A görög mitológiában Afrodité jelképe – modern korunk pedig ódákat zeng róla. A gránátalma mindkettőre rászolgál: sok magva miatt termékenységi jelkép, magas C-vitamin-tartalma miatt pedig szinte varázserővel bír…
Mi fán terem?
A gránátalma egy 2-3 méteresre megnövő, fás szárú cserje, amelyet azonban metszéssel könnyen alakíthatsz fa formájúra. Dél-Nyugat és Közép-ázsiai eredetű növény, amely azonban mára már a Földközi tenger partján is igen elterjedt. Virágai nagyon hasonlítanak az almafélékre, termése pedig egy óriás csipkebogyóra emlékeztet. Az „értékes rész” éppen ebben van: a pirosra érett termés belsejében számtalan nagy magvú, viszonylag vékony húsú mag található.
A mítoszok mögött
A gyümölcs sok népnél, sok időszakban a termékenység jelképe. Nem is csoda, hiszen az egyik legtöbb magvú növény – leszámítva mondjuk a mákot, amelynek szintén varázserőt tulajdonítanak. A görög képzőművészetben Afroditét helyettesítették a gránátalmával, de előfordult, hogy az istennőt magával a gyümölccsel a kezében festették le. A spanyolok olyan nagy becsben tartották a növény gyógyító tulajdonságait, hogy egy egész tartományt neveztek el róla: Granada azóta is őrzi nevében a növény nagyszerűségét.
Természetes gyógyszer
A gránátalma nemcsak magas C-vitamin tartalma és antioxidáns hatása miatt csodás növény, de a legújabb kutatások szerint rendszeres fogyasztásával a vér káros koleszterin-tartalma is csökkenthető. Talán ezzel van összefüggésben, de a gránátalma-kivonat a magas vérnyomás ellen is kiváló természetes megelőző szer, és bár kutatások nem bizonyítják, a rák egyik ellenszereként is emlegetik a természetgyógyászok. Egyes kutatások szerint napi egy pohár tiszta gránátalmalével egy év alatt az érelmeszesedés teljesen eltüntethető, ugyanakkor a lé fogyasztásával a szedett vérhigítók és vérnyomáscsökkentők mennyiségét is csökkentheted. Antioxidáns hatása miatt a kozmetikai ipar is kedveli: a magból kinyert olajat évszázadok óta használják a bőr elfáradásának, öregedésének késleltetésére. A fentiek mellett gyulladáscsökkentő és sejtregeneráló hatása is van, így a gyulladt, pattanásos bőr kezelésére is nagyon jó ellenszer a gránátalma-olaj tartalmú arckrém. A növény kérgének kivonatát galandféreg-mentesítésre is használják, így ha van kutyád, amely ezzel küzd, érdemes utána olvasni a kivonat előállításának, mert kevésbé terheled meg a szervezetét ezzel a természetes módszerrel.
Kiskertemben
Bár a növény a mediterrán vidékeken érzi magát legjobban, déli lankákon megpróbálkozhatsz a termesztésével – a növény tavasztól őszig olyan változatos szépséget mutat, hogy csak a látványért is érdemes megpróbálkozni vele. Ha biztosra akarsz menni, inkább dézsába ültesd. Ha ismersz valakit, akinek van gránátalma bokra, akkor ősszel kérj tőle pár vesszőt, amit laza, tápanyagdús földbe kell letenni – tavaszra jó eséllyel gyökeresedik. A növény 1-2 éves koráig még dézsában is fagyérzékeny, később simán kibírja -8, -10 fokig. Ha ennél hidegebb van, a dézsát, cserepet pincébe, hideg lépcsőházba kell vinni, a kertben lévő növényeket azonban be kell takarni.
Dizájnerek kedvéért
Ha a természetes festékek híve vagy, a gránátalmát akkor is kedvelni fogod: levét évszázadok óta használják szőnyegek festésére, ám nem piros, hanem fekete színre fest. Indiában különös odafigyeléssel a félérett termés főzetéből sárga festéket is képesek „varázsolni”.