Gyermekkönyvek ünnepe

Tegnap bolondok napját ünnepeltük, ma meg már rögtön a kis zseniket okító történeteket, ugyanis április másodika a Gyermekkönyvek világnapja! A jeles alkalmat ünnepelvén összeszedtünk néhányat azok közül a híres gyerekkönyvek közül, amiket kicsik és nagyok egyaránt örömmel fogyaszthatnak!


Shel Silverstein – Az adakozó fa

Shel Silversteint itthon nem sokan ismerik, pedig Az adakozó fa névre hallgató képes mesekönyve évtizedek óta heves filozófiai-szociológiai viták tárgyát képezi. Nem csoda, ha sokan minden idők legmegosztóbb gyerekkönyvének tekintik. A sztori középpontjában egy kisfiú és egy „réges-régi fenséges fa” kapcsolata áll, amely egyes értelmezések szerint pozitív, mások szerint negatív minőségű. A fa ugyanis, ahogyan azt a címből sejteni lehet, csak ad és ad: eleinte a fiú csak játszadozik a fával, megmássza ágait, eszik gyümölcséből. Később, tindézserkorba lépve, a fiúnak pénzre lenne szüksége: a fa azt tanácsolja, hogy szedje le almáit és adja el azokat. Ezután a fiúból felnőtt férfi válik, házat építene magának, a fa hát felajánlja vastag törzseit, építsen abból házat. Középkorba lépve a férfi hajóra vágyik, a fa pedig azt mondja neki, hogy vágja ki a törzsét és vájjon belőle csónakot. A történet végére a fából már csak egy tönk marad. A férfi élete vége felé közeledvén még egyszer találkozik a fával, aki közli vele, hogy már semmit nem tud adni neki, hiszen ágait, gyümölcseit, törzsét már mind odaadta. Az öregúr viszont csak csendben meg szeretne kicsit pihenni. A tönk ezzel még tud szolgálni. A történet azzal az öt szóval ér véget, mint az előtte való fejezetek: „A fa pedig boldog volt”.


Dr. Seuss – Zöld tojások és sonka

Az adakozó fánál egy fokkal jobban ismert mesekönyvről van szó, de Magyarországon azért közel sincs akkora kultusza, mint az angolszász kultúrákban. A német származású amerikai író élete során több mint hatvan rímes-verses gyerekkönyvet írt, leghíresebb meséi közé tartoznak a „Hogyan lopta el a Görcs (Grinch) a karácsonyt”, a „Macska a kalapban” és a „Zöld tojások és sonka”. Hét egyetemen szerzett doktori címeket, valamint halála előtt pár évvel még a Pulitzer-díjat is megkapta – máig ő a világ legsikeresebb gyerekkönyv szerzője.  A Zöld tojások és sonkát kevesebb mint 50 szó felhasználásával írta, pusztán azért, hogy megnyerjen egy fogadást. Ma a „minden idők negyedik legnagyobb példányszámban eladott angol nyelvű gyermekkönyve” cím büszke tulajdonosa.


Varró Dániel – Túl a Maszat-hegyen

Varró Dániel verses meseregénye valósággal berobbant a magyar mesekönyvek birodalmába, mikor 2003-ban először megjelent. Azóta Presser Gábor segítségével egy bravúros színpadi adaptáció is született a műből, és a Budapesti Bábszínház repertoárjába is felkerült a Túl a Maszat-hegyen.  A mese főszereplője Muhi András, aki a „tiszták” és a „pacák” háborújának kellős közepén találja magát, mikor régen látott barátja felkeresésére indul. Verselésében és hangütésében leginkább a klasszikus verses regényeket (például Puskint és Arany Jánost) idézi a könyv, maga a történet azonban egy kalandos, modern, fordulatokkal teli tündérmese.


A. A. Milne – Micimackó

Ki ne ismerné a világ legmézéhesebb csacsi öreg medvéjének, Micimackónak és az ő barátainak történetét? A Százholdas pagony lakóinak megálmodója, A. A. Milne gyermeke születésekor már befutott írónak számított londoni körökben, Christopher Robin (nekünk Róbert Gida néven lehet ismerős) születésével pedig új korszak vette kezdetét életművében: Milne rövid történetek írásába kezdett, amelyeket a gyermekével közös kalandjai és fia plüss állatai ihlettek. Könyv formában végül 1926-ban látott napvilágot Micimackó története, amit magyar nyelvre Karinthy Emília fordított le, mielőtt még testvére, Karinthy Frigyes irodalmiasabb formába nem öntötte.


Werner Holzwarth, Wolf Erlbuch: 

A nem mindennapi címet viselő mesekönyv a maga 24 oldalával már világszerte több millió gyereket nevettetett meg. Harminc nyelvre fordították le, ezzel a világ legnépszerűbb kakis könyve (bizony, ez egy ugyanolyan létező műfaji kategória mint mondjuk az állatmesék). A történet főszereplője egy vakond, aki minden erejével azon van, hogy kiderítse, ki volt a címben szereplő bűntett elkövetője, útja során pedig a mező sok állatával össze ismerkedik – végül honnan máshonnan érkezne a segítség, mint a legyek irányból… A könyvet itthon a Bookline forgalmazza!