Mel Gibson börtönös őrülete, Tom Cruise hosszú tincsei, két francia séf kakasviadala és a Csernobilban játszódó horror, aminek egy részét nálunk forgattak: ez jut nekünk erre a hétre a mozikban.
Börtönregény
Mel Gibson legutóbb óriási bakot lőtt A holdkórossal, a bekattant játékgyár-igazgatóról szóló sztori annyira abszurd volt, hogy azt még az amerikai gyomrok sem vették be. Magánélete sem alakult a legfényesebben: főként rendőrségi „sztárfotói” riogatták a drogprevenciós programok résztvevőit…
Ha lehet hinni az előzeteseknek, ezzel az új filmmel egy kicsit jobban belehasít a sikerbe, bár az IMDb-n csak 7,3-at kapott, ami közel sem ötös osztályzat, mindenesetre előlegezzünk meg némi bizalmat. A hivatásos bűnöző, aki egy mexikói börtönben köt ki, talán nem hoz annyi nyálfaktort, és végre nem hányaveti módon megírt vígjátékban feszít. Bár némi bizalmatlanságot azért kaphat: ő maga írta a forgatókönyvet.
Én, a séf
Jean Reno humorérzéke vitathatatlan, ráadásul bizonyította is, karakteres arca miatt azonban leginkább akciófilmekre kárhoztatják. Az Én, a séfben konyhafőnököt játszik, akinek fiatal ellenlábasa akad. Ráadásul a legendásan híres francia konyha sikerét is megkérdőjelezi a molekuláris gasztronómiában jártas zöldfülű… Főzős filmből láttunk már eleget, riválisosból, de főzős-riválisosból sincs hiány a kínálatban. Az Én, a séf a szakírók szerint nem egy filmtörténeti mérföldkő, de szórakoztató, humoros: nyárra jó lesz egynek…
Ideglelés Csernobilban
1986-ban következett be a csernobili katasztrófa, amelynek hatása most, ennyi évvel később is világrengető. Nem is beszélve azokról a „mellékes” apróságokról, amelyekről még nem tudunk. Erre a tényre alapoz az Ideglelés Csernobilban, amelynek nálunk külön pikantériája van. A csernobili családok faluját Prijatyot nálunk „rendezték be”, a kiskunlacházi volt szovjet laktanya területén. Az előzetes spoilerek szerint túl sok követ nem kellett megmozgatni, volt itt minden, amit a filmben szürkésre színezve, fénytelenül vagy félhomályban lehet látni.
A horrorfilmben amerikai katasztrófaturisták mennek megnézni, mi maradt a legendából, de közben nem számolnak azzal, hogy egy atomkatasztrófa után furcsa dolgok történnek az élővilággal… Ha szereted a kézikamerás borzongást, a moziban a helyed. A lényeg, hogy a taco-szószt még az elején fogyaszd el, különben magas lesz a tisztítószámla…
Mindörökké rock
Idén divat a retró, és akárhogy is nézzük, ma már nemcsak a ’60-as évek, hanem a ’80-as évek idézése is nosztalgiának számít. Az évtized közepén játszódik a Mindörökké rock, amelynek története elég bugyuta: a hosszú hajú, szemceruzával keretezett szemű Tom Cruise játssza Stacee Jaxxet, a korszak sztárját, akinek még nem kell csípőprotézis attól, amit a színpadon művel. Seggrázás és a korszak slágerei, egy ártatlan, üde sztárjelölt leányzó és az ártatlan, bociszemű sztárjelölt fiatalemberrel súlyosbítva. Az IMDB-s 6,2-es átlag nem jelent túl jót, de a kritikák szerint is a legnagyobb baj az, hogy a megfelelő mennyiségű (ön)irónia hiányzik belőle. Így aztán néző legyen a talpán, aki eldönti: ez most komoly vagy ennyire rossz?