490 évvel ezelőtt győzték le a magyar sereget a törökök. Ami ezután történt, már történelem.
Vagy inkább katasztrófa, ugyanis a török hódítás kezdetét ekkortól, 1526-tól szokás datálni. Bár ebben az évben még nem nem szállták meg a törökök az országot, a Magyar Királyság zűrös belügyei miatt nem tudott védekezni a támadások ellen.
Nincs király, de több is van
A mohácsi csatában, ahogy az szinte mindenki emlékezetében jól megmaradt, II. Lajos belefulladt a Csele patakba. Ezután az osztrák uralkodó, Ferdinánd (akinek a testvére a magyar királyné volt) és a legnagyobb magyar hadsereg vezetője, Szapolyai János versengett a magyar trónért. Mindezt azért is megtehették, mert II. Lajos utód nélkül halt meg. Ferdinándot és Szapolyait is megkoronázták, ám mindkettőt szabálytalanul. Patt helyzet alakult ki, amikor a magyar nemesek maguk sem tudták eldönteni, ki mellé akarnak állni, pedig a megállapodás sürgetőbb lett volna, mint valaha, ugyanis a törökök vészesen törtek előre…
Mígnem 3 részre szakadt az ország
A törökök végül 1541-ben elfoglalták Budát, és itt már meg is vetették a lábukat és létrehozták a budai vilajetjüket. Ezzel kihasították maguknak a Magyar Királyság középső részét, és az ország 3 részre szakadt. Hazán (majdnem teljes) egysége csak 150 évvel később, a 17. század legvégén állt vissza, a Habsburgok segítségével. Persze a segítség nem ingyen jött: a Magyar Királyság szép lassan betagozódott a Habsburg Birodalomba, és annak része is maradt, egészen 1918-ig.
