Nem mindennapi előadásokat hoz el a Szkénébe a temesvári Csiky Gergely Színház: a terítéken Woody Allen és Spiró György is megtalálható.
A Szkéné Színház ebben az évben is folytatja a már jól bevált receptet: koncertek és kiállítások mellett továbbra is színházi műhelyeknek és nem utolsósorban ritkaságnak számító előadásoknak, kísérletezéseknek ad otthont. Január 22. és február 5. között a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 4 előadással vendégeskedik náluk, többek közt erről kérdeztük Tana-Kovács Ágnest, aki a Szkéné művészeti programjáért felel.
A temesvári Csiky Gergely Színház egyszerre négy előadást hoz el a Szkénébe: miért éppen most hívtátok meg őket és miért pont ezekre a produkciókra esett a választás?
Lényegében már korábban, az alkotókon keresztül, több szálon spontán összefonódott a két színház. A tárgyalásokat akkor kezdtük Balázs Attilával, a Csiky Gergely színház igazgatójával, amikor Koltay M. Gábor Ahogy tetszik rendezését néztük meg Temesvárott. A kamaraszínpadon ekkor már folytak a Mellékhatások próbái. Annyira izgalmasnak találtuk, hogy rögtön „átálmodtuk” a Szkénébe. Németh Ákos Devianciáját is ott láttuk először, de a Mady-babyt már Esztergom utcáin utazgatva.
A 4 temesvári előadás között találunk felkavaró, buszon játszódó monodrámát, izgalmas Woody Allen-utánérzést, Budapesten először látható ősbemutatót, de egy többszörösen díjazott Spiró-előadást is. Az volt a cél, hogy a közönség a lehető legváltozatosabb kínálatból választhasson, vagy a jelenlegi temesvári repertoár legjobbjai ezek?
A változatosság is szempont volt persze, de ez a négy előadás tükrözi leginkább, hogy szellemileg és formailag is új utakat keres a temesvári színház. A korábbi hagyományos színházi eszközök háttérbe szorulnak, teret engednek a progresszív megoldásoknak. Persze korlátot szabott válogatásunkban az, hogy a Szkéné jellemzően kamaraelőadásokat tud fogadni.
Elsősorban kiknek ajánlod az előadásokat, kik találhatják meg a számításukat, ha beülnek a temesváriak vendégjátékára?
Ha sorra veszem az előadásokat, úgy a Mellékhatásokat elsősorban a fiatalabb, húszas éveiket taposóknak, és/vagy Woody Allen-rajongóknak, a Mady-baby-t a bevállalós nézőknek, a Devianciát a magyar kortárs dráma kedvelőinek, Spiró György Prahját pedig a szociodrámát, a retrót előnyben részesítő korosztálynak ajánlanám.
A vendégjáték-sorozatot Gianina Carbunariu Mady-baby című drámája nyitja, amelyet Borbély B. Emília egy, a városban közlekedő buszon prezentál. Tudatosan keresitek a szokatlan helyszínen játszódó, újító előadásokat?
Igen, nagyon is tudatosan. Hasonló kísérletünk volt a Városi eszkimók (kortárs táncosok, zenészek) utcákon, kocsmákban, egyetemi előadótermekben való megjelenése, nem kis zavarodottságot, meglepetést és örömet okozva, de extra élmény a Jövőtánc-sorozat (szólótáncok szólóhangszerre) is, amit szintén a TranzDanz együttessel közösen állítunk ki havi rendszerességgel a Jedermann kávéház kirakatában. Interaktív színházi sátorba, egy labirintusba invitáltuk az érdeklődőket az Élőkép Színház projektje kapcsán, később a Természetes Vészek Kollektíva basszusgitáros hittérítője (Fif, a te felekezeted) egy busz belsejéből ontotta az igét.
A közeljövőben terveztek hasonló vendégjátékot – akár befogadóként, akár vendégként?
Lendületben vagyunk, folytatni akarjuk a csereberét. Eddig jól döntöttünk az együttműködések tekintetében. Tavasszal a Kolozsvári Színművészeti Akadémia lesz a vendégünk, a következő évadban pedig a Kassai Thália Színház mutatkozik be nálunk. A Szkénében dolgozó társulatok is rendszeresen utaznak: Pintér Béla és Társulata például február elején Finnországban vendégeskedik, korábban Szabadkán és Svájcban játszottak, Kántor Kata és a Bélaműhely pedig Angliába vitte jó hírünket.
Az elkövetkezendő időszak szkénés bemutatói közül miket emelnél ki, melyek ígérkeznek a legizgalmasabbnak?
Februárban mutatjuk be a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné közös előadásában Harold Pinter A gondnok című drámáját Szabó Máté rendezésében. Ez a Kapa-Pepe-Lacika trió, azaz Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Katona László legújabb előadása lesz. Ezt követően megtudhatjuk Kövesdi László rendezésében és előadásában, hogy mi az a majomtőr. Márciusban nem kevesebb, mint három bemutatóval készülünk. Egy új koreográfus-generáció kialakulását segíti reményünk szerint a Magyar Táncműhely-(R)evolúció Axis Mundi sorozata, majd ezt követi Kovács Gerzson Péter és a TranzDanz Profana című bemutatója. Emellett a Vádli Alkalmi Színházi Társulás a Fügével közösen egy kitűnő kortárs bolgár írónő, Jana Dobreva Homokpuzzle című darabját állítja színre Bánsági Ildikóval a főszerepben.