Bár Budapest és Tokió között kilencezer kilométeres távolság feszül, a Japán kultúrában több órás fárasztó repülőút nélkül is könnyedén megmerítkezhetünk, és még el sem kell raboltatnunk magunkat a Yakuzával. Csak annyit kell tenni, hogy elolvassátok a válogatásunkat, és végiglátogatjátok a benne szereplő helyeket. Konicsiva!
Yamato Table Grill & Sushi Restaurant
Margitszigeti Japánkert
A Margitszigeti Szabadtéri Színpad mögött a nyugalom szigete vár minket. A japán kert egy igazi gyöngyszem a város közepén: a tóban, melynek felszínét vízi liliomok tarkítják, aranyhalak úszkálnak, és a teknősök ráérősen sütkéreztetik a hátukat a köveken. Természetesen a bonsai fák se hiányoznak. Tökéletes hely, ahova el lehet bújni a világ zaja elől! Nem csoda hát, hogy a nemrég megújult Japánkert az esküvői fotózások egyik kedvelt helyszíne. A gömb bukszusok, a nagy levelű árnyékkedvelő évelők és a páfrányok betelepítésével, és a meglévő cserjék és fák ágainak és koronáinak felnyírásával igazi ázsiai hangulatot varázsoltak a Margitszigetre.
Marumoto teaház
A teázás nem csak az angolok nemzeti identitásának része, de a japán kultúrában is fontos szerepet tölt be. A zöld tea fogyasztásának nálunk is egyre népszerűbb szokása például alapvetően ázsiai eredetű, a négy éve nyílt Marumoto küldetése pedig nem más, mint hogy végre a japán teafogyasztás szertartásosságát is meghonosítsák nálunk. Elég komolyan veszik missziójukat, náluk ugyanis a zöld fajtán kívül másféle teát nem is kapni – na de zöld teából viszont akkora a választék (ami negyedévente megújul), hogy csak az átböngészéssel több percet tölt el az ember.
Készüljünk fel rá, hogy bár a zöld teák kedvező élettani hatással vannak szervezetünkre, azért az italok nem csak hőfokukkal, de az árukkal is meg fognak izzasztani bennünket. Lehet, hogy a Marumoto nem éppen a legolcsóbb teaház Budapesten, viszont mindenképpen a legbarátságosabbak között van, és ha valaki tényleg egy különleges élményre vágyik, annak kötelező hely. Egyébként mennyei édességeket és gyönyörű japán porcelánokat is vehetünk a Marumotóban.
Okuyama No Sushi
Az Okuyama No Sushi a nemrég megújult Bécsi negyedben honol már lassan tizenöt éve, a Kolosy üzletház egyik pincehelyiségében. Aki látta a zseniális Jiro Dreams of Sushi című dokumentumfilmet, az tisztában van vele, hogy egy földalatti, parányi kis büfé lehet ugyanolyan jó, mint egy belvárosi hodály, sőt: jobb is. Az Okuyama No Sushi-t nyugodtan nevezhetjük a magyar Jiro-nak, hiszen az abszolút perifériás sushizó szintén meghökkentően jól műveli az egyébként nem is olyan egyszerű sushi-készítés művészetét. A hely sem a reklámra, sem a külcsínre nem fordít sok figyelmet, a falatkákon viszont nem csak a maximális odafigyelés, de a sushi iránt érzett szinte vallásos tisztelet is érződik. Nagyon érdemes ide betérni.
Tokio
Egyszerre étterem és egyszerre lounge bar az ötödik kerület szívében meg-megdobbanó Tokio, ami csupán néhány percre van a Bazilikától, az ínycsiklandozó keleti falatokat fogyasztva pedig a Lánchídban gyönyörködhetünk. De gyönyörű kilátás ide vagy oda, a különleges falminta egy kicsit mégis elhiteti velünk, hogy Tokio izgalmas zsúfolt utcáin vagyunk. Az ázsiai hangulatról persze a thai séfek által készített falatok is gondoskodnak melyek alapanyagai egyenesen Thaiföldről érkeznek.
Nobu
A japán gasztronómia rajongói a Nobuban is mennyei dolgokat kóstolhatnak, feltéve, ha pénztárcájuk űrtartalma is legalább akkora, mint a gyomruké. A Kempinski Hotel Corvinus Bécsi utca felőli oldalában helyet kapó étterem Nobuyuki Matsuhisa mesterszakács világhírű specialitásait kínálja, egyedüliként Közép-Európában. A 81 fő befogadására alkalmas étteremhez egy sushi bár és egy különterem is tartozik.
