Nyári nyavalyák: hőguta

Ez az a betegség, amelyre még a legutóbbi időkig is azt mondták, hogy magyar embert nem érinthet, ha egészséges. 40 fok felett azonban minden közhiedelem borulhat…



Nagyobb kockázat

Mindenek előtt vannak veszélyeztetett csoportok: azoknak, akiknek rossz a vízháztartási egyensúlyuk vagy vízhajtó gyógyszereket kénytelenek szedni, jobban oda kell figyelniük. Veszélyeztetettek a cukorbetegek, az érszűkülettel küzdő betegek, fizikai munkások illetve olyanok, akik hirtelen nagyobb fizikai megterhelésnek vannak kitéve, és erre nincsenek felkészülve (pl. hosszútávfutók, kezdő sportolók edzőtáborban). És persze a csecsemők, kisgyerekek is veszélyeztetettek, ám rájuk a szülők általában jobban figyelnek, nem jellemző, hogy a hőguta kialakuljon náluk.

Innen ismered fel

Akár magadon is észreveheted a túlzott verejtékezést, de ez esetben semmi pánik, még nincs hőgutád, sőt. A hőguta első jele, hogy egyáltalán nincs izzadás, emellett akár negyven fokos lázad is lehet. Ha a koncentrációval baj van, enyhén bizonytalannak érzed magad, vagy nehezedre esik az egyenes vonalú járás, az is jelenthet enyhe hőgutát, a nagyobb baj azonban akkor van, ha ezeket a tüneteket hányinger, fejfájás és súlyosabb szédülés is kíséri.

Kialakulása

Két lépésben alakulnak a tünetek: az elején még a keringési rendszer megpróbál kompenzálni, az erek kitágulnak, a hajszálerek telítettségét jól lehet látni a kipirult arcon. A bőr száraz és meleg. Amikor már a szervezeted nem bír tovább kompenzálni, jön a következő fázis: a bőr sápadt és hűvös lesz, a pulzus megemelkedik, a szívverés pedig egyenetlen lesz. Amint ezeket a tüneteket látod magadon vagy a környezetedben valakin, azonnal hívj mentőt, mert ha még időben el is kapjátok a hőgutát, csak intenzív osztályos háttérrel rendelkező környezetben kezelhetőek a tünetek. Ha ez elmarad, akkor olyan – akár állandó – kísérő tünetek alakulhatnak ki, mint az agykárosodás, az izomgyengeség, a szív, a máj és a tüdő károsodása. De még mielőtt mentőt hívnál, a leggyorsabban hűvös helyre kell vinni a beteget…

Ha már kialakult, de a mentők még nem értek ide

Hűtőborogatás a leggyorsabb segítség, s ha a beteg még nem ájult el, lehetőség szerint minél hidegebb folyadékot itass vele – a legjobb a hideg víz… Mivel az első jelek a keringési rendszer leállását mutatják, sokat segítesz a helyzeten bőrmasszírozással – így megindul a vérkeringés.

Jobb félni, mint megijedni

Sokat segíthet, ha néhány egyszerű szabályt betartasz. Igyál sokat, de ne szénsavas üdítőket, hanem vizet – akár csapvizet – és teát, de ne feketét, mert olyan nagy mennyiségben, mint amire szükséged van kánikulában, egyenesen káros. Kerüld a kávéfogyasztást, mert a kávénak vízhajtó hatása van, ugyanez igaz a colára is – ráadásul még szénsavas is… Ha egy pici citromot teszel a vízbe, amit megiszol, kellemesebb, és szomjoltó hatása is van.

Szoptatós csecsemőknél mindig kínálj tiszta vizet is a babának, ha igényli, akkor elfogadja. Ne feledd, nemcsak a felnőttekre igaz, hogy ilyenkor nagyobb mennyiségű folyadékra (általában 4 literre) van szükségük, a csecsemők is igénylik.

Bár esténként nincs sokkal hűvösebb mint nap közben, mégis érdemes szellőztetned, hiszen a friss levegő – pláne a légmozgás jobb közérzetet biztosít. Ha ki kell menned az utcára, elintézni való dolgaid vannak, ne a legnagyobb melegben intézkedj, a nap közepén pedig érdemes inkább lesötétített, hűvösebb helyen tartózkodnod.

Nagy melegben érdemes kipróbálnod a zsályateát, az izzadást csökkenti, egyúttal jobb közérzetet biztosít…

Amit nem lehet eleget hangsúlyozni: tűző napon – de még félárnyékban sem – ne hagyj zárt autóban sem kisgyereket, sem állatot.