőszerraktárként használták, a tér 300 szabadságharcosa pedig több szovjet harckocsit is hátraarcra kényszerített – a Móricz Zsigmond körtéri ellenállók számára a harc végét a november 6-i bekerítés jelentette.
A forradalom leverése utáni évtizedekben a Móricz és környéke folyamatos átalakítások kereszttüzében állt, legutóbb 2008 és 2014 között, a 4-es metró munkálatai miatt volt feltúrva nagy része, most viszont lassan már egy teljes éve régi-új fényében tündököl. A föld alá is érdemes lenézni, a metróállomás ugyanis a 4-es metróvonal legszínesebb, legjátékosabb megállója.
forrás: Fortepan.hu
A Gomba mellett fontos épületei még a körtérnek az 1910-es építésű, Rainer Károly tervezte szecessziós bérház a 18. házszám alatt, valamint a szecessziós és neoromán stílusjegyeket mutató Fischer-Detoma bérház épületegyüttese, a Móricz Zsigmond körtér 1. és 2. szám alatt. A 2. szám alatti ház az ’56-os harcok során tanktalálatot kapott, kétharmada kiégett és leomlott, jobb oldali egyharmada viszont az eredeti állapotoknak megfelelően lett felújítva.
forrás: Budapestcity.org
A Móriczon fontos találkozóhelyként budai viszonylatban nagyon sok szuper helyet találni, a környék egyre éledő kulturális és éjszakai élete megannyi kiállítótérnek, galériának, kávézónak, hamburgerezőnek és bárnak adott létjogosultságot. Minőségi hamburgerért és egy nagy adag retro hangulatért irány a volt Bartók-mozi helyén működő Semmi Extra, ahol az időutazáshoz cidert is fogyaszthatsz.
A Szatyor Bár és Galéria már Karinthy idején menő hely volt, pedig akkor még csak a Hadik kávéház alagsorát jelentette. Az irodalmi-művészeti hagyományokat bohém, romkocsmás hangulattal vegyítő Szatyorban hétköznap remek ebédmenüt szolgálnak fel, egyébként meg mindenféle kiállításokat szerveznek, de baráti sörözéseknek is tökéletes helyszíne.
A Bercsényi utca csupán két sarokra van a Móricztól, ennyi séta meg belefér, ha a város egyik legjobb szendvicsezője ott van tőlünk pár percre. Az Anyuban családias hangulat, friss hozzávalókkal megrakott szendvicsek, szívet melengető levesek és a mennyországba röpítő torták várnak minket.