A Nobu az ázsiai ízek igazi mekkája: de nem csak a tradicionális japán konyha kedvelőinek ajánljuk! A Nobu Taco például nem éppen egy klasszikus fogás, mégis bűn lenne kihagyni.
Momotaro Ramen
A csilivili után térjünk vissza az Okuyama No Sushi visszafogottabb világába. Vagy inkább váltsunk irányt, és lépjünk át a vadászétteremből kínai-japán konyhát vivő Momotaro Ramen étterem különösen eklektikus dimenziójába! Évekkel azután is, hogy az ugyanezen helyen operáló Nimród étterem végleg megszűnt működni és átadta a terepet a Momotarónak, a falakat még mindig a vadászlét szépségeit megörökítő csendéletek díszítik, az asztalok felett trófeák kacsintanak le az étkezőkre, a távol-keleti hatást pedig csak a bejárat fölé kifüggesztett lampionok hordozzák. Ezzel a furcsa dizájnnal együtt is, a Momotaro a város egyik legjobb ázsiai étterme: az étlapon kínai és japán fogásokat nagyjából fele-fele arányban találni, és bár sushit egyáltalán nem szolgálnak fel, a japán tésztás levesükért, a tucatnyi verzióban kapható ramenért élni-halni lehet. A Momotaro nem csak a közeli irodaházakban és kormányhivatalokban dolgozók egyik kedvenc étterme, de sokszor látni helyi vagy éppen turistáskodó ázsiaiakat is – ha pedig ők is ide jönnek, akkor mi is nyugodtan engedhetünk a lampionos vadászfestményes étterem csábításának.
Karaoke bárok
Ki ne lenne már túl legalább egy felejthetetlen, átkaraokezott estén? Ki ne énekelt volna már teljesen szégyentelenül Fluor Tomi slágereket, vagy asztalokon ugrálva ki ne képzelte volna már magát valami éppen népszerű popénekesnek? Aki ezeket a köröket lefutotta, annak valószínűleg ismerősek lesznek az alábbi helyek, akinek az életéből pedig valamilyen érthetetlen oknál fogva eddig hiányzott a japán nép egyik legnagyobb találmánya, a karaoke, az ezeken a szórakozóhelyeken betömheti a tátongó űrt egy kis önfeledt tátogással.
Japán Alapítvány Könyvtára
A Japán Alapítvány könyvtára nyilvános könyvtár, mely Magyarországon a legnagyobb, speciálisan a japán kultúrával foglalkozó gyűjteményt mondhatja magáénak. A könyvtár folyamatosan bővülő állománya, mely mára meghaladja a tízezer kötetet, elsősorban az ismeretterjesztést szolgálja, de számos, a tudományos munkához, kutatáshoz szükséges munka is sorakozik a polcokon. Az állomány a klasszikus japán irodalom remekeitől a ma oly népszerű mangákon át, a magyarországi japanisztika elérhető szakirodalmáig számos területet foglal magába, sőt: két japán nyelvű napilap, és számos angol, valamint japán folyóirat is rendszeresen érkezik a könyvtárba.
Olvasójegy kiváltása ellenében ingyenes a kölcsönzés, de a könyvtár olvasóteremként is funkcionál. Minden japán kultúrában szívesen elmerülő olvasónknak melegen ajánljuk a beiratkozást!
Fővárosi Állat- és Növénykert (Japánkert)
A városligeti vidámpark bezárásával még hatalmasabbá váló Állatkert egyik dísze a varázslatos Japánkert, amelyet 1963-ban kezdtek el kialakítani – legrégebbi fája azonban (egy hatalmas platán a tóparti sétányon, a Japánkert szélén) már az Állatkert 1866-os alapításakor is megvolt! A kertben található fajok mindegyike honos Japánban, a kert kialakítása pedig követi a japán hagyományokat.
Ha májusban döntünk úgy, hogy teszünk egy kirándulást a város szívében található Állatkertbe, akkor mindenképpen keressük fel a Japánkertet, a japán díszcseresznye tavaszi virágzása ugyanis gyönyörű látványosság, és igazi illatorgia. Ilyenkor tényleg megérti az ember, hogy Japánban miért hagy ott mindenki csapot-papot, és vonul ki az éppen kivirágzó parkokba szakét inni és sushizni. A Bonsai pavilon pedig az év minden napján csodás látványt nyújt!
