Néhány hete érdekes és izgalmas kezdeményezés indult el az interneten, mely hasznosabb és társadalmilag fontosabb mint bármelyik mém-őrület, legyen az morcos cica vagy Szomszédokra álmodott aktuálpolitika. A magyar filmipar mindig is híres volt remek szinkronszínészeiről, a magyar irodalomról mindig is tudtuk, hogy értéke a világ legnagyobb gyémántjáét is meghaladja, a nagy hollywoodi produkciók emlékezetes jeleneteikkel pedig a mai populáris kultúra legalapvetőbb részei. Mi történik ha ez a három dolog találkozik? Sharon Stone Kosztolányit szaval a nagy villantás közben, Brad Pitt vándorcigányként, Guy Ritchie rendezésében beszél Petőfi nevében, Rambo pedig a vérfürdő előtt Nagy Lászlótól idéz. Csoda a köbön!
Karinthy Frigyes – Előszó
Sose gondoltad volna, hogy hallani fogod Samuel L. Jacksont, amint Karinthy Frigyest szaval, ugye? Pedig most itt az alkalom, az Előszó című verset szavaló Kőszeg Ákos hangját ugyanis A Sunset Limited képsoraira forrasztották, melynek eredményeképpen a nagy költő szavai valósággal az őrültbe kergetik a nagy vallomástól megmukkanni sem tudó Tommy Lee Jonest.
Bár Karinthy Frigyest a legtöbben humoráról ismerik – Tanár úr kérem, Így írtok ti – valójában életművének csak egy részét fedték le a könnyedebb műfajok – és a könnyed hangulatok. A már 15 évesen publikáló írót ez sokszor bántotta is, és próbálta is egyértelműsíteni a közönségben azt, hogy mindhárom műnemben képes komoly műveket alkotni. Versei, regényi és drámái általában a női-férfi párkapcsolatokkal, a két nem közti egyenlőtlenségekkel és feszültségekkel foglalkoztak. Utazás a koponyám körül című regénye drámaian, mégis humorosan dolgozza fel agyműtéte történetét.
Kosztolányi Dezső – Akarsz-e játszani?
Ki tudná valaha is kitörölni az elméjéből Sharon Stone fenomenális alakítását az Elemi ösztönben, mikor egyrészt úgy dobja át egyik lábát a másik fölött bugyi nélkül, hogy azt minden pause-gomb megsínylette, másrészt olyan szöveget mondott el olyan attitűddel a nyomozó uraknak, hogy minden zsaru szava elállt a fokozott nyálképzéstől. Éppen emiatt a szituáció és emlékek miatt robban atomként Kosztolányi Dezső Akarsz-e játszani című verse Básti Juli előadásában. Hiszen ki ne akart volna ilyenkor Stone-nal játszani?
Kosztolányi ugyancsak egyszerre alkotott lírában és epikában. Legfontosabb és legismertebb epikai műve kétségtelenül az Édes Anna, de megemlítendő Esti Kornél figurája is. Lírai művei közül pedig máig több is közönség kedvenc – például az Üllői úti fák – vagy éppen a videóban is hallható Akarsz-e játszani. Pályafutása során tizenkettes verseskötete jelent meg, a Nyugat első nemzedékéhez tartozott, unokatestvére volt Csáth Géza és a költők közül valószínűleg máig ő tartható a legnagyobb Ady-ellenes művésznek, de mindenkit megnyugtatunk, az ellenszenv kölcsönös volt.
Bár a vágás nem mindig tökéletes, helyénvalóbb filmet és karaktert nem is választhatott volna a készítő Petőfi Sándor Egy estém otthon című verséhez, melyet Bubik István hangján hallgathatunk meg, az Oscar-díjas Tom Hanks képzelt előadásában. Egy fiú az életéről beszél – hát mi lenne jobb választás, mint a Forrest Gump? Petőfinél muszáj dupláznunk, hiszen a cikkben általa képviselt család-koncepcióhoz tökéletes illik István öcsémhez című költeménye, melyben testvéréhez, nem pedig szüleihez szól – ezúttal a Blöffben, Brad Pitt színészi alakításával, Kaszás Gergő hangjával.
Bár Petőfiről általában a forradalom, a bor és a szerelem juthat eszünkbe és az egyre inkább erősödő vélemény, miszerint művészete akár még túlbecsült is lehet, a szabadságharc költőjének eme verse mégis kiemelkedő, hiszen remek kor- és életképet rejt. Mit szólhatott egy 1800-as évek elején élő hentes ahhoz, hogy fia „tisztességes” szakma helyett színésznek és poétának állt és mit szólhatott egy anya, aki csak csemetéje boldogságát látta? És hogyan viselte a testvér a bátyó vándor, bohém, sokszor szegény életét? Gyönyörű, őszinte bepillantások az igazi Petőfi életébe.
[youtube]http://www.youtube.com/watch?v=yaY9aGwu5DY[/youtube]
Weöres Sándor – A boldogságról
Sokaknak máig sokkoló tény, hogy Sandra Bullock Oscar-díjas színésznő, holott A szív bajnokaiért az egész szakma együttesen ismerte el. Alakításából most csak egy kis szeletet láthatunk, miközben magyar szinkronhangja, Für Anikó Weöres Sándor A boldogságról című versét szavalja.
A magyar nyelv egyik legnagyobb játékos kedvvel megáldott mestere filozófia-esztétika szakon végzett egyetemet, előtte viszont bejárta Ázsia nagy részét, hogy aztán hazatérve az újságokon kívül könyvtárakban dolgozzon. A Kossuth-díjas költő a Kádár-korszak egyik leginkább körberajongott irodalmi hőse volt, a kulturális életet nem csak verseivel, de műfordítói munkáival és irodalomtudományi értekezéseivel is gazdagította.
Nagy László – Ki viszi át a Szerelmet?
Bizony, még a sziklakezű harcosoknak is van szíve, legalábbis ez derült ki a Rambo jelenetéből, melyben Sylvester Stallone ahelyett, hogy megfeszített nyíllal a kezében elmesélné ellenségének, hogy mi fog történni vele a túlvilágon, inkább elszavalja Nagy László Ki viszi át a Szerelmet? című versét Gáti Oszkár hangján. Valamivel barátságosabb.
Nagy László viszonylag későn kezdte el költői pályafutását, első versei még főiskolás éveiben jelentek meg, ráadásul ekkor még grafikusként tanult, ekkoriban jött rá, hogy inkább poéta lesz, élete egy jelentős részében aztán műfordításból élt. A Kossuth-díjas költő néha azért vissza-visszakacsintott a grafikusi pályára is, több 60-as években megjelent kötetét saját maga illusztrálta. Felesége, Szécsi Margit ugyancsak költő volt.
A különleges kezdeményezés videóit több Facebook-oldal is gyűjti, melyeket ITT és ITT találhattok meg!
