Miután a minap alaposan körbejártuk a Szent Margitról elnevezett egymillió éves dunai földdarab történetét, hétvége lévén itt az ideje fizikailag is célba vennünk Molnár Ferenc és Krúdy Gyula kedvenc szigetét: cikkünk elolvasása után garantáltan más szemmel fogsz rá tekinteni!
Margitszigeti víztorony
A Ray Rezső Vilmos építész nevéhez fűződő szecessziós stílusú víztorony 1911 óta magasodik a sziget fölé, a szakma a magyar vasbeton-építészet korszakalkotó teljesítményeként tartja számon. Az 57 méter magas épület a kezdetek óta kettős funkciót látott el: egyrészt biztosította a sziget egyre növekvő vízellátását, másrészt kilátótoronyként szolgált a nagyérdeműnek. Előbbire manapság már nincs szükség, utóbbira viszont annál inkább: 2012-es felújítása óta egyszerre működik kilátóként, Visual Art galériaként és a Budapesti Nyári Fesztivál programhelyszíneként. Ha még idén meg akarjátok mászni a műemléki jelentőségű víztorony lépcsőit, akkor érdemes sietni, szeptember végéig van csak ugyanis rá lehetőségetek!
Premontrei konvent
A premontrei konvent Víztoronyhoz közel eső, jelenleg látható épülete Lux Kálmán tervei alapján épült fel 1931-re az itt állott templomrom ép, délkeleti falának felhasználásával. Bár a Szent Mihály nevet viselő templom építésének idejéről pontos információink nincsenek, annyi biztos, hogy a sziget legelső egyházi építménye volt: már a 13. század első negyedében állt, egy még korábbi, 11. századi kápolna alapfalaira felhúzva. A román stílusú templom feltárása kicsivel több mint 100 évvel ezelőtt, 1914 őszén vette kezdetét, mikor is egy hatalmas szélviharban kicsavart öreg diófa a gyökereivel együtt felszínre hozta a templom 15. századból származó harangját. Az ásatások során feltárták a 8 méter széles és 12 méter hosszú főhajót, a templomot lezáró félkörös, keletelt szentélyt, és a templomhoz északról csatlakozó kápolnát, ami ma a Lux-féle templom szentélyét alkotja. A belső térben egy „Hic iacet Valentinus” (Itt nyugszik Bálint) feliratú sírkő is előkerült. A kápolnától délre levő romokat nem állították helyre, itt egy folyosó alapfalait és az óbudai Parstch család címerrel ellátott márvány sírkőlapját láthatjuk.
Domonkos-kolostor
A IV. Béla által a királyi udvarház szomszédságában az 1250-es évek során alapított domonkos kolostor a középkorban a sziget legfontosabb egyházi intézménye volt, egyben az ország leggazdagabb apácakolostora: 1270-re már nyolcvan falu tartozott birtokai közé, fényét pedig tovább emelte a soron következő korok királyainak és pápáinak támogatása (legutolsó átépítésére Mátyás király uralkodása idején került sor), híres könyvtára (ami egy sor magyar nyelvű kódexet őrzött a latinul nem tudó apácák és itt tanuló lányok számára) valamint az, hogy a Szent Margit mellett még három további Árpád-házi hercegnőnek is otthonául szolgáló intézménybe előszeretettel adták be leányaikat az ország előkelő főúri családjai. A török idők nem voltak túl kegyesek ehhez az épülethez sem, Buda visszafoglalása után már csak romok maradtak belőle. Az ásatások az 1838-as árvíz után kezdődtek meg, a jeges ár ugyanis a felszínre hozta Szent Margit és mellé temetett testvére, V. István sírját, érdemi állagmegóvásra azonban egészen az 1960-as évekig nem került sor. A feltárási munkálatok az 1990-es években kaptak újabb lendületet, a kolostori épületegyüttes jelentős része azonban a mai napig a föld alatt szunnyad. Ma többek között a sekrestye, a királynői lakóház, a templom, a kerengő, egy torony, a kútház és a dolgozóterem maradványait láthatjuk.
