November több napjával is kötődik Budapest hídjaihoz: az újjáépített Erzsébet híd például 1964. november 21-én került átadásra, a Margit hidat először 1944. november 4-én sikerült véletlenül felrobbantani, a Lánchíd 1849. november 20-án lett felavatva, míg az Árpád híd 1950. november 7-én kapcsolta végleg össze Óbudát Angyalfölddel. Olvassatok tovább és tartsatok velünk fővárosi hídtúránkon!
Széchenyi Lánchíd
A Duna – és így természetesen Budapest – első állandó hídját 1849. november 20-án adták át a fővárosnak, tíz év építkezés után. Ekkor még egy jó ideig fizetni is kellett használatáért. Ez persze nem is csoda, hiszen a Széchenyi István által dédelgetett projekt rekordösszegeket emésztett fel, ahogyan később az épüléséről szóló A hídember című film is, mely máig a legdrágább magyar alkotás. A főváros egyik legfontosabb szimbólumát a második világháború végén a visszavonuló németek felrobbantották, a szocialisták 3 éves tervének így később fontos feladata volt a híd újjáépítése.
A gyönyörű építményt végül pont 100 éves évfordulóján adták át ismét a városnak, 1949-ben. Az akkoriban kicsit kiszélesített hidat azóta nagyobb változtatások nem érték, 150 éves korára új, modern kivilágítást kapott és kicsit megkésve, 1996-ban lekerültek róla a kommunizmus jelképei is. A turisták kedvencét sokszor zárják le, hogy az autósok helyett csak a gyalogosok használják, gyakran nemes célokból. A budai oldalon álló Clark Ádám tér nem az angol William Tierney Clarkról van elnevezve, hanem az építés skót nemzetiségű vezetőjéről, Adam Clarkról: V. Ferdinánd Habsburg-magyar király nemességet akart neki ajándékozni a Lánchíd építéséért, a skót nemességére büszke Clark azonban visszautasította a megtiszteltetést, mire a király egy színarany tubákos szelencét ajándékozott neki. A híd lábánál álló híres oroszlánok (akiknek a legendával ellentétben VAN nyelvük!) Marschalkó János munkái.
Margit híd
A magyar főváros második permanens kőhídja a francia neo-barokk stílus egyik legnevezetesebb honi képviselője. A mindössze négy év alatt felhúzott hidat a francia Ernest Goüin tervezte, és bár a forgalom számára már 1876-ban megnyitották, végső, ma ismert formáját 1937-ben nyerte el, mikor is dél felé kiszélesítették (a Margit-szigeti szárny egyébként 1900-ben lett hozzátoldva a hídszerkezethez). A villamosforgalom 1894 óta folyamatos a hídon: addig lóvasúttal közlekedtek rajta. A Margit híd Budapest egyetlen hídja, amelyet a második világháború során kétszer is felrobbantottak: az első alkalom véletlenül történt, 1944 november 4-én (azaz épp ma!), a legnagyobb csúcsforgalom idején, rengeteg emberéletet követelve. A második alkalommal már tervezett robbantásról volt szó: 1945 január 18-án a visszavonuló német csapatok semmisítették meg teljesen a hidat. Az újjáépítés viszonylag hamar lezajlott, a Szabadság híd után ez volt a második budapesti híd, amelyet megnyitottak, 1948-ban.
Szabadság híd
A város két híres látványosságát, a Gellért szállót és a Központi vásárcsarnokot összekötő Szabadság híd az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el, Feketeházy János tervei alapján, Ferenc József osztrák-magyar uralkodóról elnevezve. Mindössze 333 méteres hosszával ez Budapest legrövidebb Duna-hídja, szecessziós portáljait pedig a magyar címer és fejenként két darab turul-szobor díszítik. Mivel a második világháború végén csak a két portál közötti befüggesztett rész pusztult el teljesen, a pillérek és a partokhoz közel eső részeket áthidaló szerkezetben pedig nem esett komolyabb kár, a Szabadság hidat tudták a leggyorsabban újra használhatóvá tenni: a középső hídelemet az 1894-es tervek alapján újra legyártották, a parti áthidalásokat megerősítették, a villamosvágányokat helyreállították, 1946 augusztus 20-án pedig át is adták a forgalomnak, a festékhiány miatt zöld helyett szürkében „pompázó” hidat. A Szabadság híd szépségére idén nyáron figyelt fel a világ, mikor is a fél internetet elöntötték a híd szerkezetén ülve készített szelfik és a villamospályán rendszeresen megtartott jóga órákról készült fotók.
