Kitölt, lehúz, fura arcot vág, és lecsapja a stampedlit a pultra. Mi így isszuk nemzeti feles erősünket, amelyről büszkén mondhatjuk, hogy nem csupán a legfinomabb alkoholos nedű, hanem világszerte elismert és szeretett rövidital.
A készítőik hasonlatos dicséretben részesülhetnek, mint az itókák elfogyasztói, akik az első bátortalan szájfacsarás után, a következő gördülékeny hörpintéseket egyre merészebben hajtják már végre, és jelentik ki: „Ez aztán jóféle!”
A magyar pálinkát 2002 nyarán védették le, így a Magyar Élelmiszerkönyv előírja, hogy az elnevezés kizárólag azokra a termékekre szóljon, melyek 100 százalékos gyümölcspárlatok (zéró aroma vagy finomszesz), minimum 37,5 fokosak és a „pálinka” szó a helyesírásnak megfelelően van leírva a nevükben. Vagyis, kedves mámorkedvelők, az ízes keverék, az ütős ital és a felismerhetőség elkerülhetetlen.
Az egyetlen aromásított pálinkafajta, amely amúgy ténylegesen „szeszesital” néven futkos az országban, az ágyaspálinka. Még mielőtt a szeretői státusz italfogyasztási szokásaira gondolnánk, az „ágyas” előtag pusztán a természetes fűszerekre és édeskés aromákra utal, melyekkel az italt ízesítik a termelők. Az „ágyazás” folyamata megköveteli, hogy 100 liter pálinka legalább 10 kg gyümölccsel párosuljon, amely tekintélyes mennyiség legalább három hónapig érlelődjön együtt a nedűvel. A gyümölcsök kiegészülhetnek magvakkal vagy száraz növényekkel, házi elkészítésben gyakorta keverik őket gyógynövényekkel.
A pálinka különlegességek országszerte is variálódnak: a makói hagymapálinkát a minden téren erős kedvelőinek ajánljuk, a paprika pálinka kivételesen alkalmas a halételek elfogyasztása előtt, a krampampuli az édesszájúak cukros kedvence, a rozsólis fűszeres, likőrszerű, a fenyőpálinka pedig friss fenyőrüggyel készül, így a természet kedvelőinek kötelező.
Pálinka pro és kontra
A pálinkakészítők talán nemcsak a hagyományőrzés és a puszta élvezet miatt termelik e csoda nedűt, hanem mert ők is tudják jól, mennyi mindenre jó a pálinka. Az innivaló csökkentheti a gyomor- és bélrendszeri panaszokat, görcsöket, de tény, hogy önmagában a betegséget nem mossa el, csupán a tüneteket enyhíti. Fogfájás elmulasztására zsibbasztó hatása miatt szintén alkalmatos. Tévhit azonban, hogy a napot jó ötlet egy kupica pálinkával indítani. Ha csak nem végzünk kemény fizikai munkát, a párlatok az üres gyomorban hatalmas rumlit csinálhatnak, szédülést és gyomorbántalmakat okozva.
Figyeljünk továbbá a megfelelő termelő kiválasztásánál, hiszen akárcsak a rossz házi bor, a rossz házi pálinka is csődbe juttathat egy amúgy vidámnak indult estét. Ha furcsa mellékízt, túl erős alkohol aromát, vagy keserű szagokat tapasztalunk, valószínűleg előállítási problémákról van szó, melyek azonban nem csökkenthetik egészségünk szem előtt tartásának fontosságát.
Hogyan igyuk a pálinkát?
Na igen, ehhez nem kell sok szakmai tudás. Mindenki jóízű tapasztalataitól eltekintve, a pálinkát legjobb 18-20 °C-on fogyasztani, hiszen ha ennél hidegebben isszuk, a gyümölcsök zamata elveszhet a mínuszokban. A tökéletes pohár pedig a tulipán alakú, amelynek szűk szája összerántja az illatokat, és egyenesen az orrhoz tereli azokat. Az igazi guruk nem isszák meg egy hajtásra a pálinkát, hanem aprókat kortyolgatva ízlelgetik az aktuális gyümölcsöket, minden nyelvérintés után egy-egy „Mmm”-t duruzsolva, elképzelve a kalapos-mellényes Józsi bácsit, amint a legérettebb barackot tépi le kertjéből, és készíti el a hazai alkohol legjavát garázsában.
Nos, én azt tanácsolom, igya mindenki úgy, ahogyan éppen jól esik. A falu bikái erejüket fitogtatva csapják le az ötödik üres poharat a kocsmában, a dolgozó nők összeráncolt homlokkal igyanak egyet egy nehéz nap után, a szülinapos homályos tekintettel igya meg s loccsintsa ki felét, a művészlélek pedig ízlelgesse nyugodtan, míg a klasszicizmus újra divat nem lesz! Egészségünkre!