A szörnyetegek nyilván nem a horrorfilmek műfajának megjelenésével szöktek szárba, az emberiséggel és történeteinkkel egyidősek, a Bibliában és a Gilgames-eposzban éppúgy jelen vannak, mint a különböző népek hagyományaiban, vagy éppen az állatvilágban (hogy a valódi, emberi szörnyetegekről ne is beszéljünk).
Az elmúlt napokban sok szó esett már kísértetsztorikról, melyek amerikai bébiszitterekkel estek meg és gyilkos bohócokról is – most pedig elérkezett az ideje egy kis hazai borzongásnak is! Tartsatok velünk a magyar népi világ rémeinek birodalmába. Hogy mennyire rémesek, azt pedig majd döntsétek el ti.
Lidérc
Bizonyára mindenki számára ismerős a lidércnyomás fogalma, amit általában a rémálommal feleltetünk meg, holott annak egy egészen extrém változatáról van szó. A lidérc (vagy lüdérc) észak-Magyarország tájairól eredeztethető, és valójában több, egymástól bizonyos fokig különböző lény gyűjtőfogalma. Ami közös bennük, az a szexuális jelleg.
A lidérc egy fekete tyúk első tojásából kel ki, de ehhez először az embernek a saját hóna alatt kell hordoznia, vagy egy trágyadombon kikölteni. Innentől a lidércünk kétféle úton indulhat meg: vagy saját kis segítőnk lesz, aki szerencsét és gazdagságot hoz a házhoz, valamint esténként vad lidérc-szexben részesít minket (ha a gazda férfi, akkor a lidérc egy szeretett nő alakját veszi fel, ha pedig gazdája nő, akkor egy szeretett férfiét). A másik lehetséges kimenet pedig, hogy a lidérc elkezdi kiszívni belőlünk az életerőt: minden este megjelenik, hogy megerőszakoljon minket vagy álomparalízist idézzen elő, testünkre üljön, és lassacskán elrabolja a lelkünket, egyúttal pedig életünket is.
A lidércet csak egyféle módon állíthatjuk meg: ha lehetetlen házi munkákat adunk neki, mint például víz hordása a kútról lyukas vödörben.
A lidérc lehet még egyébként segítő szándékú apró emberke is (tényleg apróra kell gondolni, a zsebünkben is elfér), vagy egy tavak és mocsarak felett repkedő tüzes alak is.
Mátranováki fanyüvő
A nógrádi kriptid alakja a nyolcvanas években ütötte fel a fejét mátrai bányászok történeteiben, a legfrissebb találkozás esete pedig 2011-ből származik. A lény leírása mindegyik beszámolóban azonos: durván két méter magas, felegyenesedve jár, emberszerű, testét gyér piszkos-fehér szőrzet borítja, vékony testalkatú, karjai pedig túlnyúlnak a térdén. Az éj leple alatt garázdálkodik az erdőben, napközben pedig valószínűleg a helyi barlangokban bújik meg, szemei nem is bírják az erős fényt. Nyomában két méter magasságban letört fákat hagy csak.
Vajon mi vagy ki lehet ez a mátranováki fanyüvő? Egy farkasember-szindrómában szenvedő zakkant vadember? Egy az előző jégkorszakból itt maradt majom? Egy evolúciós zsákutca? A jeti vakáción? Egy görnyedt hátú, szakállas bácsi? Akit nagyon éget a kérdés, annak irány a Mátra!
Hundraco
Mi az, hogy az angoloknak és a kínaiaknak is van tűzokádó sárkánya, de nekünk meg csak Süsü jutott, az egyfejű? A felháborodás jogos, az állapot pedig sokak szerint tarthatatlan volt, úgyhogy a Gyakori kérdések.hu oldalán egy vicceskedvű, magát kriptozoológusnak képzelő felhasználó meg is teremtette a Magyar Sárkányt (innen a kreatív név is). Az egyik természetfeletti történésekkel foglalkozó magyar magazin szerkesztőinek nagyon megtetszett a nyírségi rémhüllő alakja (a badacsonyi Görényember sztorijával egyetemben), az őskorból itt maradt lény internetes legendája pedig szárnyakra kapott. A Hundraco népszerűsége azóta is töretlen.
Garabonciás
A garabonciás szó görög eredetű, amely a latinon át olasz közvetítéssel került nyelvünkbe, ahol az eredeti ’halottidéző, szellemidéző’ jelentést a középkor ’fekete iskola diákja’ jelentés váltotta fel.
A garabonciás a magyar népi hitvilág természetfeletti erővel rendelkező alakja. Nagyban hasonlít a táltoshoz, hiszen ő is foggal születik. 13 iskolát végez el, mire egy bűvös könyv kerül tulajdonába, melynek segítségével többek között a levegőbe is tud emelkedni.
Rongyos köpenyben, kezében könyvvel kopogtat be a házakba: tejet vagy tojást kér; sok nem kell neki, de nem szabad kimérni. Egész köcsög tejet kell eléje tenni: ha eltagadják, megmondja, hogy van a háznál tej, és fenyegetődzik: „majd adnál, de már késő lesz”. Büntetésül vihart, jégverést okoz vagy könyvéből „kiolvassa” a sárkányt (nem, nem a Hundracot) és azon lovagol a falu fölött. A sárkány hosszú farka lesöpri a házak tetejét, a fákat pedig tövestől kicsavarja. A garabonciás ellen harangozással lehet védekezni.
Szépasszony
A Szépasszony hol jó, hol rossz indulatú, természetfeletti erővel rendelkező lény, a magyar ősvallás egyik istenasszonya, a szerelem istennője. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint az egri Szépasszony-völgyben mutathattak be neki a helyiek áldozatokat.
Alakjában a boszorkányok és a tündérek leghíresebb vonásai egyesülnek, de kísértetszerű tulajdonságai is vannak: éjféltől hajnalig jár, általában láthatatlanul. A hit szerint a vele való találkozás veszélyes: csapatokba verődve éjszakánként templomkertekben táncolnak és tapsolnak, énekükkel magukhoz csalogatják az embert, és halálra táncoltatják, vagy kiélik rajta szexuális vágyaikat.
A Szépasszony nemi betegségek okozója is, a dél-alföldi hitvilágban pedig az újszülötteket elcserélheti saját torz, gonosz gyermekére – őket hívják váltott gyerekeknek.
