Horizont: Főszerepben a rezesek

Bruckner, Boldoczki, Bogányi: vagyis háromszorosan is a nagy B jut főszerephez a Pannon Filharmonikusok március 5-i koncertjén a MÜPÁ-ban, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Árulkodó momentum az a tény, hogy a hangversenyek műsorát Richard Strauss a Bécsi Filharmonikusok számára írt fanfárja vezeti fel. E mű ugyanis rendszerint nagyszabású zenei programok koncertindító kompozíciója, s erre nem más, mint ünnepi hangvétele és rövidsége teszi alkalmassá. A fanfárt Strauss az első bécsi újévi hangversenyre komponálta 1924-ben, és azóta is e zenemű trombitán megszólaló, ritmikus nyitómotívumával indul el minden újévi koncert. A pécsi zenekar hangversenyein azonban nem az újév beköszöntét jelzi Strauss műve, hanem azt, hogy monumentális zenei program követi március 3-án, a pécsi Kodály Központban és március 5-én a budapesti MÜPÁ-ban is.

Anton Bruckner utolsó befejezett nagyzenekari művét, a VIII. szimfóniát elsősorban terjedelme és apparátusa teszi kitüntetetté: a bruckneri dimenziókhoz mérten is monumentális, csaknem másfél órás kompozícióban egy méretes fúvóskar vonul fel, és a hatalmassá duzzasztott zenekar a szerző komor látomását igyekszik kifejezésre juttatni.

boganyi_tibor

A VIII. szimfónia jelentőségét és a bruckneri életműben elfoglalt helyét Hugo Wolf dalszerző a mű ősbemutatója után írott gondolatai jól láttatják: „Ez a szimfónia egy óriás műve, a Mester minden korábbi szimfóniáján túltesz, mind szellemi dimenziója, mind gazdagsága és nagysága tekintetében.” A műben két nagy előd hatása is jól kivehetően érződik. Beethoven IX. szimfóniája a tételek rendjében idéződik fel, a wagneri örökség pedig a zene drámai stílusban mutatja meg magát. Mindezek ellenére – ahogy emlegetni szokás −Bruckner „nyolcadikja” egyedi kompozíció, melyet a 19. század egyik legjelentősebb zeneművének tartanak. A Pannon Filharmonikusokat ezúttal Bogányi Tibor vezető karmester dirigálja, aki nagy feladatra vállalkozik ezzel az előadással.

E két mű közé ékelődik egy harmadik, ahol szintén egy rézfúvós hangszeré a főszerep, és megszólaltatójáé, Boldoczki Gáboré, aki a pécsi együttes idei évadának rezidens szólistájaként lép színpadra.

Joseph Haydn Esz-dúr trombitaversenyét 1796-ban jegyezte le a szerző, mégis csak 1931 óta ismerjük, holott többszörösen is zenetörténeti jelentőségű darabról van szó. A versenymű egyik különlegessége, hogy egy speciális hangszerre, az akkoriban újdonságnak számító billentyűs trombitára (Klappentrompete-re) komponálta a szerző, tette mindezt úgy, hogy közben igyekezett felfedezni és kiaknázni a számára is új hangszerben rejlő lehetőségeket. A darab két szélső tételében Haydn alkalmat ad a szólista technikai képességeinek megmutatására. A középső Andantéban viszont egy egészen új oldalát mutatja meg a trombitának, kidomborítva a hangszer líraiságát és érzékenységét.

További információk ITT!