Az üvegházhatású gázok köztudottan elég rossz hatással vannak hosszútávon kék bolygónk hőháztartására: minél több kerül belőlük a légkörbe, egyfajta akadályt képezve, a Föld felszínét elérő hő annál lassabban sugárzódik vissza a világűrbe, egyre emelkedő felszíni és légköri hőmérsékletet okozva, ami a természetes okokat tetézve globális felmelegedéshez vezet. A karbonkredit-kereskedelem a kapitalizmus válasza az egyre égetőbb problémára.
Az 1997-es Kiotói egyezmény fektette le az alapjait a karbonkvótákkal való államközi kereskedelemnek, mikor is az országok megállapodtak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. Az állami vállalások és az egyezményben foglaltak azonban nem bizonyultak elegendőnek, számos egyezmény és újabb célkitűzés kellett még ahhoz, hogy megszülessen a kötelező és az önkéntes karbonpiac.
A kötelező karbonpiacon kvótákban gondolkodnak, míg az önkéntes piacon karbonkrediteket adnak és vesznek a piaci szereplők, annak függvényében, hogy mekkora mennyiségű üvegházhatású gázról is van szó (elsősorban vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid és ózon). A New York Times szerint a karbonkrediteké az egyik leggyorsabban növekvő piac a pénzügyi szolgáltatások világában, hiszen magas megtérülésű és alacsony kockázatú megtakarítási lehetőséget biztosít.
Az önkéntes karbonpiacon való aktív jelenlét legnagyobb motivációs forrása a vállalat szempontjából a társadalmi felelősségvállalás, valamint annak marketing értéke. A piaci szereplők és magánszemélyek általában saját karbonlábnyomukat, vagy annak egy részét szokták semlegesíteni karbonkreditek által. A kötelező piaci kvótákkal szemben az önkéntes karbonpiachoz (magánszemélyek, vállalatok és szervezetek) köthető karbonkreditek tényleges szén-dioxid kibocsátáscsökkentés révén jönnek létre: pozitív és közvetlen hatással van a fenntarthatóságra, hiszen amikor valaki (legyen szó magánszemélyről vagy kis- és középvállalkozásról) kreditet vásárol, bár nem a saját kibocsátását csökkenti, azzal az összeggel tulajdonképpen egy megújuló energiát termelő projektet támogat (mint például napenergiával kapcsolatos fejlesztések, szélturbinák és vízerőművek működtetése, erdőtelepítés és egyes mezőgazdasági projektek), és így kiveszi a részét a zöld technológiákkal kapcsolatos innovációból is. A megújuló energiák alkalmazásával ugyanis csökken a fosszilisenergia-igény és ezáltal kevesebb üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, míg az erdők segítenek megkötni a légkörbe került szén-dioxidot.
Számítsd ki a saját karbonlábnyomodat, és vedd ki a részed te is bolygónk megmentéséből!
