Van egy hely Magyarországon, ahol évszázadok óta hímzik a matyó mintákat. Ez a hely Tard, Matyóföld apró csücske. Az elmúlt évtizedek során mellőzött és félreértelmezett matyó a hazánkba látogató turisták fejében is ’a gulyás, a paprika és a Puszta’ által határolt háromszögben foglalta el helyét. Ideje kirobbantani onnan. Ha autentikus matyóminták után kutatsz, de nem a dédi vitrinjébe szeretnél beállni szobadísznek, akkor ne a Budai Vár csikósostorai mellett keress magadnak matyót, hanem a Matyodesign webshopjában és bemutatótermében.
Matyo Me, Baby!
A matyodesignt tavaly indította útjára egy testvérpár, Váczi Rozi és Váczi Borbála, akik gyermekkorukat Tardon töltötték, olyan matyó asszonyok társaságában, akik hároméves koruktól hímzik a mintákat, de még nyolcvanévesen is kitartóan viszik tovább a hagyományt. A kérdés persze adott; kinek örökítik át? A Bükkalja és az Alföld határán fekvő Tard szegény település, kevés munkalehetőséggel, a helyi fiatal okkal vágyik el a közeli nagyvárosba, mivel a hagyománytisztelet szép, de nem váltható vonatjegyre. Útnak is indul szerencsét próbálni, mint a mesebeli szegény szabólegény, és mit ad isten, mire elér a fővárosba, annak is egy pörgős bulijába (mert még a szabólegények is csapatják valahol, nem igaz?) elkerekedett szemmel nézi a budapesti éjszaka stroboszkóp fényénél azokat, akik matyómintákkal kihímzett szerelésben tolják. Mert a hagyományt a Matyódesign viszi tovább, miközben újraértelmezi nekünk, városi matyóknak.
Matyo is Funky
Azáltal, hogy a hímzést nem darócra vagy ködmönre, hanem urbánus utcai viseletre (nadrágra, pólóra) helyezik, a hagyományos színek (a rózsa vörös, az ibolya kék – mint tudjuk) helyett a pantone skála szinte minden színét bátran használják, egészen azt a hatást érik el, mint Andy Warhol a híres Marilyn-nyomatoknál; élő, friss és kortárs design keletkezik. Mindez kézzel, autentikus hímzéstechnikával készül, és nem utolsó sorban olyan asszonyok munkájának gyümölcse, akiknek ezzel megélhetést, örömet és büszkeséget biztosítanak. Hogyan is?
Mission Possible
A társadalmi jelleg és az üzleti siker összeegyeztetése a kezdetektől fogva célja volt az alkotó párosnak, akik maguk is kitanulták a hímzés minden csínját-bínját. Saját bőrükön tapasztalták, hogy a munka asszonypróbáló, aprólékos, időigényes, és nem éppen szem- és bütyökkímélő. Éppen ezért tűzték ki célul, hogy megbecsülik az alkotók ráfordított idejét, munkáját és figyelmét. „Nincs is annál felemelőbb érzés – meséli Rozi –, mint amikor egy életét hímzéssel leszolgált néni több száz mintát adományoz nekünk, mondván, hogy vigyük tovább a hagyományt, jutassuk el minél többekhez”. Így találkozik a Borsod megyében élő idős matyó néni és a fővárosi trendkövető fiatal nő a Matyodesign tervezőasztalánál.