Új évadát kezdi a Thália. A színház az elmúlt években Réthly Attila, főrendező elmondása szerint arra törekedett, hogy létrehozza a Nagymező utcán a magyar Broadway-t, folyamatosan ügyelve a közönség igényeire. Ez idén sem lesz másképp. A Thália színészeivel beszélgettünk a várható bemutatókról és eddigi sikerekről.
Bár a kötelező előadás szám 300, a 2013/14-es évadban a Thália színészei 489 alkalommal állhattak színpadra, a közönség száma pedig kis híján elérte a 12 ezer főt – bár a színház a művészetek szentélye, most mégis talán ezek a számok bizonyíthatják a legjobban a teátrum sikerét.
De vajon mi is a siker a színházban és mennyire lehet számolni vele? A tavalyi évad talán legnagyobb dobása Molnár Ferenc klasszikusa, a Liliom színpadra állítása volt, melyre szinte lehetetlen küldetés most is jegyet váltani. Az előadás sikerére sokak szerint fogadni is lehetett volna, hiszen kit ne vonzana az, hogy együtt láthatja a színpadon Schell Juditot, Csányi Sándort, Pindroch Csabát, Molnár Piroskát és Udvaros Dorottyát? Ám a nemzet színésze, Molnár Piroska szerint a szereposztás nem minden:
„A siker nem csak a szereposztáson múlik, ez egy örök érvényű Molnár Ferenc darab, ami sikerre számíthat az egész világon. Persze, számítottunk a közönség szeretetére, hiszen akkor be sem mutattuk volna.”
A siker titkának homályáról Schell Judit is osztja Molnár Piroska véleményét. Ő maga is inkább másban reménykedik egy bemutató kapcsán:
„Sikerre sosem lehet számítani, az ember legbelül valami jót remél, de nem is meri kimondani. Tuti szereposztást és tuti sikert Amerikában talán tudnak, de én inkább óvatosan fogalmaznék. Mindenesetre nagyon örülünk a Liliom sikerének, kiváltképp pedig annak, hogy mi ennyire jól érezzük magunkat benne, és nagyon fontossá vált számunkra ez a darab.”
De mit lehet tudni az új évadról? Annyit biztosan megállapíthatunk, hogy a Thália az új évadban is maximálisan kiszolgálja a teátrum közönségét, ahogy azt Molnár Piroska is megfogalmazta:
„Ez egy felvállaltan nívós bulvár színház vagy szórakoztató színház. Megpróbáljuk nívósan szórakoztatni a közönséget egész évben, ezt tudjuk nyújtani.”
Réthly Attila, a Thália Színház főrendezője
Lesznek elsőrangú világirodalmi vígjátékok, Broadway- és West End-sikerek – némelyik mellesleg egészen friss siker – a francia Belle Epoque vígjátékai, de ízelítőt kapunk a kelet-közép-európai, némiképp keserűbb, de még mindig humoros előadásaiból is.
És érkeztek új művészek is a színházhoz. Ilyen például Mózes András – aki már feltűnt a Liliomban is – és Tamási Zoltán, illetve Szervét Tibor, utóbbi a Radnótiból igazolt át a Tháliához és már az első bemutatóban, A hőstenorban debütál.
„Hosszú ideje voltam már a Radnótiban és az elmúlt években úgy tűnt, hogy érik az a pillanat, hogy váltanom kell. A Thália színház pedig hívott és ez a szerencsés egybeesés létrehozta ezt a döntést.”
Hogy milyen volt az első benyomás? Szervét szerint két oknál fogva is otthonos:
„Részben mert negyven méterre van a két színház egymástól, részben mert az olvasópróbán öten ültünk a régi Radnóti színház csapatából. Schell Judit, Gubás Gabi, Szombathy Gyula, Csányi Sándor, jómagam… Mind ugyanannak a társulatnak voltunk egy időben a tagjai. Így hozta a véletlen különböző kanyarokkal, vargabetűkkel. Egyszer csak itt kötöttünk ki ebben a színházban, egy asztalnál és olvastuk A hőstenort.”
Az október 11-én bemutatásra kerülő A hőstenor ismét fürdik a legnagyobb színészekben: játszik benne Vida Péter, Szombathy Gyula, Tóth Eszter, Szervét Tibor, Schell Judit, Molnár Piroska, Gubás Gabi és Csányi Sándor is.
Megérkeznek a művészek
A Réthly Attila által rendezett amerikai bohózat máris kihívást jelentett a frissen érkező Szervétnek:
„Alapvetően nem bohózatokban játszó színész vagyok és ennek a játékszabályait és műfaji kötelezvényeit újra kell tanulnom. De bírom, Kornél [Hamvai Kornél, a fordító – a szerk.] rendkívüli humorral és verbális érzékkel ír és ír újra színdarabokat. Akkor ismertem meg, mikor az ő darabját játszottuk a Radnótiban. Ez most is tele van minden féle remek dologgal. Majd meglátjuk, hogy színpadi megfogalmazása hogyan lesz méltó arra, hogy ezt a verbális viccességet képviselje.”
