Annak idején George Cukor, a híres hollywoodi rendező irodájának ajtaja felett lógott a következő felirat: „Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni.” A magyarok fontos szerepet töltöttek be az Álomgyár kezdeti éveiben, hatásuk viszont azóta is újra és újra érezteti magát. A jövő heti 87. Oscar gálára készülődvén így hát összegyűjtöttük nektek azokat a magyar filmeseket, akik nélkül Hollywood ma nem lenne az, ami.
Nézd élőben az Oscar gálát a Budapest Secret Cinema, a Filmtekercs, FUNZINE és FUNIVERSITY társaságában!
Fotózkodás Oscar-díjjal, ajándékcsomagok és rengeteg cikk – avagy mit kínál a gála hetére és az Ankertben a FUNZINE és a FUNIVERSITY?
Kezdjük a sort George Cukor egyik közeli névrokonával, Adolf Zukorral. A falusi zsidó családba született Adolf 15 évesen gondolt egyet, és Amerikába emigrált szerencsét próbálni. Ott aztán 20 éves korában, 1893-ban, túlesett első filmes élményén, megérezvén pedig benne az üzleti lehetőséget, elhatározta, hogy beszáll a film-bizniszbe. 1904-ben szövetkezett Marcus Loew-vel, hogy egy egész Amerikára kiterjedő mozihálózatot építsenek ki. A bimbózó üzleti kapcsolat 1912-re meg is hozta gyümölcsét, megalakult ugyanis a Famous Players filmgyártó és forgalmazó cég, amelyből 1926-ra a világhírű és ma is működő Paramount Pictures lett. Zukor életműve elismeréséért 1949-ben Oscar-díjat kapott, valamint egyike azoknak a magyaroknak, akiknek csillaguk van a hollywoodi Hírességek sétányán. 103 évesen hunyt el.
Másik fontos alakja a korabeli hollywoodi filmgyártásnak a magyar színpadi író, László Miklós. László Illatszertár névre hallgató darabját 1937-ben mutatták be a Pesti színházban, pontosan egy évvel azelőtt, hogy a zsidó drámaíró a közelgő második világháborútól tartva emigrált volna Amerikába. New Yorkba érkezése után nem sokkal Samson Raphaelson és Ernst Lubitsch meg is filmesítették a hatalmas sikernek örvendő darabot, amely 1940-ben The Shop Around the Corner címmel, James Stewart főszereplésével jelent meg a mozikban. László színműve azóta két feldolgozást ért meg: a kevésbé ismert In the Good Old Summertime névre hallgató musicalt és a Tom Hanks és Meg Ryan főszereplésével készült A szerelem hálójábant.
Molnár Ferenc még László Miklósnál is nagyobb név itthon, a Liliomnak azonban nem sikerült olyan fényes hollywoodi karriert befutnia, mint az Illatszertárnak – már ha a megfilmesítések számát vesszük a fényes hollywoodi karrier mércéjének. A Liliom itthon a kezdetekben bukás volt, az 1921-es Broadway-színdarab azonban kirobbanó siker volt, ami remekül megalapozta az 1945-ös filmmusical elkészültét. A Carousel címre átkeresztelt alkotás sok mindenben eltér az eredeti darabtól, a legszembetűnőbb a helyszíncsere: a budapesti városliget helyett ugyanis az amerikai Maine állam adja a történések hátterét.
Franciaországban néhány évvel korábban, 1934-ben, a német Fritz Lang álmodta vászonra Molnár Ferenc darabját, az eredmény pedig egy szolgaian hű, ám kiváló film lett, amit az is jól mutat, hogy bár a mozi francia körökben nem lett nagy siker, Fritz Lang élete végén személyes kedvenceként gondolt vissza a Liliomra.
George Cukorról sem illene megfeledkezni, bár azt azért érdemes megjegyezni, hogy már Amerikában született, esetében tehát csak magyar származásról beszélhetünk, magyar szellemről nem igazán. Cukort a „nők rendezőjeként” ismerték, mivel úgy tartották róla, hogy különös képessége van ahhoz, hogy zseniális alakításokat hozzon ki színésznőiből: The Women című filmjében nem is szerepelnek férfiak. Leginkább a filmvígjátékok műfajában alkotott, My Fair Lady című kései munkája élete legnagyobb sikerét hozta számára: a film nyolc Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb film és a legjobb rendező díját is.
Kertész Mihály (vagy ahogyan mindenhol máshol ismerik, Michael Curtiz) a Casablancával írta be magát az egyetemes filmtörténetbe. Az 1942-ben bemutatott drámát eleinte langyos fogadtatásban részesítette a moziba járó közönség, aztán lassan, de biztosan, eszméletlen magasságokba emelkedett a népszerűsége. A három Oscar-díjjal kitüntetett alkotás ma sem hiányozhat egy magára valamit is adó legjobb filmek-listáról. Kertész európai pályafutása során több mint 50 filmet készített, Amerikában töltött évei alatt viszont még ezt a mennyiséget is megduplázta: több mint 100 mozit rendezett 36 év alatt.
A szegedi születésű Zsigmond Vilmos az eddig felsorolt filmesekkel szemben már inkább Új-Hollywood egyik emblematikus alakja: a magyar operatőr együtt dolgozott többek között Steven Spielbeggel, Michael Ciminoval, Robert Altmannel, Brian De Palmával és Woody Allennel is. Zsigmond Vilmos négy Oscar-jelölést gyűjtött be, 1978-ban pedig, a Harmadik típusú találkozásokért haza is vihette az arany szobrocskát. A maximalista operatőrt sokan az utolsó nagy képíró mesternek tartják Hollywoodban, a fények és árnyékok szerelmesének nevezik.
Ne feledjétek:
Február 22-én élő Oscar-közvetítés a Toldiban!
