Gyere le velem a föld alá!

Beszállsz, szorosan a korlát mellé ülsz, lapozgatod az ingyenes napilapot, és élvezed a sivítást, a zötyögést és az állandó huzatot. Nem is sejted, hogy szemben ül veled, figyeli minden rezdülésed, és csak a megfelelő pillanatra vár. Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak. Vörös Miklóssal, a metró illúziók blog és a MILL elkövetőjével beszélgettünk.



A metró illúziók remix saját ötletből született, vagy volt külföldi, esetleg hazai előzménye, inspiráló forrása?  

A metró illúziók az embereket körülvevő metró-tér dokumentálója, egy balesettel fogantatott. Úgy kezdődött, hogy eltörött a mobilom, így az addig csak zenelejátszónak használt iPhone került a zsebembe. Ez a készülék egy használható kamerával rendelkezik, én pedig sokat metrózom… A többi már szinte jött magától. Korábban is érdekelt a negatív tér az emberábrázolásban, most ehhez jött hozzá egy kis adag digitális street fotó. Aztán már el is indult egy tematikus sorozat: a MILL. Az ide készült fotók egyszerűségéből jött a gondolat, hogy akár fel is dolgozhatók. Így lett a metró illúziók remix. Ebben akcióban nyolc meghívott alkotó egy választott MILL képből inspirálódva új alkotást hoz létre. A remix elindulásához társult egy kis játék is metróillúziók Facebook oldalán. Az ide feltöltött művek közül a legtöbb lájkot kapó remix szerzője egy dizájnos nyereménnyel gazdagodott. A remixeket lájkolók között pedig egy vicces ajándékot sorsoltunk ki.

Szép látogatószámot értél el vele, egészen rövid idő alatt. Milyen csatornákon indultál el, hol népszerűsítetted?

A metró illúziók neve először blog ajánlókban jelent meg. Ezt követte néhány trendi oldal írása, majd a MILL Facebook oldal. Eddig a legnagyobb népszerűséget a MILL remix kísérleti projektje hozta. Ez a kísérlet sikerült, ezért következhetett a második megálló, ami még nem a végállomás.

Szerinted minek köszönhető a sikere, és többségében kik a like-olók?

A MILL egyik sajátossága az egyszerűsége. Ha egy kis kockázatmentes, hétköznapi kukkolásra vágysz, beugorhatsz ebbe a virtuális metróba. Gyorsan átpörgetheted a nyolc képnyi sorozatok valamelyikét, az egyik képen talán elmosolyodsz, egy másikon kicsit magadra ismersz. Ha van még egy kis időd, átfuthatod az összegyűjtött motivációs oldalakat: az INSPIRÁLÓ HELYEKet, ez bizony hasznos lesz! Szimpla urbánus kis szórakozás ez, kíváncsi fiataloknak. Az érdeklődők többsége huszonéves nyitott, városi ifjonc.

Kreatívokat, grafikusokat, vagyis szakmai arcokat is bevonsz a játékba, ilyen körökben is mozogsz? Fotós, grafikus lennél „civilben”?

Szívesen látok kreatív embereket a MILL állomásain. A már említett MILL remix projekt is ezért jött létre. Igaz, magam is hasonló területen dolgozom, egy reklámügynökség art direktoraként. Szerencsére ez a munkám és a hobbim is. A fotó pedig már régi szerelmem.

Hogyan kell elképzelni egy-egy metrós akciódat? Mivel fotózol, volt-e már hogy kiszúrtak vagy bekérdeztek?

Általában igyekszem beavatkozás nélkül dokumentálni, a már említett első generációs iPhone-nal. Van úgy, hogy egy érdekesebb alany, szituáció után eredek, vagy épp az elém táruló teret és a benne mozgó embereket rögzítem. Adódott már néhányszor, hogy igen furán néztek rám. Egyszer egy koldus nagyon gyanúsnak talált. Épp hogy csak sikerült eltűnnöm előle.

Meddig folytatod? Hová futhat ki ez az egész, dolgozol már valami új koncepción?

A MILL egy egyszerű játéknak indult,  de mára inkább olyan hosszú távú feladatnak gondolom, amelyet a beletett munka hitelesíthet. Ez egyfajta komolyan vett komolytalanság. Ezen a koncepción belül indult most egy új szekció, SYNCRON néven. Ez egy szabad asszociációs játék, ahol most először zenészek adnak címet kedvükre egy sorozat képeinek.

Nyilván szocio-dokumentarista olvasata is van a projektnek. Én azért gyakran látok olvasó, magazint lapozgató utasokat, nem csak a telefonjukat birizgálókat, nem beszélve arról, hogy a telefonnal is lehet értelmes és jó dolgokat művelni. Mire szeretnéd felhívni az emberek figyelmét, ha le lehet szűkíteni egy „üzenetre” a projekt lényegét?

A MILL nem más, mint egy huncut képi-iromány. Az üzenete, hogy sokfélék vagyunk, de együtt kell tudnunk élni. Mert minden ember egy egyedi „regény”, amely értékes és érdemes felfedezni!

Általánosabban: szerinted mire nyitottak az emberek manapság? Egyesek a személyességre, mások a játékosságra, az értékes nyereményekre vagy a gagyi marhaságokra esküsznek, a kötelező vér és szex mellett természetesen. Te?

Az „ÚJ” feliratnak most is megvan a varázsa! Talán erősebben mint bármikor. Az „online drog” hatására pedig holnap még újabbat kívánsz. Ha ez az újdonság fejlődést is hoz, az jó. Ha csak egy újabb „gagyiság” lenyomata benned és merevlemezeden, az már kevésbé. Viszont amikre én mindig nyitott vagyok, azok az „emberközpontú” ötletek. Na meg persze a „világbéke”…