Erzsébet híd
Az Erzsébet bajor hercegnő (Ferenc József felesége, ismertebb nevén Sissi) nevét viselő konstrukció az egyetlen azon budapesti hidak közül, amelyet nem lehetett eredeti formájában újraépíteni, mivel a német katonák által felrobbantott híd eredeti terveknek megfelelő újjáépítési költségei túl magasak lettek volna. Az Erzsébet híd előmunkálatai során Pest történelmi belvárosának jelentős részét ledózerolták, mert kellett a hely a híd pesti levezetőjének: a pusztításnak majdnem áldozatául esett a 12. századi Belvárosi Plébániatemplom is, ám végül az útpálya kétszeri törésével oldották meg a problémát. A komoly toronnyal rendelkező, klasszicista stílusban épült régi pesti városháza sajnos nem menekült meg. Habár a maga egyszerűségében és méreténél fogva a mostani híd is megkapó látványt nyújt, azért szemünk egy kicsit mindig könnybe lábad, ha meglátunk egy fotót Nagy Virgil eredetijéről.
Petőfi híd
1933 és 1937 között épült a Petőfi híd, mely eredetileg Horthy Miklós nevét viselte, átadása idején ezzel erősítve a kormányzó köré fonódó személyi kultuszt. A híd ötletét már a huszadik század elején felvetették, ám az első világháború miatt végül egészen a 30-as évekig pihentették a projektet. A híd nem állhatott sokáig nyugalomban – 1945 januárjában a németek ezt is felrobbantották. A helyén még abban az évben átmeneti hadihidat állították fel, a teljes felújítással végül 1952-ben végeztek, ekkor keresztelték át Petőfi hídra, így tisztelegve a világhírű magyar forradalmár és költő előtt. A Petőfi híd máig kiemelten fontos közlekedési pontja a fővárosnak, ám forgalma látványosan megemelkedik, ha a szomszédos A38 hajón valami alternatív világsztár lép fel. Tervezője Álgyai Hubert Pál volt.
Rákóczi híd
Budapest legfiatalabb hídját (a város közigazgatási határán túlfekvő Megyeri hídtól eltekintve) 1995-ben adták át (Sigrai Tibor tervei alapján), végső formáját viszont csak pár éve nyerte el, mikor az egyes villamos vonalát végre átvezették rajta. A híd ötlete eredetileg az 1996-os világkiállítás miatt merült fel, neve körül építkezése alatt többször vita is folyt. Ez volt az első híd, amit nem személyről, hanem tájegységről neveztek el – egészen 2011-ig Lágymányosi híd volt – holott olyan ötletek is felmerültek, hogy viselje Szent István, Mátyás király vagy Kossuth Lajos nevét. Végül ma sem egy személy, hanem az egész Rákóczi család előtt tiszteleg vele a főváros. Szomszédja a déli összekötő vasúti híd.
Árpád híd
A majdnem egy kilométer hosszú híd helyén már a római korban is fontos átkelő hely állt. Az Árpád híd megépítését már 1903-ban eltervezték, ám végül csak 1939-ben kezdtek neki az építkezéseknek, melyet hamar szüneteltetni is kellett a második világháború miatt. A félig kész híd volt az egyetlen a budapesti Duna-hidak közül, amit a németek nem robbantottak fel. Végül 1950-ben adták át a Margitszigetet és Hajógyári szigetet is érintő, akkor még Sztálin nevét viselő hidat, amit aztán 1958-ban neveztek át Árpádra, követve az eredeti terveket. Nem a legszebb hídja Budapestnek, ám a metróállomás, hév-állomás, az 1-es villamos és a Margitszigetre vezető buszok miatt a fővárosi közlekedés egyik ütőere.
