Tanácsadásra ugyan nincs jogosítványunk, de a jelmeztervezésnél érdemes belegondolni néhány dologba. Reméljük, hogy idén októberben segíthetünk titeket elkerülni néhány kellemetlen helyzetet.
Október végén jelmezt húzni nagy hagyomány az angolszász világban, és gyönyörű kifejezése a megfékezhetetlen egyéniségnek. Mi pedig nagy elánnal vettük át ezt a hagyományt is, mert messze még a farsang, de nem bírjuk már addig a mindennapi nyakkendő-kiskosztümünkben. Ha lenne még, aki nem tudná, mindenszentek előtt nyílik lehetőség arra, hogy kivetkőzzünk hétköznapi józanságunkból, és egy éjszakára önfeledt gyerekességgel helyettesítsük. Nem mindegy viszont, hogy ez hogyan valósul meg, ezért most néhány kerülendő példával szolgálnánk.
5. Szexi jelmezek
Minden genderpolitikai fenntartástól eltekintve is van néhány problémás pontja a szexi jelmezeknek. Talán nincs vita, hogy a szexepil leginkább a ruha anyagának stratégikus szűkösségében igyekszik megnyilvánulni, ahogy abban sem nagyon lehet, hogy október a naptárnak egészen a vége környékén trónol.
Az a bölcsesség pedig már csak a saját tapasztalataink gyümölcse, hogy a legtöbb év az utolsó hónapjaira nem sokat tartogat a nyárias melegből. Mindenesetre a késő őszi ruhátlanságtól a mi fejünkben egyenes út vezet a gyógyszertárig.
Márpedig ha van olyan, ami megfékezheti az elemi vonzerőt, az egy igazán mélyről jövő tüdőgyulladásos hörgés.
4. Kellékes jelmezek
A ruha maga csak korlátozott kifejezőképességű: számos jelmez szerves része valamilyen kellék. James Deant egy napszemüveggel és hajfelnyalással meg lehet oldani, de egy jó Rozsomák öklére kell a hátvakaró, ami hiába visszahúzható a filmekben, egy Halloween jelmezként csak egész este útban lesz.
Minden kelléknél, legyen az hónalj alá csapott sisak, fejünkön egyensúlyozott kártyavár, vagy csípőre aggasztott gumicsirke, érdemes gondolni arra is, hogy egész este cipelni fogjuk magunkkal. A homlokvillámhoz tartozó varázspálca hajnalig lefoglalja a kezünket, ahogy majd az is megoldandó helyzet lesz másnap, hogy a hajkoronánkba pillanatragasztózott másfél pakli kártya történetét elmagyarázzuk a fodrászunknak.
Tény, hogy a művészet nem ismer határokat, de csak akkor érdemes belesüllyedni a fantázia freudi bugyraiba, ha a következményeket is büszkén hordjuk. Egy meggondolatlan kellék rövid és hosszú távon is csak kellemetlenséget fog okozni.
3. Időszerű jelmezek
Elsők között ismerjük el, hogy a humor nehéz dolog. Minden poén addig jó, amíg van ki nevessen rajta, és ha a témája hírértékére épít egy vicc, akkor nagyon gyorsan lejár a szavatossága is. És van ugyan annak is humorértéke, hogy a legfrissebb celebmalőrt vagy aktuálpolitikai témát figurázzuk ki, de hiába szórakoztató a csattanó ebben a pillanatban, ha jövőre már nem fogunk emlékezni az alapjára, csak arra, hogy valamit nagyon szórakoztatónak gondoltunk.
Közben pedig arra is érdemes gondolni, hogy más is olvas újságot, és hiába lehet viccet csinálni mindenből, aminek hírértéke van, ha már húszan elsütik előttünk. Ha mi vagyunk a huszadik királyi vagy északnyugati csecsemő, ha esetleg nem egyedül öltöztünk szivárványszoknyás orosz államfőnek, akkor nem mosolyognak meg annyian. Talán nem érdemes ugyanazt és ugyanúgy megcsinálni, mint mindenki más is, csak hogy egy év alatt elévüljenek az emlékek.
2. Megjelmezesített szóviccek
És tényleg nehéz dolog a humor, mert minden ötletességük ellenére sincs olyan szóvicc, amin nem fejcsóválva nevetnénk.
Viszont hiába lennénk hajlandók elismerni, hogy lehet jó szóviccet is csinálni, a jelmeztervezést ez nem könnyíti meg. A szójáték elmondásban működik, vizuális élményként ellenben problémás. Bármibe is öltöznénk, azt nehéz máshogy értelmezni, márpedig ez kellemetlen, ha egyszer a szóvicc csak úgy működik, ha több értelme lehetne. Van persze olyan jelmez, ami megoldja: találkoztunk már nő és olló szent frigyének ara-nyeső páros jelmezével, és ismerünk olyat, aki évek óta macmesternek öltözik.
Persze ha a vizuális szóvicc önmagában működőképes is, akkor is meg kell magyarázni – viccet magyarázni meg nettó humorgyilkosság. Kevés kiábrándítóbb dolog van egy megölt poénnál.
1. Politikailag inkorrekt jelmezek
Szájbarágás helyett a politikai korretségről csak röviden szólunk. Jelmezválasztásnál ha másért nem, a kínos helyzetek elkerülése végett érdemes megkérdezni, hogy van-e olyan ember, aki megsértődhet rajta. Bármilyen csoport sztereotípiájának öltözni nem javasolt például, mert ha annak a bármilyen csoportnak a pult túlsó végét támasztja egy képviselője, nem biztos, hogy jókedvűen konstatálja önmaga karikatúráját, legyen akár jogos vagy teljesen eltévedt az ábrázolás. Kisebb dolgok is okoztak már nagyobb gondokat.
Nem rossz ötlet végiggondolni a társadalmi erőviszonyokat sem, ha már ezekre a vizekre kell evezni. Ha vélt vagy valós intézményes elnyomás áldozatait figurázza ki egy jelmez, azzal a vélt vagy valós intézményes elnyomás pártjára áll, és ez önmagában is egy olyan üzenet, amire nem mindenki reagál pozitívan. És jelmezt húzni leginkább a pozitív reakcióért érdemes.
Tulajdonképpen csak annyit tesz a politikai korrektség, hogy inkább kerüljük a politikát egy az egyben. Fölösleges felhozni olyan konfliktusokat, amik nélkülünk fel se merültek volna, de legalábbis ne a Halloween szóljon erről. Öltözködjön hát mindenki a maga szája íze szerint, mi pedig letudtuk a tanácsadás kényszerét.
Itt az idő tehát megkoronázni e havi Tiszta horror! cikkeinket egy-egy jól sikerült jelmezzel! Az első és második részt is megélt kultikus horroralakokat, az ijesztő állatokat, Warrenéket és persze a vérfagyasztó kísértetfotókat! De a kutyusokról se feledkezzünk el!
És hogy hova öltözz be? ITT MEGTUDHATOD, az öt legjobb budapesti Halloween-bulit összefoglaló cikkünkből!