Bár összeszokott páros, és mindketten fel is tűnnek A hőstenorban, Csányi Sándor és Schell Judit most mégis háttérbe fog kerülni. Csányi szerint nem véletlenül:
„Most egyáltalán nem találkozunk a színpadon. A tavalyi évadban bemutattuk a Liliomot, amiben ő volt a női főszereplő én meg a férfi főszereplő, így nagyon fontos volt, hogy az évad következő darabjában mi játsszuk a legkisebb szerepet. Én egy sofőr vagyok, aki behoz néhány bőröndöt, Juci pedig egy feleség, aki kétszer belép egy szobába. Csupán kiszolgáló személyzet vagyunk.”
December 6-án mutatják be Béres Attila rendezésében a Hétköznapi őrültek című darabot, ami a rendszerváltás utáni Prágában játszódik. Bár nem játszik benne, Csányi a kelet-közép-európai komédiát különösen várja:
„A Zelenka-darab tele van fekete humorral. Egy nagyon nehezen szerethető, de szeretetre vágyó harmincas generációról szól, akik nem találták meg magukat, nem lett belőlük semmi, de közben a darab mégis rengeteg humorral tud erről beszélni. A cseheknek van valami egészen izgalmas viszonyuk a szatírához, hogy hogyan tudják magukat kinevetni.”
A hőstenor szereplői
Február 28-án érkezik a Két szék között című francia vígjáték Méhes László rendezésében. De Flers és Caillavet darabját az 1900-as évek elején egyszer már láthatta a magyar közönség Molnár Ferenc fordításában, aminek szépségét Csányi is kiemelte:
„Tényleg ez Molnár legjobb időszaka. Őrületesen izgalmas helyzetek vannak benne, remek szövegek, a klasszikus színháznak egy nagyon komoly kis gyöngyszeme.„
Május 19-én kerül a színpadra Sondheimtől a Félúton a fórum felé Réthly Attila rendezésében. A Platus három vígjátékát zanzásító előadás elnyerte az év musicalje díjat a Broadway-en, ami már bizonyítja, miért is ígérkezik zeneileg nagy kihívásnak a benne játszó színészek számára.
Bár A hőstenorban nem találkoznak a színpadon, a nyáron bemutatásra kerülő Ketten egyedülben Schell Judit és Csányi Sándor csupán ketten fogják birtokba venni a világot jelentő deszkákat. De miért is kerül ez a két színész mindig színpadra – vagy mozivászonra – szerelmespárként? Vagy valójában nem is olyan jellemző ez? Schell Judit szerint valójában ez a helyzet:
„Igazából nagyon kevés darabban játszottunk együtt, csak úgy tűnik az embereknek, hogy sokban (nevet). Megtévesztő, mert a Csak szex és más semmi után nagyon összekötöttek bennünket, holott utána sokáig nem is dolgoztunk együtt. Aztán a Tháliában jött az Esküvőtől válóperig, majd a Balkán kobra, most a Liliom, A hőstenorban pedig nem is találkozunk a színpadon. Gyakorlatilag a Ketten egyedül lesz a negyedik darabunk, és az első, amiben csak ketten játszunk.”
Csányi Sándor szerint viszont párosuknak van titka, méghozzá az, hogy egyrészt egy korosztályba tartoznak, másrészt a magánéletben is kedvelik egymást:
„Mindig voltak Magyarországon is, külföldön is, olyan párosok, akiket nagyon bírt a közönség, akiket szívesen láttak együtt. Jávor Pál és Karády Katalin például ilyenek voltak. Mindig van két ember, akik egyébként nagyon szeretik egymást és valamiért a közönség is szereti őket. Nyilván ha egy társulatban vagyunk és ugyanazt a korosztályt képviseljük, automatikusan adódik, hogy ezeket a férfi-női szerepeket mi játsszuk. Molnár Piroska is rendkívüli színész, mégis valószínűleg kevesen fognak minket párba állítani, mert nem ugyanaz a korosztály vagyunk. Jucival ez egy szerencsés helyzet; hasonló a gondolkodásunk, hasonló a humorunk és még egy generációba is tartozunk.”
A hőstenor szereplői
De mit lehet tudni a Goda Krisztina rendezte előadásról? Schell Juditot kérdeztük:
„A Ketten egyedül egy amerikai film volt, a Frankie és Johnny, annak lesz a színpadi változata. Michelle Pfeiffer és Al Pacino játszottak benne eredetileg, nálunk Krumplirózsa címmel mutatták be. Egy kedves film egy párról, akik nem tudják eldönteni, hogy együtt vagy külön. Nagyon várom, nagyon tetszett a film, és örülök, hogy Goda Krisztával újra együtt tudunk dolgozni a színpadon.”
Az elmondottakból tehát valóban láthatjuk, hogy a 2014/15-ös évad hívószava leginkább a változatosság. Hogy pedig miért is különösen szerencsés a közönség emiatt, azt árulja el zárószóként Schell Judit:
„Többször előfordult már, – amikor egy jó darabban részt vettem – hogy látva, mennyire jól szórakozik a közönség, azt gondoltam, milyen jó lenne, ha én is elmennék most valahova, elengedném magam a nézőtéren és ekkorákat nevethetnék… Néha irigylem a közönséget.”
Fotók: Oláh Csaba
Interjúnk Schell Judittal a ITT!
Interjúnk Molnár Piroskával ITT!
Interjúnk Béres Attilával, a Liliom rendezőjével ITT!
