Az emberiség egyik leginkább zavarba ejtő és legnagyobb kérdése közé tartozik az, hogy vajon egyedül vagyunk-e a világegyetemben. Ám a kérdést megéri első lépésben leegyszerűsíteni – vannak-e más bolygók is világegyetemünkben, egyáltalán a galaxisunkban? A naprendszerünkön kívüli bolygók, vagyis az exobolygók létezése sokáig csak tudományos feltételezés volt – habár eléggé önző gondolat lett volna azt gondolni, hogy csak a mi naprendszerünk csillaga tart háztartást maga körül kisebb-nagyobb kő- és gázbolygókból. Az 1990-es évek elejére viszont a modern, hiperérzékeny teleszkópok végül felfedezték az első bolygókat, amik idegen, távoli csillagok vagy törpecsillagok körül keringenek.
Azóta az exobolygók száma folyamatosan növekedik. 2015. március 28-ig összesen 1906 idegen bolygót fedeztünk fel otthonunkban, a Tejút galaxisban, melyeknek 1202 bolygórendszer ad otthon, köztük 480 olyan rendszer, melyben több bolygó is egy csillag körül kering – csak úgy, mint nálunk.
A Kepler által felfedezett exobolygók 11%-ról még könnyen kiderülhet, hogy nem létező bolygó, ettől függetlenül a tudósok mára egy kis matematikával így is elképesztő adatokkal gazdagodhattak világegyetemünkről. Minden csillag körül keringhet legalább egy bolygó, és a mi Napunkhoz hasonló csillagok körülbelül 20%-a rendelkezhet olyan Föld-méretű bolygóval, mely a mi otthonunkhoz hasonlóan olyan távolságban helyezkedik el napjától, hogy a miénkhez hasonló körülmények alakulhassanak ki rajta. A legközelebbi ilyen bolygó 12 fényévnyire található a Földtől.
Miután a jelenlegi tudásunk szerint csak a Tejút galaxisában – és ne felejtsük el, hogy a Tejútnál vannak jóval nagyobb galaxisok is, mint például a „közelben” lévő Androméda – 200 milliárd csillag kering, amik körül legalább 11 milliárd Föld-szerű, a feltevések szerint akár lakható bolygó rója pályáját. Hogy egyedül vagyunk-e? Nagy bátorság azt mondani, hogy megeshet, ugye?
Íme tíz exobolygó, melyen akár élet is lehet a messzi-messzi, elképzelhetetlenül messzi távolba.
Kepler-186f
Fantáziarajz: PHL/UPR Arecibo, NASA
Az első olyan felfedezett exobolygó, ami napjától élhető távolságban kering. A Földünknél 10%-al nagyobb bolygó minden bizonnyal hasonlóan hozzánk kőzetekből épül fel. 490 fényévre van a Földtől.
Gliese 581g
Fantáziarajz: NASA/Lynette Cook
Bár sok vita övezte létezését, napjainkban a Puerto Ricoi Egyetem már ezt az exobolygót tartja az egyik legesélyesebbnek arra, hogy életet hordozzon magán. Napunktól csupán 20 fényévre található, két-háromszor masszívabb Földünknél. A Mérleg csillagképben található Gliese csillagot 30 naponta kerüli meg.
Gliese 667Cc
Fantáziarajz: ESO/L. Calçada
A Gliese 667Cc ugyancsak nincs messze Földünktől – csupán 22 fényévnyire teszi meg 38 napos útját a GJ667C csillag körül, mely egy a három csillaggal rendelkező csillagrendszerben. A Földnél 4,5-ször nagyobb, ám gazdacsillagának tömege – mivel már törpecsillag – csupán egyharmada a mi Napunkénak.
Kepler-22b
Fantáziarajz: NASA/Ames/JPL-Caltech
Bár nagyobb a Földnél, olyan csillag körül mozog, melynek mérete és hőmérséklete is hasonló a mi Napunkéhoz. Az exobolygó 2,4-szer nagyobb a Földnél, ám ami igazán barátságossá teszi az az, hogy a körülményeknek köszönhetően a miénkhez hasonló üvegházhatás alakulhatott ki rajta, felszínének átlaghőmérséklete pedig 22 Celsius-fok körül mozoghat. A probléma, hogy egyelőre elérhetetlenül (és elképzelhetetlenül) messze van – 600 fényévnyire. Az első felfedezett Föld-szerű bolygó.
HD 40307g
Fantáziarajz: Jonahrf
A HD 40307g 90 millió kilométerre kering saját csillagától – a Föld 150 millió kilométerre kering a Naptól – de ez még így is a bőven lakható terület. Miután 42 fényévnyire van, a jövő teleszkópjai könnyen készíthetnek majd képet felszínéről.
HD 85512b
Fantáziarajz: ESO/M. Kornmesser
A chilei HARPS által 2011-ben felfedezett 50 exobolygó egyike a barátságtalan nevű HD85512b, aminek mérete körülbelül 3,6-szor nagyobb Földünkénél és 35 fényévnyire van tőlünk, vagyis felszínéről a jövőben könnyen készíthet majd az emberiség képet. A kutatók bíznak benne, hogy felszínét víz borítja.
Tau Ceti e
Fantáziarajz: PHL/UPR Arecibo
A Füldönknél 4,3-szor nagyobb Tau Ceti e csupán 11,9 fényévnyire van bolygónktól, 2012 decemberében fedezték fel létezését. Mivel elég közel kering csillaga körül, sok múlik atmoszféráján – lehet, hogy egy forrongó, Vénuszhoz hasonló pokol, de lehet, hogy egyszerű életet hordozó planéta.
Tau Ceti f
Fantáziarajz: PHL/UPR Arecibo
A Tau Ceti f 6,6-szor nagyobb Földünknél, ezért őt is szokták Szuper-Földnek nevezni. A Tau Ceti e testvérének némileg mások az esélyei a lakhatóságra, hiszen a lakhatósági zóna külső, hidegebb határán mozog, habár ha atmoszférája képes arra, hogy felfogja és megtartsa a hőt, még lakhatóvá is válhat.
Gliese 163c
Fantáziarajz:PHL/UPR Arecibo
A Gliese 163c bár csak 50 fényévnyire található, mégis keveset tudunk róla. Miután tömege hétszer nagyobb a Földénél, könnyen lehet, hogy nem is kőbolygó, hanem a Szaturnuszhoz hasonló gázóriás, ami természetesen lehetetlenné tenné rajta az élet kialakulását. Huszonhat naponta kerüli meg csillagát, amit a Földről a Dorado csillagképben láthatunk.
Gliese 581d
Fantáziarajz: Tyrogthekreeper (Wikipedia-felhasználó)
Egy tanulmány feltételezése szerint a Gliese 581d alkalmas lehet egy vékony, széndioxból felépülő atmoszféra kialakulására. Hétszer nagyobb, mint a Föld, a mellette lévő Gliese 581g pedig szintén hordozhat magán életet. A vörös törpecsillag körül keringő bolygó 20 fényévnyire található a Földtől, vagyis egyszer talán láthatunk fotókat felszínéről is.