A kolostor szentélye a 19. század derekán, még mint a nádori kert része
Ferences-templomrom
A templomhoz tartozó Ferences kolostort is IV. Béla alapította, szimultán a Domonkos rendi kolostorral. A főútvonal mellett, a platánfák árnyékában megbújó, a nyugati homlokzatához épült gótikus tornya, és a hozzá csatlakozó északi oldalfala a sziget legautentikusabb építészeti emlékét eredményezik – de hogy maradt fenn (romhoz képest) ilyen jó állapotban ez a 13. századi, virágkorában csaknem 48 méter hosszú és több mint 14 méter széles templom? Mint a sziget valamennyi épületét, úgy a törökök ezt is használhatatlanná tették nem sokkal azután, hogy bevették magukat Budára. Falai Buda visszafoglalása után még magasan álltak, helyreállítható lett volna, a Ferencesek addigra azonban beköltöztek Pestre és Budára, a sziget pedig a Habsburg család nádorainak mindenkori birtoka lett. Az elpusztult kolostor helyén, a templom északi oldalfalához kapcsolódva épült fel 1796-ban József nádor nyaralója, hosszú távra bebiztosítva a viszonylag ép rom megmaradását. (A nyaralóból később népszerű szálló lett, aztán a második világháborúban elszenvedett károk után elbontásra került). Az oldalfalon látható nagyméretű ablakok helyét a nádori villa építésekor vágták ki, nyugati homlokzatán pedig a mai napig jól látható a templom karzatára vezető ajtónyílás, egy díszes gótikus ablak társaságában.
A templomrom és a hozzáépült Nádor-villa
Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda
A négyszintes, klinkertéglás versenyuszodát az ország (sőt, a világ!) első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd tervezte: az ünnepélyes megnyitóra 1930 november 15-én került sor, 33 méter hosszú és 18 méter széles úszómedencéjével akkoriban Európa legnagyobb fedett úszócsarnokának számított, 2006-os felújítása és kibővítése óta pedig továbbra is egy rendkívül modern épület hatását kelti. Hajós (aki úszó és építész karrierje mellett focizott, szövetségi kapitányként dolgozott és újságot is írt) olyan mesterek mellett dolgozva tanulta ki a szakmát, mint Alpár Ignác és Lechner Ödön, hatásukra kezdetben a szecesszió és az eklektika, később az olasz szellemű modern stílus bűvkörében alkotott. Az uszoda jelenleg nyolc medencével, napozóterasszal és egy méretes szaunával vár mindenkit szeretettel, egész évben.
Nagyszálló
Négycsillagos, nagy múltú szálloda, 1873-ban, Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évében készült el, Ybl Miklós tervei szerint. Az arisztokratikus hangulatot árasztó, neoreneszánsz stílusú Nagyszálló 1926-ban egészült ki Wälder Gyula szanatóriumi szárnyával, a hatvanas években árvíz pusztította, legutóbb pedig a nyolcvanas évek második felében esett át egy teljes körű ráncfelvarráson. A Danubius-csoporthoz tartozó patinás hotelt egy földalatti folyosó köti össze a szomszédos, szintén a Danubius tulajdonában álló gyógy-wellness szállodával, kiegészítve egymás szolgáltatásait. Arany János szerint a kilátás a sziget belseje felé néző szobákból a legszebb, Pest felé annyira már nem idillikus a látvány – és kik vagyunk mi, hogy vitatkozzunk vele?
Japánkert
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad mögött a nyugalom egy másik szigete vár minket (amolyan Matrjoska baba módjára). A 2014-ben felújított Japánkert egy igazi gyöngyszem a város közepén: a tóban, melynek felszínét vízi liliomok tarkítják, nyaranta aranyhalak úszkálnak és a teknősök ráérősen sütkéreztetik a hátukat a köveken. A tökéletes autentikusságot a bonszai fák és a piros-fekete fémpadok együttese teremti meg. A sziklakertből a tóba csörgedező patak feltupírozásával, a fából készült félsziget kiépítésével, valamint a gömb bukszusok, a nagy levelű árnyékkedvelő évelők és a páfrányok betelepítésével, és a meglévő cserjék és fák ágainak és koronáinak felnyírásával igazi ázsiai hangulatot varázsoltak a Margit-szigetre a Főkertesek.
Zenélő szökőkút
A Margit-hídi lejáróval farkasszemet néző zenélő szökőkút 2013-as felújítása óta az ország legnagyobbja (elődjét 1962-ben adták át): medencéje 1000 négyzetméteres, átmérője 36 méter, középső vízsugara pedig 25 méter magasba lövell fel, jóval a fakoronák fölé célozva, ezzel hirdetve a látványosságot a hídon gyalogló tömegek számára. Esténként 250 LED-lámpa szolgáltatja a zenéhez illő hangulatvilágítást. A szökőkút október 31-ig várja az audiovizuális nyalánkságok kedvelőit: délelőtt 11 és este 10 között minden órában felhangzik egy-egy zenei blokk, olyan zenészektől, mint Michael Bublé, George Ezra, Halász Judit, Giuseppe Verdi, a The Rolling Stones, Roy Orbison és Brahms.
