Pontosabban holnap hajnalban, 02:23-kor.
Hogy mit jelent ez?
Azt, hogy ezen a napon ugyanolyan hosszúságú a nappal és az éjszaka. Az évben négyszer fordul elő ilyen helyzet, minden évszakban egyszer. Tavasszal március 21-én, nyáron június 24-én, ősszel a mai napon, télen pedig december 21-én.
Ezeket a napokról már a kereszténység előtt is megemlékeztek. Sőt, sok mai ünnepünk is ezekre a ceremóniákra vezethető vissza. Nem véletlen, hogy Jézus születésének az idejét december 24-re tette az egyházi zsinat, ami véletlenül nagyon közel esett a pogányok egyik legnagyobb ünnepéhez, a december 21-i a téli napéjegyenlőséghez.
A pogányok ezen a szeptemberi a napon a termékenység istennője előtt áldoztak, ekkor aratták be a gabonákat, az ezt követő időszakban pedig kipihenhették magukat a parasztok.
A kelták este gyertyákat gyújtottak, imádkoztak, és eltették a learatott terméseket a téli időszakra. A szokás egy része a mai napig tovább él, ugyanis Nagy-Britanniában és Írországban szeptember 22-én gyertyákat és mécseseket gyújtva felkeresik a temetőt, hogy imádkozzanak halottaikért és elüldözzék a gonosz, ártó szellemeket.
A kelták ezen a napon ünnepelték Mabon istenüket is, aki gabona, dió, gyümölcsök és zöldségek istene volt.
A magyar néphagyományban a nyári termést nem 22-én, hanem pár nappal később, 29-én, Szent Mihály napján ünnepelték meg, vásárokkal és mulatozással.
forrás: netfolk