1887 február 15-én, 128 éve nyílt meg a Központi Vásárcsarnok Budapesten. A millenium időszakában Budapest Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa lett, mely természetesen együtt jár a lakosság ugrásszerű növekedésével is. Először 1882-ben merült fel a javaslat, hogy építsenek vásárcsarnokokat, majd 1889-ben az ötletből terv lett. 1897-től kezdték el átadni a csarnokokat, az akkori tíz kerületből nyolcban. Ezek közül válogattunk.
Központi Vásárcsarnok
Budapest egyik legnagyobb nevezetesség furcsa mód a Fővám téren található Központi Vásárcsarnok, mely nem csak elképesztő piaci kínálatával ejti ámulatba a fővárosba látogatókat – na meg a budapestieket – hanem szépségével is. Az 1887-ban átadott épület Budapest első polgármesterének, Kamermayer Károlynak az egyik legnagyobb beruházása volt. A 10 000 négyzetméter alapterülető csarnok híres óriási acélszerkezetéről, neogótikus kapuiról és tetejéről, melyet a pécsi Zsolnay-gyár színes kerámiai díszítenek. A Nagycsarnok 1977-ben lett műemlék, 1994-es felújítása után 1999-ben elnyerte az egyik legnagyobb építészeti elismerést, a FIABCI Prix d’Excellence díját. A csarnok tervezésénél fontos volt a víz közelsége – ekkoriban a térnél végezték a Dunán szállított áruk elvámolását és még külön vasúti rakodóvágánya is kapcsolódott a vásárcsarnokhoz, sőt egy folyosó is összekötötte a dunai rakparttal, az áruk gyors és praktikus szállítása miatt. 2014-ben itt nyitották meg a 4-es metró Architizer A+ díjat nyert impozáns megállóját, melynek tetőszerkezete már az építkezések alatt híressé vált. Az itt járó 47-es és 49-es villamosok ugyancsak megkönnyítik az idejutást, még központibbá téve a helyet.
Fotóforrás: FOTO: FORTEPAN / adományozó: Négyesi Pál
Fotóforrás: FOTO: FORTEPAN / FERENCVÁROSI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY adományozó
Rákóczi téri vásárcsarnok
A Központi Vásárcsarnok előtt egy évvel 1986-ban nyitották meg a Rákóczi téren Budapest második vásárcsarnokát, mely mellett ugyancsak megtalálhatjuk a 4-es metró egyik megállóját, illetve itt jár a Budapest ütőerének számító 4-6-os villamos is. A kezdeti sikerek után a Rákóczi téri csarnokok 1936-ban mégis majdnem bezárták az alacsony forgalom miatt, és uszodává akarták átalakítani. Bár valószínűleg a végeredmény a világ egyik legszebb sportlétesítménye lett volna, végül szerencsére tovább működött az épület. 1988 májusában sorsa ismét veszélybe került, miután egy tűz után csak a főfalai maradtak meg, ám az újjáépítés után 1991-ben ismét megnyitották az épületet.
Batthyány téri vásárcsarnok
A Batthyány téri vásárcsarnok megépítésének már a döntés is nagy huza-vonát igényelt. Már 1894-ben úgy határoztak, hogy a környéken vásárcsarnokot építenek, végül pedig a drágább Bomba tér mellett döntöttek, holott volt esély arra is, hogy az új épület a budai rakpart egyik új éke legyen. Az 1897-es tervek nagy költségeket emésztettek volna fel, így sokáig inkább egy fedett piac létrehozását tervezték, ám 1899-ben végül mégis az eredeti tervek mellett maradtak. Az 1901-ben átadott csarnoknak kezdetekben kevés látogatója volt, holott sok piacot bezártak miatt, 1936-ban teniszcsarnokká is át akarták alakítani, végül lassan, de biztosan a budai közönség mégis megszerette az impozáns épületet.
Fotóforrás: FOTO: FORTEPAN
Hold utcai vásárcsarnok
A Hold utcai vásárcsarnok megépítése sem volt egyszerű történet. Eredetileg más helyszínen szerettek volna Lipótváros városrészben csarnokot építeni, ám miután a Hold utcában már működött piac, úgy gondolták, hogy inkább ide lenne szerencsés épületet emelni. A csarnok körül rengeteg vita zajlott, ám végül 1897-ben megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, kisebb híreveréssel, mint testvéreinél. Az apró Hold utcai vásárcsarnokot máig nem ismerték el műemlékként, ám fontossága megkérdőjelezhetetlen. A rendszerváltás után nagy változásokon és jelentős modernizáción ment keresztül. Ma már a Belvárosi Piac nevet viseli és igazi turisztikai látnivalóvá vált az évtizedek alatt.
